HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (3) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) atomenergia (1) autógyártók (3) autóipar (3) autókölcsönzés (1) autómegosztás (4) autómentes nap (4) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (9) Busz (7) busz (2) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (6) dugók (4) Duna (1) egészség (9) égetés (3) éghajlatváltozás (33) éghajlatvédelem (30) elektromosautó (3) elektromos autó (8) emisszió (7) energia (17) energiagazdálkodás (6) építészet (4) épületek felújítása (8) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (2) Európai Unió (3) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (7) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) Franciaország (3) furgon (4) füstköd (4) fűtés (8) fuvarozás (3) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (2) hajó (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (3) hulladék (1) hulladékégetés (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (18) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (3) klíma (15) klímamenekültek (2) klímapolitika (6) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (2) koronavírus (1) korrupció (1) közautó (5) közlekedés (34) közlekedéstervezés (17) Közösségi kert (1) közterület (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (41) levegőszennyezés (28) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (9) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (5) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (6) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (3) PM2.5 (3) Pomáz (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (10) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (14) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (2) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) társadalmi részvétel (6) teherszállítás (7) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (17) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (2) ultrafinom por (5) uniós támogatások (1) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (7) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (3) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (7) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (12) zöldövezet (3) zöldterület (11) zöld város (4) Címkefelhő

Újabb P+R parkolók? Jobb, ha elfelejtjük!

2020.03.30. 09:27 Levegő Munkacsoport

Budapesten kívül lakók autói adják a bel személygépkocsi-forgalom közel felét. Rendszeresen hallhatjuk – politikusoktól, közlekedéstervezőktől és átlag állampolgároktól is –, hogy ennek a forgalomnak és egyúttal a város belső részei parkolási gondjainak a csökkentéséhez jelentősen hozzájárulhat, ha sok P+R parkolóhelyet létesítünk a város szélein. Egyszerű számítások és a már meglévő P+R parkolók tapasztalatai alapján viszont az a következtetés vonható le, hogy új P+R parkolókkal nemhogy javítanánk, inkább tovább rontanánk a helyzetet.

p_rblogkep.png
Az őrmezői P+R egy részlete egy átlagos hétköznapon reggel 8 órakor. A területe a képen láthatónál sokkal nagyobb, és az egész területet 100%-ig megtöltik az autók

 

Budapesten mintegy 5700 P+R parkolóhely van. A fővárosba kívülről naponta körülbelül 330 000 személygépkocsi lép be, és mintegy százezer indul befelé a külső kerületekből. Ennek a 75-szörös különbségnek még a töredékét sem lehet áthidalni új P+R parkolóhelyek építésével – erre se hely, se pénz nincs (illetve ami pénz talán van, azt hatékonyabban is fel lehet használni). Ha pedig azt is számításba vesszük, hogy 2012 vége és 2018 vége között Budapesten 94 ezerrel, Pest megyében pedig 116 ezerrel nőtt a személyautók száma (a KSH adatai szerint), akkor még nyilvánvalóbb, hogy az autódömpinget a város belső területeibe a legcsekélyebb mértékben sem lehet új P+R parkolóhelyek létesítésével megállítani.

p1160865.JPG

A Budaörsi út egy átlagos hétköznapi reggelen

 

Már azért sem szabadna szorgalmazni új P+R parkolóhelyek kialakítását, mert nincs hozzá megfelelő terület. Ami „szabad” terület lenne, az zöldfelület, aminek a felszámolása ütközne azzal az alapvető és mindenképp betartandó elvvel, hogy Budapest és környéke zöldfelületeit nem szabad tovább csökkenteni.

Minden egyes parkolóhely létesítése, fenntartása jelentős költséggel jár, de ha ezt az összeget a parkolóhelyeket igénybe vevőkre hárítjuk – díjat szedünk –, akkor aligha fogják használni azokat. Az pedig a piacgazdasági elvekkel és a társadalmi igazságossággal ellentétes, hogy a magánautóknak nyújtott szolgáltatásokat közpénzből fizessük.

