HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (2) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (4) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) Andrássy út (1) atomenergia (1) autógyártók (3) autóipar (3) autókölcsönzés (1) autómegosztás (4) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (10) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (7) dugók (4) Duna (1) edzés (1) egészség (9) égetés (3) éghajlatváltozás (34) éghajlatvédelem (32) elektromosautó (3) elektromos autó (8) emisszió (7) energia (19) energiagazdálkodás (6) építészet (4) épületek felújítása (8) épületfelújítás (7) eső (1) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (2) Európai Unió (3) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (7) Fák védelme (10) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) forgalomcsillapítás (1) Franciaország (3) furgon (4) füstköd (4) fűtés (9) fuvarozás (3) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (2) hajó (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (3) hulladék (2) hulladékégetés (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (19) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (3) klíma (15) klímamenekültek (2) klímapolitika (6) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (5) közlekedés (35) közlekedéstervezés (18) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) lakás (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (43) levegőszennyezés (29) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (5) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (9) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (3) PM2.5 (3) Pomáz (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (12) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (14) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (8) teherszállítás (8) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (2) ultrafinom por (5) uniós támogatások (1) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (8) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (3) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (7) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (12) zöldövezet (3) zöldterület (12) zöld város (4) Címkefelhő

Fővárosi parkolás: Hol? Hogyan? Mikor? Mennyit?

2020.07.02. 07:24 Levegő Munkacsoport

Megkezdődött a budapesti parkolási rend újragondolása. A 444.hu már tavaly elkezdett tényfeltáró sorozata magára valamit is adó politikus számára vállalhatatlanná tette a parkolási díjbeszedés kerületi feladatkörben tartását. A kiút is körvonalazódik: vissza kell térni a Demszky-éra utolsó éveiben kialakított koncepcióra, a központosított díjszedésre. De szerintem csak a koncepcióra, a megvalósításnak már élnie kell a korszerű technika eszközeivel.

20200623blog0.jpg

Induljunk ki a parkolási díj sávossá tételének bejelentett – már korábban is fölmerült –elképzeléséből. Az elképzelés szerint az első szakasz ingyenes, aztán előre megszabott időközönként valamennyit emelkedő díj ösztönözné az autósokat arra, hogy ne tárolásra, hanem csak a dolguk elvégzésének idejére foglalják a helyet mások elől. Fölmerül persze a kérdés, hogy mit jelent az első szakasz, hogyan lehet ellenőrizni. Nos, egyszerűen: az autósnak akkor is meg kell vennie a parkolójegyet vagy be kell jelentkeznie a mobiltelefonos rendszerbe, ha tudja, hogy nem marad negyedóránál tovább. Vagy?

Vagy nincs is szükség parkolóautomatára, nincs szükség mobiltelefonos bejelentkezésre, ha van az autóban egy beépített fedélzeti eszköz (vagy akár egy alkalmazás az okostelefonon), ami műholdas helymeghatározással figyeli az autó útját. Ha azt észleli, hogy a gépkocsi már több mint 15 perce vesztegel valahol, akkor automatikusan bejelentkezik a parkolási rendszerbe, majd amikor újra elindul az autó, azt is bejelenti.

Rögtön az első kérdés, hogy miért fizessen egy autós parkolási díjat akkor, ha egy békemenet miatt vagy más okból a hatóság állítja le a forgalmat, és készteti több mint negyedórás ácsorgásra. Nos, egyszerű. Ilyen esetben központilag jóvá lehet írni a díjat azoknak, akik a forgalmat akadályozó esemény idején, annak x méteres környezetéből jelentkeztek be a parkolási rendszerbe. Igen, ebbe bele fognak esni olyan autósok is, akiknek az autója tényleg parkolásba kezdett. Viszont a bevételkiesés elenyésző a dolgok ilyetén kezelésének bizalomnövelő hatásához képest, tekintve, hogy ilyen eset elvétve fordul elő a városban, és csak néhány autó fog ezért ingyen parkolni.

A következő kérdés, hogy miért fizessen parkolási díjat az, aki beáll a saját udvarába. Ne fizessen! Ne csak azt figyelje a számítógép, hogy mióta áll az autó, hanem azt is, hogy hol. Kell ehhöz egy tarifatérkép, ami övezetekre osztja a várost, és minden övezetre megmondja, hogy az ott közterületen álló autónak mennyit kell fizetnie. Ahogy fejlődik a technika, válik pontosabbá a műholdas helymeghatározás, úgy csökken majd a tévedés kockázata és nő a bevétel. Mert a kockázatot természetesen nem az autósnak kell vállalnia, hanem az önkormányzatnak. A térképen a közterületet úgy kell meghatározni, hogy inkább azt nézze a számítógép udvarnak, lakóház alatti garázsnak, mint fordítva.

