HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (6) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (4) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (13) BKK bérlet (1) BKV (12) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (17) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (17) dugók (6) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (43) éghajlatvédelem (41) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) energiaszegénység (2) építészet (5) épületek (1) épületek felújítása (10) épületfelújítás (9) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (5) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (8) Fák védelme (10) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gumiburkolat (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) játszóterek (1) jegy és bérlet (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (8) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi adóreform (1) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (4) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (55) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) Lyukóvölgy (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) műfű (1) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) örök vegyi anyagok (1) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (16) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) PFAS (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (5) tanácsadó iroda (2) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) termőföld (1) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (21) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (1) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (9) üzemanyagadó (8) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (9) villanybusz (1) viteldíj (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (16) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

Mi közünk az éghajlatváltozáshoz?

2019.01.18. 16:37 Levegő Munkacsoport

E kicsi, Kárpátokkal övezett országban is tapasztaljuk, és minden bizonnyal fokozottan is tapasztalni fogjuk az éghajlatváltozás következményeit. Akárhogy is, de az emberiség minden tagja egyazon bolygón osztozik, még ha meglehetősen egyenlőtlen is ez az elosztás.

eghajlatblog1.pngFotó: Szegő Judit

A Föld jelenlegi helyzetét talán egy kötöttpályás jármű írja le legjobban, amely száguldva tart a szakadék felé. Egyre több ember számára válik egyértelművé a helyzet, sokan azonban nem hiszik el, amit látnak, vagy nem érdekük tenni ellene. Köztük van a száguldó monstrum vezetője. Időről időre hátra is küldi a jegyvizsgálót, hogy megnyugtassa az utasokat, és ő valóban mindenkit biztosít róla, azon vannak, hogy nemtől, származástól, vallási hovatartozástól függetlenül, mindenki azonos kényelemben utazzon…

Tudósok, környezetvédők, humanisták próbálják mindenki számára világossá tenni, hogy a közelgő katasztrófa egyéni szinten is érezteti a hatását, és nem lehet azt tovább hárítani, valamint a vele járó felelősséget sem. A legújabb kutatások szerint már csak 12 évünk van arra, hogy száguldó járművet annyira lelassítsuk, hogy elkerüljük a teljes katasztrófát.

Magyarország számára a globális éghajlatváltozás főleg időjárási szélsőségeket tartogat; cunamik, tengerszint-emelkedés közvetlenül nem veszélyezteti országunkat. A hőmérséklet emelkedésére, a csapadék mennyiségének csökkenésére és szeszélyes előfordulására, az ökológiai rendszerek sérülésére, a melegebb vidékekről jövő kórokozók megjelenésére azonban fel kell készülnünk.

Konkrét lépések, melyekkel nem vágjuk magunk alatt a fát: egyebek mellett az autó és a repülő helyett környezetkímélőbb közlekedési módokat kell használnunk, jóval kevesebb húst kell fogyasztanunk, minél inkább helyi termékeket kell vásárolnunk, kerülnünk kell az eldobó csomagolást, a túlfogyasztást, energiahatékonyabbá kell tennünk az épületeinket.

Az elkövetkező hetekben az éghajlatváltozás öt olyan tényezőjéről fogunk írni, amelyek mind közvetlenül veszélyeztetik egészségünket: a hőmérsékletről, a levegőminőségről, a pszichikai hatásokról, vízrendszerekről és ökológiai rendszerekről.

Kezdjük mindjárt a hőmérséklettel.

A hőmérséklet

A globális éghajlatváltozás legismertebb jelensége a hőmérséklet emelkedése. Ennek egészségügyi hatásairól már rengeteg tanulmány, írás áll rendelkezésre, sőt tapasztaljuk a saját bőrünkön is: ha egy forró nyári időszakban az éjszakai lehűlés nem elegendő, akkor nem tudjuk magunkat kellően kipihenni, vagy akár meg is betegedhetünk.

A meteorológiai kutatások sajnos arra engednek következtetni, hogy Magyarországon a kánikula egyébként is nehezen elviselhető napjai még extrémebb hőmérsékleti magasságokba törnek majd. Amennyiben a globális hőmérséklet emelkedése meghaladja a 2 Celsius fokot, a Magyarországon tapasztalható nyári maximum hőmérséklet akár 6-7 Celsius fokkal is emelkedhet. Amint erről már beszámoltunk, ez derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat által szervezett konferencián (44. Meteorológiai Tudományos Napok). Ennek egészségügyi hatásai szinte beláthatatlanok. Például ilyenkor Magyarországon a napi halálozás országos átlagban már eddig is körülbelül 15 százalékkal emelkedett meg, és ez az érték fog tovább növekedni.

A hőmérséklet-emelkedés visszásságai közé tartozik egyrészt az ellene való védekezés hatása, mivel ez a legtöbb esetben (például a légkondicionáló berendezés használata) tovább fokozza a fölmelegedést, másrészt a következmények és az ellenük való védekezés lehetőségei nem egyenlően oszlanak el az emberi társadalmakban. Az anyagi helyzeten és a földrajzi elhelyezkedésen is sok múlik.

