Ülök a százhetesen, és igyekszem a nyelvemet megóvni attól, hogy megharapjam a nagy rázkódásban. A világoskék, új busznak mindegy, hogy Bartók Béla út, Kossuth Lajos utca vagy Rákóczi út, kitartóan ráz. Felködlik egy emlék vagy tíz évvel ezelőttről, amikor az immár tíz éves Volvo buszok újak voltak. Mintha lett volna egy hír arról, hogy kicserélték bennük a lengéscsillapítót keményebbre, mert az eredetit, ami megvédte az utasokat a rázkódástól, túl gyakran kellett cserélni. No, ezeknél a világoskékeknél a Mercedes már nem próbálkozott, olyan is utazni rajtuk, mintha lovaskocsin ülnék egy földúton.
Ahol rázkódik az autóbusz, ott rázkódik az út is. Magyarországon ahol rázkódik az út, ott a házak is. Vajon mi lehet a Rákóczi út XIX. században épült házaival? Ahol én lakom Budán, ott a negyedik emeleten szinte folyamatosan rezeg a padló, repedések is vannak a falakon. Rezgés tekintetében a legzavaróbb, amikor ugrik egyet alattam a fotel. Gondolom ilyenkor áll meg rendőrfékkel egy-egy autóbusz a házunk előtti buszmegállóban, miután átrobogott a sárgán vagy a piroson.
Ebben a hetven éves házban éppen háborús állapotok vannak. Cserélik a földszinten a csatornát, ami több helyen is megrepedt. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a tartós, de merev kőagyag csöveket a rezgés és a metróépítésnél szivattyúzással előidézett több méteres talajvízszint ingadozás készíthette ki. Amikor kiszivattyúzták a vizet, kiszáradhatott a föld, és rés keletkezhetett a csatorna alatt. A közlekedésnek az út által közvetített rezgetése végezhette el aztán a többit, az alátámasztás nélkül maradt csatorna egy-egy szakaszon berezgett és eltört. A Dunához közelebb, ahol a talajvíz szintje a folyóéval együtt mozog, még szivattyúzás sem kell ahhoz, hogy a folyamatos rezgés összetömörítse földet, és egyszercsak eltörje a csatornát. Vajon hány házat moshat alá folyamatosan a közlekedés repesztette csatornák nehezen felderíthető vízszivárgása? Ráadásul a rezgés nem csak a csatornát, de a falakat, az egész épületet rázza szét. Vajon mikor omlik össze a emiatt egy hatemeletes ház Budapesten? Más országokban már felismerték a problémát, találhatni írásokat az interneten arról, mekkora károkat tud okozni a régi házakban a közlekedési rezgetés.
Sokféle ellenszere lehet ennek a károkozásnak. A vasúti vágányok alatt kőzúzalék, a városi villamosvágányban gumibetét szolgál a rezgés csillapítására, szétterjedésének megakadályozására. Az utakon már attól is javulhat a helyzet, ha az autóbuszok lengéscsillapítója csillapít és nem ráz, meg attól is, ha a sofőrök – főleg a buszokkal – nem vészfékezéssel állnak meg, hanem egyenletesen lelassítva a járművet. De a legtöbbet a közlekedéstervezők, közlekedésépítők tehetnék! Elválaszthatnák az utak alépítményét a járdáétól, beiktatva egy rezgéscsillapító sávot. Nem is kellene hozzá sok, hogy ez a munka megkezdődjön, csak annak felismerése, hogy nem a város van az autóforgalomért, hanem a közlekedés a városlakókért, a városért, és ezért úgy kell fönntartani a mobilitást, hogy azzal biztosan ne okozzunk kárt senkinek.
Vargha Márton
