December 2-án kezdetét vette Katowicében (Lengyelország) az Egyesült Nemzetek 24. Éghajlatváltozási Konferenciája (UNFCCC), az úgynevezett COP24, melyen közel 200 állam képviselteti magát. A konferencia előtt nem sokkal a Meteorológiai Világszervezet (is) világossá tette, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos tennivalók sürgőbbek, mint azt korábban hittük; még annál is szigorúbb intézkedések kellenek, mint amiket a Párizsi Klímaegyezmény keretei között az államok aláírtak 2015-ben.
Most, hogy a Klímacsúcs véget ért Katowicében, és nyilvánosságra hozták a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatót (CCPI), világossá vált, hogy a halogató hozzáállással azonnal fel kell hagynunk, és a globális éghajlati katasztrófa elkerülése érdekében valódi tettekkel kell kiállnunk.
Mindössze 12 évünk van megállítani és visszafordítani a globális éghajlatváltozást olyan szintre, hogy a jelenleg már tartó Hatodik Kihalási Hullám végzetes ne legyen. Ehhez 1,5 Celsius fok alá kellene szorítani a globális melegedést a jelenlegi 2 Celsius fokos cél helyett, mert az a fél Celsius fok különbség is súlyos következményekkel járna. Többek között a korallok kihalásával, a vízi életközösségek felbomlásával, az oxigént termelő mikroorganizmusok pusztulásával, a szélsőséges időjárási események felerősödésével, állandósuló vízhiánnyal, fertőző betegségek elterjedésével, elsivatagosodással, a talaj termőképességének romlásával.
Magyarországon a globális 2 Celsius fokot meghaladó melegedés a nyári hőhullámok idején 6-7 fokos hőmérséklet-emelkedéssel fenyeget, ez derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat által szervezett, a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett konferencián (44. Meteorológiai Tudományos Napok). Ennek egészségügyi hatásai szinte beláthatatlanok, például ilyenkor Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentése kijelölt néhány lehetséges megoldást a felmelegedés megállításához, többek között az energiahatékonyság javítását, a megújuló energiák elterjesztését, az elektromos közlekedésre való átállást és az erdősítést. Mindezek célja, hogy 2030-ra (vagyis 12 éven belül) a világ szén-dioxid-kibocsátása 45%-kal csökkenjen az eddig megcélzott 20%-hoz képest, mellyel a 2 Celsius fokos globális felmelegedés lett volna a végső érték.
Néhány dolog azonban nagyon hiányzik még ahhoz, hogy elinduljon az emberiség a saját civilizációjának megmentése felé, többek közt a politikai akarat és a társadalmi támogatottság. Számos térség sok állama csatlakozott már a harcba, ám akadnak aggodalomra okot adó politikai tényezők is. Ilyen például Donald Trump amerikai elnök hozzáállása az éghajlatváltozáshoz és az az újonnan megválasztott brazil elnöké, Jair Bolsonaroé, aki az esőerdők helyére tervez erőműveket építeni és bányákat nyitni, de ide sorolhatjuk azokat az akár európai polgári tömegeket, akik például egy benzinre, gázolajra kivetett környezetvédelmi adó tervétől úgy felbőszülnek, hogy végül a kormány visszakozásra kényszerül.
Az éghajlatváltozás gyorsabb, mint azt eddig hittük. Most, hogy ez világossá vált, ennek megfelelő döntéseket kell hoznunk mind politikai szinten, mind a Föld lakosaiként. Sok civil szervezet küzd ezért, erősítsük őket! Például írd alá ezt a petíciót!
Szegő Judit
a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője
