Az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés felerősíti egymás hatását.
A megváltozó éghajlati rendszerek a légmozgásokra is hatnak, például helyenként lelassítják azt, más esetben hurrikánok jönnek létre miattuk. Légmozgás hiányában adott területen súlyos egészségügyi károkat okozhat a sűrűsödő levegőszennyezettség. Ugyanakkor a légmozgás által a szennyeződés eljuthat akár a Föld olyan pontjaira is, melyeken különösen súlyos hatással lehetnek az éghajlatra – például a sarkvidékek állandóan hóval, jéggel fedett vidékeire. Itt a korom – aminek forrásai elsősorban a szilárd anyagok elégetése és a dízelmotorok -– leülepedik a hótakaró, a jég felszínére, és a napsugárzás visszaverése helyett elnyeli azt, amitől a hó, a jég olvadni kezd (illetve gyorsabban olvad). Ráadásul a fehér felülettel borított területek helyett – a hőt sokkal jobban elnyelő – vízfelszín jön létre, ami miatt felmelegedés még inkább fokozódik.
Az ózon (O3) lassítja a növényekben a fotoszintézist és ezen keresztül a szén-dioxid felvételét, ily módon közvetve is fokozza a légkör melegedését. Számítások szerint az ózon fent leírt hatása oly mértékű, hogy e szennyezőanyag az eltérő hatásmechanizmus ellenére mégis az üvegházgázok közé sorolható. A talajközeli ózon viszont az erős napsugárzás hatására alakul ki a gépjárművek által kibocsátott nitrogén-oxidokból, szén-monoxidból és szénhidrogénekből (amelyek egyébként az egészséget közvetlenül is károsítják).
Fontos megjegyezni, hogy életünk nagy részét épületeken belül töltjük otthonunkban és munkahelyünkön, ezért a beltéri levegőminőséggel is kell foglalkozni. A beltéri levegőminőséggel együtt a beltéri hőmérsékletet is sok esetben mesterségesen alakítjuk. Főleg irodaházak, de egyre gyakrabban otthonok esetében is elterjedt a légkondicionáló készülékek használata. Azonban ez a készülék a beltéri levegő hűtésével egyidőben a külső hőmérsékletet még tovább emeli az amúgy is hőséggel sújtott időszakban, és egyben igen sok energiát használ, mely a globális éghajlat tekintetében ront még tovább a helyzeten. Ezen túlmenően a légkondicionáló készülékek közvetlen módon is károsítják az egészségünket. Helyette megfelelő épületárnyékolás és szellőző, párologtató rendszerek lehetnek a megoldás.
A szennyezett a levegő és hőség együtt különösen veszélyes az emberi egészségre, hiszen elsősorban ugyanazokat a szerveinket támadják: a légzőszerveket, valamint a szív- és keringési rendszert. Egyes kutatások szerint például a két tényező együttes hatására akár másfélszeresére is nőhet az idős emberek halálozási száma. Képletesen fogalmazva: lehet, hogy egy nagy pofontól még állva maradunk, de két pofon már a földre terít.
Szegő Judit
környezetkutató
a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője
A kép forrása: https://all-free-download.com/free-photos/