De ha minden autóban ott van a számítógép, ami tudja, mikor megy az autó, és mikor áll, és tudja azt is, hogy hol van, akkor magától adódik a kérdés: miért ne figyelje azt is, hogy ha halad a gépkocsi, hol, mikor és milyen sebességgel teszi. És ezzel el is jutottunk a városi útdíjszedéshez, amit a Levegő Munkacsoport évek óta szorgalmaz. Ezt a közös megoldást mostanában fogják bevezetni Szingapúrban.

20200623blog1.pngAz ábra forrása: GNSS-based metering for vehicle applications and value added road services

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. képes a tarifatérképen alapuló út-, dugó- és parkolás díj beszedésére, pontosan válaszolva a címben föltett négy kérdésre (Hol? Hogyan? Mikor? Mennyit?). Mások is képesek lehetnek erre, is, hiszen ma már jóval könnyebb feladat, mint volt a kamionok útdíját szedő infokommunikációs rendszer kialakítása 2013-ban.

vamá

Korábbi anyagaink a témában:

További ajánlott olvasnivaló:

23 komment

Címkék: parkolás útdíj dugódíj

A környezettudatos polgár esete az innovatív hulladékgazdálkodással

2020.06.22. 08:52 Levegő Munkacsoport

Vendégposzt

Nyár elején új bútor került a házba – bőséges hullámpapír-csomagolásban. No meg ott van egy családi ünnepség és a tél maradékaként összegyűlt két doboznyi visszaválthatatlan üvegpalack is. A faluban és a szűkebb környéken sorra megszűntek a hulladékszigetek, s üveget külön nem szállít el a szemetes cég sem. Az meg egy környezettudatos polgártól megengedhetetlen magatartás, hogy a kommunális szemét gyűjtésére szolgáló kukába dobálja az üvegeket. A ház rendszerető asszonyának ezért az a kézenfekvő ötlete támadt – miután körbenézett és megállapította, hogy a keletkezett szelektív hulladék messze meghaladja a normál hétköznapi mennyiséget –, hogy elszállítja azt egy hulladékudvarba. Ezért megkereste a területileg illetékes hulladékszállító cég – a Vertikál Zrt. – honlapját és megnézte, hol van nyitva legközelebb hulladékudvar.

vertikal.jpg

Lepsényben, nyitva hétfőn délután 14-18-ig. Remek, az csak 12 kilométer. El is autóztak, ő és a bátyja a hullámpapírral és az üvegekkel Lepsénybe. A Vertikál Zrt. honlapján található 2020. évi táblázat szerinti címen – Lepsény, Vasút utca 76. – azonban nem hulladékudvart, hanem egy családi házat találtak. A tulajdonos kínos mosollyal közölte, hogy nem, az nem a hulladékudvar, bár mindenki nála keresi. Viszont úgy tudja, hogy a település másik végén, jobbra van ugyan egy telep, de ott úgysem vesznek át semmit. „Az nem létezik, a cég honlapján az van, hogy de, persze, átvesznek és pont most!” – gondolta magában a környezettudatos háziasszony, és csak azért is megkereste a faluvégi telepet. A kapun lakat, a bejáratnál térdig érő fű és megkopott, elhomályosodott felirat, amely azt hirdeti, hogy két éve szünetel a hulladék átvétele.

Rövid tanakodás után a környezettudatos háziasszony és bátyja felkeresték a Vertikál Zrt. központját az onnan 11 kilométerre lévő Polgárdiban. Megpróbálták elérni a hulladékszolgáltatót telefonon is, hogy megkérdezzék mi legyen a kocsideréknyi szelektív hulladékkal, amit nem szabad betenni a cégtől kapott szelektív gyűjtőzsákba. De nem vették föl.

Polgárdiban megtalálták a Vertikál Zrt. központját: csili-vili székház térkővel, gyönyörű kis parkkal, elegáns Audi hatossal és csillogó Skoda Oktáviával a parkolóban. No meg egy felirattal: ez az innovatív hulladékgazdálkodás központja.