Az eddig tapasztalatok és az elméleti megfontolások alapján ráadásul azt a következtetést is le lehet vonni, hogy több P+R parkolóhely több embert ösztönöz arra, hogy autóval jöjjön be Budapestre. (Néhányan azt gondolják, hogy az autót jól leteszik a P+R-ben, a túlnyomó többség pedig azt, hogy majd mások leteszik az autójukat, és így több hely marad a városban az autóhasználatra.)

Mindezt kiválóan alátámasztják az őrmezői P+R parkolóval kapcsolatos tapasztalatok. A helyi lakosok annak idején élénken tiltakoztak a terv ellen, mivel a megvalósítása érdekében jelentős zöldfelületeket kellett felszámolni. A tiltakozás ellenére 1500 parkolóhelyet alakítottak ki több milliárdos költséggel (az adófizetők pénzéből). Az eredmény: romlottak a tízezer őrmezői lakos életkörülményei, a parkolók munkanapokon már korán reggel megtelnek, a Budaörsi úton pedig változatlanul hatalmas autóáradat munkanapokon mintegy 45 ezer gépkocsi -- özönlik a városközpont irányába.

Felvethető, hogy ha Budapesten nem is, de az agglomerációs települések vasútállomásainál még érdemes lenne P+R parkolókat létesíteni. E pillanatban a főváros körüli 81 település 50 helyszínen együttesen mindössze körülbelül 5000 P+R parkolóhely van. Ezt a mennyiséget sem lehet olyan mértékben növelni, hogy az bármennyire is javítana a helyzeten, így ezt meg sem szabad próbálni, hiszen az – a fentebb részletezett okok miatt – megengedhetetlen pazarlás lenne a közpénzekkel és a közterületekkel.

A csak újabb kudarcokat eredményező P+R létesítési program helyett számos egyéb intézkedés lehetséges, amelyek valóban elősegítik a főváros tehermentesítését az autóforgalomtól. Ezek közé tartozik egyebek mellett a városi útdíj bevezetése, a parkolási díjak emelése és a díjfizető övezetek kiterjesztése, a ráhordó járatok létesítése a ritkábban lakott területeken, a telekocsizás ösztönzése és B+R (Kerékpározz és utazz tömegközlekedéssel!) parkolók kialakítása.

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

 

103 komment

Címkék: parkolás Budapest P+R parkoló

Lépjünk fel az avarégetés ellen!

2020.03.20. 15:01 Levegő Munkacsoport

avaregetes.jpg

Az ország különböző pontjairól sokan fordulnak most a Levegő Munkacsoport Tanácsadó Irodájához, hogy mit lehet tenni a zöldhulladék-égetés okozta levegőszennyezés ellen. Ha a települési önkormányzat a saját rendeletében lehetőséget ad az adott időszakban a hulladékégetésre, akkor beszélni kell az illetővel, esetleg kérni az önkormányzatot, a közterület-felügyeletet, a polgárőrséget, hogy beszéljék le az égetésről. Juttassuk el az égetőnek a KÖTHÁLÓ tájékoztatóját. Hozzuk nyilvánosságra az esetet a közösségi médiában! Továbbá lehet kérni az önkormányzatot, hogy módosítsa a rendeletét és általában is tiltsa be a zöldhulladék-égetést – ezt egyébként már számos önkormányzat megtette.

Ha pedig a településen egyébként is tilos a zöldhulladék égetése, akkor az önkormányzat jegyzőjéhez, a közterület-felügyelethez, tűzveszély esetén a katasztrófavédelemhez (tűzoltósághoz) és a rendőrséghez lehet fordulni, akik intézkedhetnek az égetés megszüntetésére és bírságot is kiszabhatnak.

Azonban most, a világjárvány alatt különösen fontos, hogy mindenki felhagyjon ezzel az egészségre káros tevékenységgel még akkor is, ha az az adott településen nem tiltott.

Vigyázzunk egymásra, mindannyiunk egészségére! Ne égessünk kerti hulladékot!

 

baptistaid_hu_2.pngEGY ÉS EGYETLEN BOLYGÓ, AMI MINDENKIÉ!

