Sok kutatás foglalkozott azzal, hogy miként befolyásolják a civil szervezetek egy-egy település élhetőségét. Az eredmények egyértelműek: ahol erősek a civil szervezetek, ott kellemesebb élni, jobb a környezet állapota.
2009-ben a Siemens és az Economist Intelligence Unit egy közös tanulmányt készített az alábbi térképen feltüntetett 30 európai nagyváros környezeti állapotáról. Vizsgálták a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, az energiafelhasználást, az épületek állapotát, a közlekedés környezetterhelését, a vízgazdálkodást, a hulladékgazdálkodást és területfelhasználást, a levegő minőségét, valamint azt, hogy milyen jogszabályok, tervek vannak a környezet állapotának javítására, és milyen a civilek részvételi lehetősége a döntések előkészítésében.
A környezeti állapotra vonatkozó adatok alapján elkészítették az Európai Zöld Város Mutatót, rangsorolva a 30 várost. A környezeti rangsort pedig összehasonlították egy olyan mutatóval, amely a civil részvétel erősségét jellemezte a vizsgált városokban. Az alábbi ábra mutatja, hogy milyen összefüggést találtak a két tényező között. Ebből a kutatási jelentés az alábbi következtetést vonta le: „...a környezet állapotának javításához rendkívül fontos az aktív civil társadalom. Azok a városvezetők, amelyek szeretnék javítani a városuk általános teljesítményét, helyesen tennék, ha megvizsgálnák, miként működhetnének szorosabban együtt a polgáraikkal.”
Érdekességként még megemlítenénk, hogy Budapest a 30 város közül a 17. helyen végzett. Csak egyetlen olyan részmutató volt, ahol bekerült az első 10 közé: a közlekedés környezetkímélő volta. Talán itt sem véletlen, hogy kutatás idején a vizsgált témák közül ezen a téren voltak a legerősebbek a civil szervezetek: hatékonyan működött a Levegő Munkacsoport, a kerékpáros szervezetek, a VEKE, a Magyar Közlekedési Klub és számos kisebb helyi szervezet.
Lukács András