A környezettudatos háziasszony és bátyja az „innovatív” jelzőtől felcsigázott érdeklődéssel léptek az ügyfélszolgálat irodájába. Kicsit azért aggódtak, mert a bejárati ajtón egy másik, piros felírat szerint név szerint kell ügyintézőt keresniük. Kellemes meglepetésként azonban a rendkívül udvarias munkatársak nem kértek nevet. Viszont hitetlenkedve hallgatták, hogy a honlapon még mindig működő hulladékudvarként szerepel a lepsényi telep, aztán megnézték, és ja, tényleg. (Azóta ki is javították.) Kicsit tanácstalanok voltak, de látva a környezettudatos háziasszony és bátyja elszántságát, azt javasolták, vigyék a rakományt a Polgárdi külterületén lévő veszélyes hulladéklerakóba. Az a Füle felé vezető út mellett van, jobbra kell fordulni, ha átmentek a vasúton.

Füle felé haladva egy ponton három hatalmas szeméthalom körvonalai sejlettek fel, viszont a murvás útra mutató rozsdás tábla kivehetetlen felirata némi bizonytalanságot okozott. Mindegy, próba szerencse, környezettudatos hőseink behajtottak a kátyús, göröngyös, autógyilkos dűlőútra. Kerülgetve a hatalmas gödröket, azon töprengtek, vajon az Audi hatos milyen gyakran fordul meg errefelé… A rendkívül rossz bekötőút azonban tényleg a hulladéklerakóhoz vezetett. Ahonnan éppen egy német rendszámú, utánfutós személygépkocsi fordult ki, Calw városra utaló rendszámmal. Hm, tényleg eljött idáig a szeméttel? Vajon mit hozott, ami a Fekete-erdő szélén fekvő település közelében nem volt elhelyezhető?

A meglepett ügyintéző először nem tudott mit kezdeni környezettudatos polgáraink megjelenésével – aztán mondta, pakoljanak a mérlegre és majd megállapítja, mennyit kell fizetni. A környezettudatos polgárok kikerekedett szemekkel kérdeztek vissza – fizetni, de miért? Jó, akkor majd üvegbe veszem át, az ingyen van, volt erre a válasz. Mérlegelés után a hulladékpapír egy műanyag- és papírszemét, no meg egy fotel közé került egy konténerbe, az üvegek pedig a konténer mellé. „Innovatív, valóban” – egyeztek meg, majd hazaindultak. Végül is cirka negyven kilométert autózva sikerült megszabadulni szabályosan és környezettudatosan a hullámpapíroktól és az üvegektől.

E szelektív hulladékleadással töltött kalandos délután komolyan kikezdte háziasszonyunk környezettudatosságát. Hajlik rá, hogy ezután simán a szemétbe dobja az üvegpalackokat és az – apróra tépkedett – hullámpapírt. Ha már az állam a beszedett nem is kevés szemétdíjat nem (sem) arra költi, amire szánva vagyon.

Kalapos Cili

A kép forrása: https://www.vertikalzrt.hu/node/132#

2 komment

Címkék: hulladék

Adjunk lökést az épületfelújításoknak!

2020.06.16. 07:42 Levegő Munkacsoport

feluj.jpgGyakran halljuk, hogy erős a lejtés nyugat-keleti irányban. Sokaknak elsőre az életszínvonal, az országok közötti gazdaságpotenciál-különbség jut erről az eszébe. Legalább akkora azonban az eltérés olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a GDP-hez. Két hasonló gazdagságú ország között is nagyok lehetnek a különbségek az egészségben eltöltött évek számában vagy abban, hogy milyen állapotban tartják az őket körülvevő környezetet, a fizikai infrastruktúrát.

A tervgazdasággal is összefüggött, hogy a karbantartásra, javításokra minálunk keveset költöttek. A felújítások, az átalakítások sokkal több kockázattal járnak, mint egy új építés. Ezért, ha mód van rá, a szereplők ma is előnyben részesítik a zöldmezős beruházásokat. Az új építés mellett szól a kevesebb élőmunka, a könnyebb ütemezés is. Így általános volt az a gyakorlat, hogy megvárják, amíg annyira tönkremegy az épület, a berendezés, hogy javíthatatlanná válik. Ezt a – haladónak legkevésbé sem nevezhető – hagyományt a rendszerváltás óta is őrizzük. Most, hogy a felmérések szerint már szinte senki sem hiszi, hogy a klímaváltozást megúszhatjuk, érdemes erről az oldalról is számba venni a felújításokban rejlő lehetőségeket. Sok minden szól a felújítások (korszerűsítések, átalakítások stb.) mellett. Itt hármat említünk.