 

flag_yellow_low_small.jpg A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodája az EU társfinanszírozású NoPlanetB projekt (NINCS B TERV! CSO-LA/2017/388-137) részeként végez ultrafinom-részecskeszám méréseket. A cikk tartalmáért kizárólagosan a Levegő Munkacsoport felel, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

35 komment

Címkék: légszennyezés avarégetés

A vírusok a légszennyező anyagokkal is közlekednek

2020.03.19. 12:23 Levegő Munkacsoport

Néhány nappal ezelőtt arról adott ki közleményt három szakmai civil szervezet, hogy a szennyezett levegő súlyosbítja a koronavírus hatását. Most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a vírusok megtapadnak a fűtésből, közlekedésből és egyéb forrásokból származó apró légszennyező részecskék (PM) felületén és így a fertőzésveszély is megnövekszik.

avaregetes_budaors_2020marc17.jpg  Avarégetés egy Budapest melletti településen
2020. március 17-én

A témában legutóbb az Olasz Környezeti Orvostudományi Társaság tanulmánya kapott jelentős nyilvánosságot (például itt). A szerzők megvizsgálták a koronavírus terjedésének gyorsaságát az egyes olaszországi területeken és azt összevetették a légszennyezettségi adatokkal. Az eredmény egyértelmű volt: minél szennyezettebb volt egy terület levegője annál gyorsabban terjedt a koronavírus. Vagyis minél több szennyező részecske volt a levegőben, annál több helyre terítették a vírust. Ennek tudható be, hogy a Pó-völgyben (amelynek területe nagyjából akkora, mint a mi Alföldünké), ahol az elmúlt hetekben rendkívül magas volt a légszennyezettség, rövid idő alatt hihetetlenül sok ember fertőződött meg. A kutatók szerint ezért nem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy a fertőzött embertől vagy felülettől pár méternyire már biztonságban vagyunk, hiszen a részecskék „hátán” a vírus ennél sokkal nagyobb távolságokra is eljut.

A kutatók nem tartják jó ötletnek, hogy a vírustól való félelmünkben teljesen bezárkózunk a szobánkba, mert akkor ott dúsulnak fel a légszennyező anyagok, az esetleg bejutott vírusoktól pedig még növekedhet is a vírusfertőzés vagy más megbetegedések kockázata. Ezért érdemes gyakran rövid időre szellőztetni, azonban elengedhetetlen a légszennyezés drasztikus csökkentése is.

Már korábbi tanulmányok is megállapították, hogy a légszennyező részecskéken (PM) megtapadnak a vírusok, és így nagyobb távolságokra is „utazhatnak”. Így például több kínai tudós 2014-ben megjelent tanulmánya szerint vizsgálataik szoros összefüggést állapítottak meg Pekingben a légszennyezés mértéke és az emberi egészségre ártalmas mikroorganizmusok mennyisége között: sokkal többet lehetett kimutatni akkor, amikor kiemelkedően szennyezett volt a város levegője. Amerikai tudósok pedig kísérletileg bizonyították (tanulmányuk néhány napja jelent meg), hogy a levegőben lévő részecskékre tapadó koronavírusok több órán keresztül is fertőzőek maradnak.

A koronavírus okozta károk csökkentése érdekében mindannyian tehetünk, ha – amellett, hogy betartjuk a Nemzeti Népegészségügyi Központ által ajánlott szabályokat – saját magunk is minden tőlünk telhetőt megteszünk a tisztább levegőért:

  • Ne dohányozzunk!
  • Ha mégis dohányoznánk, ügyeljünk arra, hogy ezt másoktól távol tegyük, hiszen a dohányfüst is közvetítheti a vírust!
  • Minél kevesebbszer használjunk benzines, dízeles járművet!
  • Lehetőleg ne fűtsünk szilárd tüzelőanyaggal!
  • Ha csak szilárd anyaggal tudjuk otthonunkat melegen tartani, csak száraz fával fűtsünk!
  • Semmiképp ne fűtsünk hulladékkal! (A hulladékégetés nemcsak rendkívül egészségkárosító, de jogszabály is tiltja: a szabálysértők 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatóak – akár naponta is.)
  • A szabadban se égessünk – se avart, se kerti hulladékot, se mást!
  • Tájékoztassunk másokat is a fentiekről!

A kormánynak és az önkormányzatoknak pedig elsődleges feladata (lenne), hogy a fentiekről hatásosan tájékoztassák a lakosságot, és mielőbb meghozzák a szükséges intézkedéseket a lakossági égetésből és a közlekedésből származó légszennyezés csökkentésére.

covid-levego_plakat.jpg

A plakát letölthető pdf-ben.