Az egészségünkre tehát nem csak az átlagos, de a maximális és a minimális hőmérséklet emelkedése is hatással van. A maximális hőmérséklet emelkedése okozza a hőstresszt, ami megjelenik az enyhébb hőkimerültség valamelyik változatában vagy a súlyos hőguta formájában. A hőség okozta betegségek mögött a szervezet hőmérséklet-szabályozó, alkalmazkodó képességének kimerülése áll. Az enyhébb hőstresszek fáradékonyságot, fejfájást, szédülést, kábaságot, ájulást okoznak. A kiszáradás miatt besűrűsödik a vér, ami egyebek mellett növeli a trombózisképződés veszélyét és a vércukorszintet. Súlyosabb esetben károsodnak egyes szervek, és halál is bekövetkezhet. Az északi féltekén végigvonuló tavalyi hőhullám százszámra szedte áldozatait. A legnagyobb veszélynek a keringési betegségben szenvedők, a gyermekek és az idősek vannak kitéve.

A hőstressz elleni védekezés kézenfekvő módszere a hűtött térben tartózkodás és a hidratáció (a folyadékpótlás). Sajnos a hűtött térben tartózkodás lehetősége nem mindenki számára adatik meg. A társadalmi egyenlőtlenség itt is jelentkezik: a szegényeknek nem futja légkondicionálóra, őket a hőség fokozottabban sújtja. Különös veszélynek vannak kitéve a szabadban dolgozók, akik időnkénti pihenőkben és valamilyen egyéni védőfelszerelésben bízhatnak. A magasabb technológiai fejlettségű országokban virágzik például a hűtőmellények piaca. Ezek a víz elpárologtatása, jég vagy más fázisváltó anyag megolvadása, ventilátor működtetése, esetleg a mellénnyel összekötött hűtőgép üzeme révén fejtik ki hatásukat. A „fejlett” országok – melyek elsődlegesen felelősek az éghajlatváltozásért és emberek millióinak nyomoráért – a kutyáikra is gondolnak.

eghajlatblog04.pngA kép forrása: https://www.google.com/search?q=cooling+vest&ie=utf-8&oe=utf-8&client=firefox-b

A hőhullámok különösen veszélyesek tudnak lenni a városokban. A beton-, tégla- és aszfaltépítmények elnyelik a nappali hőt és visszasugározzák éjszaka. A sűrűn lakott városok hőtermelői emelik az amúgy is magas levegőhőmérsékletet, és hozzájárulnak a városi hősziget néven ismert jelenség kialakulásához.

eghajlatblog03.pngA kép forrása: TIME, https://www.magzter.com/articles/12427/291965/5b51884e998a3

Megfigyelték, hogy az átlagos hőmérséklet emelkedésén belül lényeges az éjszakai minimum hőmérséklet emelkedése. Ha nincs megfelelő éjszakai lehűlés, akkor egyrészt a nappal átforrósodott épületek, utcák nem tudnak legalább kis mértékben lehűlni, másrészt az éjszakai magas hőmérsékletnek kitett emberek nem tudják kipihenni magukat, előáll a hőkimerültség.

Az éghajlatváltozás okozta általános melegedésbe beletartoznak szélsőséges téli időjárási események is, valamint az, hogy eltűnnek az „igazi telek”, és ez lehetővé teszi különféle kórokozók áttelelését, és mentális stresszt is okoz.

Mit lehet tenni a városi lakosság hőstresszel összefüggő megbetegedései ellen, illetve azok elkerülésére?

A városvezetés és az önkormányzatok kezében megvan a lehetőség a városi ivókutak, szökőkutak kialakítására, megjavítására, ezek a levegőt is hűtik a párolgást hívva segítségül, és az emberek pillanatnyi kiszáradását is segítenek megakadályozni. Szükséges a zöld, fás területek kialakítása és a meglévők megfelelő gondozása a városokban, melyek árnyékot adnak, párologtatnak, szén-dioxidot nyelnek el, a levegőszennyezés egy részét felfogják és a lakosok pszichéjére is jó hatással vannak. Fontos intézkedés még a jó és elérhető előrejelzési rendszer kialakítása, mely főleg a hőstresszre legérzékenyebbeket (csecsemőt gondozók, idősek, szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők) éri el. Jó hatással bír még a városi kertészetek, úgynevezett közösségi kertek kialakítása, ezek a zöldterületekhez hasonlóan – egyéb előnyeik mellett – a párolgással csökkentik a forró napokon a léghőmérséklet túlzott felemelkedését. Rendkívül fontos a levegőszennyezés csökkentése, mivel a szennyezett levegő megsokszorozza hőség káros hatását. 

Lontay Zoltán és Szegő Judit
Levegő Munkacsoport

11 komment

süti beállítások módosítása