Az egyik nyereség az üresen álló vagy kevéssé kihasznált épületek, helyiségek jobb hasznosítása. Ezzel további beépítéseket takaríthatunk meg. Több szabad terület marad átszellőzésre, fák ültetésére, parkok, zöldterületek megőrzésére, rozsdaterületek zölddé alakítására – az élhetőség javítására. A felújítás során megmaradnak a meglévő, gyártásukhoz a legtöbb energiát igénylő tégla-, beton-, illetve acélszerkezetek. Fontos szempont e szerkezetek megőrzésével kapcsolatos üvegházgáz-megtakarítás. Az új építéssel szemben az energiafaló anyagokról az arány az élőmunka irányába tolódik el.

Ritkábban kerül szóba, hogy a régi épületek tégla- és faszerkezetei, alaprajzi elrendezése, belmagassága nemegyszer jobban alkalmazkodik a jövő szélsőségesebb időjárásaihoz, mint a néhány évvel ezelőtt „költségtudatosan” épülteké. Akár a régi funkcióval, akár komolyabb átalakítások mellett is hasznosulhatnak ezek az öröklött előnyök. Rotterdamban például a csökkenő gyerekszám miatt egy üresen álló, régi iskolából lakásokat alakítottak ki. Az 54 négyzetméteres tantermek, a középfolyosós elrendezés jól funkcionáló, költségtakarékos megoldást eredményezett. Hasonló lehetőségek nálunk is vannak, például Budapest belső kerületeiben.

Az üres épületek, üzletek hasznosítását külföldön sokféle módon ösztönzik kedvezményekkel, helyi adókkal, adminisztratív és gazdasági eszközökkel. Milyen feltételekkel lehetne nálunk a felújításokat elősegíteni?

A nemzetközi viszonylatban igen magas, 27 százalékos áfa óhatatlanul az adóelkerülés irányába terel. Pedig az építőipar kifehérítése, a megbízható, minőségi munka támogatása, a garanciális jogok érvényesítése egyaránt érdeke a nemzetgazdaságnak és a magánmegrendelőnek. A lakosságnak végzett munkákból eddig se folyt be sok adó. Az építés költségei a 27%-os áfa nélkül is magasak, így inkább vállalják a megrendelők az adóelkerülésből eredő kockázatokat. Feketemunka esetén a kivitelezőnek nincs garanciális kötelezettsége, és ezzel sajnos rengetegen visszaélnek.

A számlaadás nélkül végzett munka sok-sok évtizedre visszavezethető „hagyomány”. Még a kisebb javításokhoz sem adnak általában számlát a „mesterek”, holott sokan közülük, a katás rendszernek köszönhetően, ezt megtehetnék. Egy sokmilliós lakásfelújításnál is az 5%-os áfáért „cserébe” nyugodt alvást és számonkérhető minőséget kapna a megrendelő. Ez utóbbiak értéke – úgy érzem – sokkal nagyobb az 5 százaléknál.

Az alacsonyabb áfa még egy jövőbe mutató haszonnal is járna. A munkavégzés kifehérítése nagyobb rangot adna az építőipari szakmáknak, emelné a munkakultúrát. Ma sokan lenézik a becsületes, pontos és szakszerű kétkezi munkát. Pedig egy magát folyamatosan képező, kreatív szakmunkás egy-két évtized után rendelkezhet annyi tudással, mint egy átlagos mérnök – hangzott el néhány éve egy műemléki helyreállításokról szóló nemzetközi konferencián. Felújítások végzésénél változatos környezetben új meg új kihívásokkal kell szembenézni, ami nemcsak fizikai, de szellemi erőfeszítéseket is igényel. Az építőiparra az elmúlt 75 évben leginkább a munkaerő kereslete volt a jellemző. Ma is sok, a szakmájához kevéssé értő ember dolgozik a szektorban. Egy félig-meddig illegális gazdaságban nehéz kiszűrni a kontárokat, a szélhámosokat. Ez a szakmák tekintélyét rontja. Mára egy olyan ördögi kör alakult ki: szakmunkásnak sokszor azok jelentkeznek, akiknek nincs más választása.

Sokan nem anyagi források hiányában, hanem a trehányságtól, a becsapástól való félelem miatt nem fognak bele felújításba. A számlázással e kockázatok csökkennének. A felújításokkal pedig mindenki - a szakma, a használó és a tágabb környezet egyaránt – csak nyerne.