 

32 komment

Címkék: légszennyezés avarégetés hulladékégetés levegőszennyezés részecskeszennyezés koronavírus

A szomszédom az ipari park?

2020.03.17. 10:21 Levegő Munkacsoport

A Pest-megyei Tárnok lakóházaitól 50 méterre, a 7-es út túloldalára, de érdi területre logisztikai parkot terveznek. A kormány az előző érdi vezetéssel közösen a Modern Városok Program keretében kezdte előkészíteni a területen az ipari park fejlesztését. Kiváló minőségű termőföld semmisülne meg örökre.

terkep_fb_2.png

A jelenlegi polgármester a választási programjában azt ígérte, hogy ezt a területet visszaminősíti mezőgazdasági övezetté, nem lesz ipari park ott. Azóta meggondolta magát, az adóbevétel jól jönne Érdnek.

Az eredeti tervek szerint huszonvalahány, most már – hogy ne legyen olyan ijesztő a kommunikációban – csak tizenvalahány méter magasra tervezett 9 csarnok és a várható kamion forgalom kiverte a biztosítékot: a tárnoki lakosság egy aktív része politikai nézetektől függetlenül Facebook csoportban fogott össze, hogy információkat gyűjtsenek össze, tiltakozzanak és megakadályozzák a létesítést. Az szeretnék, hogy Ipari Park legyen Érd egy másik területén. Petíciót is indítottak.

Nem mindennapos esemény, hogy az ember szomszédja egy egész ipari park lesz, ezért úgy éreztük, meg kell próbálnunk addig tenni valamit, amíg csak dokumentáció van, nem alapkő-letétel” – írja az az egyik ott lakó a hozzászólásában.

fb.png

A lakosok közül sokan összezavarodtak: egyesek nem ellenzik a beruházást, mert az előző önkormányzat kezdte a projektet, és ha rossz is, emiatt nem kritizálják, mások azért, mert ugyan a jelenlegi nem ezt ígérte, de nem akarnak csalódni, ha már megválasztották.

A két polgármester pedig összefogott az ipari park megvalósításáért – az egyik a meghirdetett választási programjával, a másik saját a lakosságával szemben. Folyik az elhallgatás, a félretájékoztatás, az üres szócséplés, ígérgetés, a háttérben pedig nagy erőkkel a befektetők keresése.

A teherszállítás mindenképpen környezetszennyező. Forgalomnövekedés, zaj- és légszennyezés, egészségkárosodás, az utak romlása, az ingatlanok értékcsökkenése várható. Már a Legfelsőbb Bíróság is kimondta: Környezetveszélyeztetés esetén pedig a gazdasági érdekek nem mérlegelhetők.

A jelenlegi önkormányzatoknak hatalmas lehetőségük lenne egy modern részvételi demokrácián alapuló vezetés kialakítására, a környezet konszenzuson alapuló védelmére, a jövőnk megvédésére. Talán éppen most szalasztják el.

Susánszky Ferenc

4 komment

Címkék: légszennyezés zajszennyezés teherszállítás zöldterület társadalmi részvétel károsanyag-kibocsátás

Készítsünk saját levegőszennyezettség-mérőt!

2020.03.13. 07:31 Levegő Munkacsoport

img_20200301_162752_burst4.jpg

Idén hivatalosan is elkezdődött a Levegő Munkacsoport levegőszennyezettség-mérő hálózatának építése, ugyanakkor lelkes magánemberek is nagy erőkkel dolgoznak rajta, hogy Magyarországon is elterjedjen egy egyszerű és megfizethető eszköz, mely kiegészíti az amúgy az EU átlagához képest egészen jól működő hazai hivatalos légszennyezettségi mérőhálózatot. A projektet a Magnet Bank Közösségi Adományozási Programja (KAP) támogatja. (A KAP a bank ügyfeleinek döntése nyomán a banki költségek 10%-át ajánlja fel támogatásként környezetvédelmi és társadalmi hasznosságban jeleskedő civil szervezetek számára egy-egy projektre.)

