A Semmelweis Egyetemen mutatták be Dr. Tompa Anna, a Népegészségtani Intézet helyettes vezetőjének hetedik, a nagyközönség számára sokféle információval szolgáló „Globalizáció és egészség” c. könyvét. A szerző szándéka szerint „a könyvből olyan túlélési technikákat és egészséget védő, fejlesztő magatartásformákat ismerhetünk meg, amelyek segítségével a globalizált világ legfőbb megbetegítő tényezői elkerülhetők.” A Levegő Munkacsoport képviselője hozzászólásában hangsúlyozta a különböző szektorok szakembereinek felelősségét. Elfogadhatatlan a jogszabályalkotók, a szaktárcák gyakori közömbössége a lakosságot érintő környezeti veszélyekkel, például az azbesztszennyezésekkel szemben. Mindenki a saját területén tegyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ez megváltozzon: A döntéshozatalban egészségünk és környezetünk hatékony védelme prioritást élvezzen a tévesen értelmezett gazdasági érdekekkel, formális tevékenységekkel szemben.
A könyv a SpringMed Kiadó gondozásában jelent meg. A szerző a gazdagon illusztrált művét az egészségügy, a környezetvédelem szakembereinek, oktatóknak, a gazdasági és politikai döntéshozóknak valamint a nagyközönségnek szánja. A kötetet gazdag ábragyűjtemény és irodalomjegyzék teszi érthetőbbé. Minden fejezet végén van egy csokor tudásellenőrző kérdés, amellyel ellenőrizhető, hogy az olvasó vagy a foglalkozáson részt vevő megértette-e a fejezet legfontosabb üzeneteit.
A kötetet Simon Tamás professzor, a Magyar Rákellenes Liga elnöke ismertette. A professzorasszony könyve 5 fejezetre bontva mutatja be a globalizáció egészségügyi hatásait és a teendőket. Kétségtelenül kedvező, hogy korunkban a tudomány eredményei gyorsan terjednek, a civilizáció áldásai egyre többek számára elérhetőek, nő a mobilitás és mindenütt gyors ütemben emelkedik a születéskor várható élettartam. A modern kor árnyoldalai azonban egyre aggasztóbbak. Bár már évtizedek óta köztudottak a veszélyei, mégis folyik a föld kirablása, és egyre nagyobb mértékben nő az olyan profitorientált tevékenységek aránya, amelyek nem tényleges szükségletek kielégítését szolgálják. Ugyancsak hatalmas veszélyt rejt az ellentmondás az információs technika robbanásszerű terjedése és a széles körben érezhető információs aránytalanságok, a nagymértékű tudatlanság között.
Az első, Mentális környezet c. fejezet elsősorban az egyén felelősségéről szól. A szerző szerint napjaink egyik nagy problémája a mentális egészség gyengülése. Nemcsak a megélhetési problémák, de a túlzott elvárások, a munkahelyi stressz, a szorongás is gyakran vezetnek agresszióhoz, depresszióhoz. Jobban oda kellene figyelnünk környezetünk ártalmaira, beleértve a társadalmi környezetet is. Testi és lelki egészségünkhöz pozitív életérzésre és lelki egyensúlyra kell folyamatosan törekednünk. Bármennyire is nehéz, belső stabilitásunkat szüntelen változások – zavarok, terhelések, szomatikus betegségek és fenyegetettség – közepette kell megőriznünk illetve helyreállítanunk.
A második fejezet címe: Környezetszennyezés. A kemizáció, a légkondicionáló berendezések, a közműolló bezáródása rengeteg kényelmet jelent a civilizált világban. Ugyanakkor nő a természetromboló tevékenységek, visszaélések gyakorisága is. Egyedül nem tudnak a paragrafusok, a jó szándék a környezeti katasztrófáktól megmenteni. Értelmes és gyors cselekvésre van szükség. Kerüljön be az alaptörvénybe, hogy a jogalkotónak minden esetben figyelembe kell venni az egészség, a környezet védelmének szempontjait. „A természet nem udvarias. Kilöki az embert, ha nem tiszteli a törvényeit” – hangzott el a beszélgetés során.
A harmadik fejezet az Általános járványtan. Az emberiség a gyors szaporodását és az életkor meghosszabbodását nagy részben a járványos betegségek visszaszorulásának köszönheti. Magyarország élen jár a védőoltások sikeres alkalmazásában. A lakosság 99 százalékos átoltottságát meg kellene őrizni. Veszélyt jelentenek azonban a felbukkanó ismeretlen járványok, amelyek ellen nincs még védőoltás. A kontinenseken átívelő utazásokkal olyan távoli területekre hurcolnak be addig ismeretlen kórokozókat, amik ellen nem véd az ottani lakosság immunrendszere.
Az Életmód és egészség fejezetben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott magatartás sokszor emlegetett 5 alapszabályát ismerjük meg: drogfogyasztási és dohányzási tilalom, mértékletes alkoholfogyasztás, megfelelő étrend és rendszeres mozgás. E fejezetben van szó az élelmiszerbiztonságról és arról a növekvő veszélyről, amit az élelmiszerek gyártásával, forgalmazásával való visszaélések jelentenek.
Az utolsó fejezet a krónikus, nem fertőző betegségeket tárgyalja. Ezek a betegségek jellemzően a civilizációs ártalmakkal és a meghosszabbodott életkorral vannak összefüggésben.
Dr. Tompa Anna a bemutatón többször is hangsúlyozta az egyén és a társadalom óriási felelősségét. Sokkal tájékozottabbnak kellene lennünk, és jobban figyelnünk kellene saját és környezetünk lelki egészségére. A túlzott stressz, a depresszió, a kiégés, az elmagányosodás, a migrációval összefüggő gyökértelenség esetenként agresszióhoz és még gyakrabban az immunrendszerünk meggyengüléséhez vezet. Nincs mindenre védőoltás, orvosság, magunknak is mindent el kell követni a fizikai és mentális egészségünk megőrzéséért, a helyes életmóddal kapcsolatos ismeretek megszerzéséért.
A bejegyzéshez a Facebook oldalunkon lehet hozzászólni.