A Levegő Munkacsoport azzal a tervvel nyerte meg a programban való részvétel lehetőségét, hogy.a mérőhálózatot állampolgárok segítségével fogja fejleszteni. Egy olyan eszközt ajánl, amelyet bárki beszerezhet akár alkatrészenként, és összeszerelhet egy lelkes magánember, Csaba által magyarul elkészített összeszerelési útmutató alapján.

A kezdeményezést egy németországi civil közösség indította Luftdaten néven. A honlapjukon a térképet megnézve, látható, mennyire lefedi egész Németországot ez a mérőhálózat. Bulgária is az élvonalban van az elterjesztésében, éppen az ottani, hasonlóan lelkes civileknek köszönhetően, akik úgy döntöttek, hogy nem csak a központi levegőminőség-mérő állomások adataira támaszkodnak, amikor a lakóhelyük légszennyezettségéről akartak többet megtudni, hiszen a saját mérőeszközük sokkal közelebbi adatokkal is tud szolgálni. A levegő minősége ugyanis nagyban változik a szennyezőktől való távolságtól, a légáramlatoktól függően, melyek utcánként és az időjárással összefüggésben is változnak, valamint az is befolyásolja is, hogy a nap mely szakában nézünk a mérőnkre (mekkora a gépjárműforgalom, befűtött-e a szomszéd szilárd tüzelésű kályhájában).

A mérőkészülékről további tájékoztatás itt kérhető.

Szegő Judit
a Levegő Munkacsoport
éghajlatvédelmi projektvezetője

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés dízel környezetvédelem légszennyezés fűtés levegőszennyezés füstköd károsanyag-kibocsátás mérőállomás részecskeszennyezés

Hazai tapasztalatok a saját készítésű légszennyezettségmérővel

2020.03.11. 09:13 Levegő Munkacsoport

Elsőként Budapesten jelentek meg nagyobb számban a korábbi írásunkban ismertetett, otthon összeszerelhető, olcsó Luftdaten légszennyezettség-mérő készülékek, ám mivel – a fővárossal ellentétben – a vidéki településeknek csak elenyésző hányadában van hivatalos levegőminőség-mérő állomás, különösen fontos, hogy a kisebb városok és falvak lakói is naprakész tájékoztatást kapjanak az ő levegőjük minőségéről.

 

feinstaub-sensor-bausatz-e1479558693357.jpg

 

Verőcén már el is indult a hálózat terjeszkedése – a CivilVerőce nevű informális szervezet által toborzott aktíc civil lakosságnak köszönhetően, akik éppen a leghidegebb hónapban, a januári szmogriadók idején húsz új készüléket üzemeltek be a községben, majd az első mérések eredményét publikálták. Fontos cikk ez egy induló mozgalom számára, mert a készülék gyengeségeit, a mérések pontatlanságait és az értelmezés komplexitását is megmutatja. Azonban a végeredmény magáért beszél.

Verőcéhez legközelebb hitelesített mérőállomás Vácott van, így ennek a méréseit tudta Gábor összehasonlítani a saját, Verőcén mért adataival: „A mérések korreláltak, de a lakossági érzékelők általánosságban nagyobb PM10 szennyezést mutatnak mint a hiteles váci adat. Ennek oka nem teljesen tisztázott és valószínűleg összetett: 1) a lakossági szenzorok párát és ködöt is részecskének mérnek; 2) a mérésük lehet nemlineáris, azaz nagy szennyezésnél aránytalanul többet mutathatnak; 3) nem kizárt, hogy a falusi fűtés súlyos légszennyezési teher, amit a városi hiteles mérő nem mutat.” A „korrelálás” azt jelenti, hogy amikor a hivatalos mérőállomások szerint megnőtt a légszennyező anyagok mennyisége, akkor a „házi” készülékek szerint is (bár nem ugyanolyan mértékben).

A harmadik pontban jelzett falusi fűtés nagy mértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a lakossági mérés magasabb részecske-szennyezettséget jelzett a váci hivatalos méréshez képest. Ezt alátámasztják a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájába naponta érkező panaszok, hogy egy zöldövezeti, kisvárosi, falusi vagy tanyasi környezetben a lakos valamely szomszédjának kéménye szúrós szagú, fekete füstöt ereget. Sok esetben gyanús, és gyakran be is bizonyosodik, hogy az illető rossz minőségű szénnel, akár lignittel, illetve – illegálisan(!) –hulladékkal fűti be otthonát. Ezzel nem csak a város, község levegőjét teszi szennyezetté, hanem a saját és vele egy háztartásban élők egészségét is kiemelten veszélyezteti.

A Levegő Munkacsoport legfrissebb híre a légszennyezettség témájában: https://www.levego.hu/hirek/2020/03/bolcsodeknek-ovodaknak-iskolaknak-okoz-sulyos-gondot-a-szennyezett-levego/

A mérőkészülékről további tájékoztatás itt kérhető.

Szegő Judit
a Levegő Munkacsoport
éghajlatvédelmi projektvezetője

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés környezetvédelem légszennyezés fűtés levegőszennyezés füstköd lignit károsanyag-kibocsátás mérőállomás hol lakjak? részecskeszennyezés

Jelentősen csökkenthető a városi áruszállítás okozta szennyezés

2020.02.24. 09:00 Levegő Munkacsoport

Megfelelő szervezéssel sok esetben több mint 50 százalékkal is csökkenthető a tehergépkocsik futásteljesítménye és így a károsanyag-kibocsátása egy nagyvárosban. Erre a következtetésre jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatóinak tanulmánya*.

 

log3.jpg

 

Szólj hozzá!

Címkék: parkolás kamion fuvarozás teherszállítás furgon üzemanyag-fogyasztás

Van hova fejleszteni a telekocsizást

2020.02.18. 07:24 Levegő Munkacsoport

Meglepett Tóth Péter államtitkár előadásában az 50. Autóbusz Szakértői Tanácskozáson egy grafikonon (ld. alább) a távolsági autóbusszal és a vonattal együtt, egyenrangú utazási módként feltüntetett a TELEKOCSIZÁS. Pedig nem is tartalmazta az összes – Budapest és a nagyvárosok közötti – telekocsis utazást, csak az Oszkárt használókét. Pedig a bablacarosok is jó sokat utazhatnak. Örülök, hogy a közlekedéspolitika alakítói már számolnak a telekocsizással. Azóta pedig elkészült Alice Terpereau, a Levegő Munkacsoport önkéntesének áttekintése arról, miként működnek együtt a telekocsiszervezők és a régiók – Franciaországban. Erről viszont a 2013-as, Zöld Forrás által támogatott projekt jutott eszembe, melyben – budapesti szakértőknek, közlekedésszervezőknek is előadott – ötleteket fogalmaztam meg, egyelőre hiába.

telekocsiblog0.jpg

10 komment

Címkék: telekocsi Franciaország

Az ultrafinom részecskék tragikus hatása az egészségünkre

2020.01.30. 09:21 Levegő Munkacsoport

Komoly sajtóvisszhangot váltottak ki a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace által Budapesten nemrég végrehajtott mérések eredményei, amelyek arra utalnak, hogy a levegőszennyezettség jóval károsabb annál, mint a amire hivatalos mérőállomások adataiból lehet következtetni.

dsc_0672.JPG

 

Bár a hivatalos adatok szerint is egyes káros anyagok koncentrációja a levegőben rendszeresen meghaladja az az egészségügyi határértékeket, a Levegő Munkacsoport mérései a hivatalos szervek által figyelmen kívül hagyott problémára vetnek fényt: az ultrafinomrészecske- szennyezésre. (Ezek olyan részecskék, amelyeknek az átmérője kisebb mint 100 nanométer.)  

26 komment

Címkék: mérés korom emisszió károsanyag-kibocsátás mérőállomás részecskeszennyezés ultrafinom por

A Galvani híd sem tehermentesítene

2020.01.23. 08:38 Levegő Munkacsoport

„Az új híd akár 35-50 ezer autóval is csökkenthetné a belvárosi hidak, és napi 6 ezer autóval a belső Üllői út forgalmát” – ezzel az érvvel igyekszik indokolni a kormány a Galvani-híd megépítésének tervét. Az eddigi tapasztalatok viszont ezt egyáltalán nem támasztják alá.

galvani_hid.jpg

A Galvani híd és a kapcsolódó úthálózat tervezett nyomvonala

135 komment

Címkék: dugódíj dugók társadalmi részvétel Budapest