Kovács Gizella

Szólj hozzá!

Címkék: adó áfa épületfelújítás

Biztatóan indult, de csalódás a kormány válságkezelése

2020.06.08. 09:00 Levegő Munkacsoport

A koronavírus járvány sok rossz hatása között az egyik kivétel talán az volt, hogy járvány és a karantén sokakat ráébresztett arra, hogy az elmúlt évtizedekben kiépült világgazdasági rendszer, az áruk korlátlan globális kereskedelme, a felesleges fogyasztás és a távoli utazások megállíthatatlan növekedése nem fenntartható. Jó volt hallani, hogy a zöld szervezetek és a témával foglalkozó kutatók eddig elnyomott hangja hallhatóvá válik, a közvélemény és néhány döntéshozó is felismeri, hogy a környezetünk rombolásával és a természeti erőforrások pazarlásával járó folyamatok sorozatos, egyre gyakoribb és egyre mélyebb válságokhoz fognak vezetni.

aaeaaqaaaaaaaaosaaaajduwzty2ndfllwmymdytngiyyi1hmwriltljntnkzjazmti1za.jpg

92 komment

Címkék: támogatás társadalmi részvétel koronavírus

Épületfelújításokkal a jövőbiztos munkavégzésért és a zöld fellendülésért

2020.06.02. 08:31 Levegő Munkacsoport

A biztonságosabb, kényelmesebb és tisztább fenntartású otthonokba és középületekbe történő beruházás az emberek és a gazdaság számára előnyös. Erre hívja fel a figyelmet Barbara Mariani, az Európai Környezetvédelmi Iroda éghajlat- és energiapolitikájáért felelős tisztviselője, valamint az EU nemzeti energia- és éghajlati terveinek kidolgozását végző PlanUp projekt (amelyben a Levegő Munkacsoport is partner) építési szakértője az Euractivon megjelent cikkében.

img_20200430_190350.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: energia éghajlatvédelem épületfelújítás

Miként oldhatók meg a parkolási problémáink?

2020.05.25. 08:12 Levegő Munkacsoport

diszter.jpg

Mindenekelőtt tudomásul kell vennünk, hogy az elkövetkező években a koronavírus-járványnál is jóval súlyosabb válságokra kell számítanunk: a természet pusztítása egyre gyorsul, és bármikor bekövetkezhet az a pillanat, amikor az ennek leginkább kitett ágazat, az élelmiszer-termelés omlik össze. Ebben a helyzetben alaposan át kell gondolnunk, mi az, amit mindenképpen megtarthatunk és meg is kell tartani. A tömeges autóhasználat nyilvánvalóan nem tartozik ezek közé.

11 komment

Címkék: parkolás közterület zöldterület

Intézkedés helyett kioktatás a budapesti áruszállításról

2020.05.18. 07:41 Levegő Munkacsoport

Évek óta törjük a fejünket sokan, miként lehetne javítani a budapesti áruszállítás áldatlan állapotán. Tavaly ősszel a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság kongresszusán egy szekcióban beszélgettünk a helyzetről és a javítás lehetőségeiről. A hallgatóság egy tagja azt fűzte hozzá, hogy ezt a sok okosságot ő már tíz éve is hallotta a kongresszuson, végre már történhetne is valami.

rakodo_kuku.jpg

2 komment

Címkék: közlekedés parkolás teherszállítás Budapest

Hogy jó szokásunk megmaradjon a békeidőkben is…

2020.05.05. 07:08 Levegő Munkacsoport

Alig kezdődött el a karantén, az iskolák, a munka- és találkozóhelyek bezárása, szembetűnt egy kedvező fordulat. Elkezdtek többen futni, kerékpározni, tempósan sétálni. Egy kilencvenéves hölgy a társasház apró tetőteraszán 50 percet sétál, egy valamivel fiatalabb úr pedig naponta négyszer megmássza az öt emeletet. A szomszédunkban lakó két fiatal lány délelőttönként, vidám beszélgetés közepette, egy órán át különféle tornagyakorlatokat végez.

fit4.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: közösség edzés torna

Zöldpárti lett a Nemzetközi Energiaügynökség?

2020.05.05. 07:08 Levegő Munkacsoport

birol.jpg

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) neve nem cseng jól a környezetvédő körökben. Nem is arra hozták létre az iparosodott államok kormányai a hetvenes évek közepén, hogy zöld javaslatokat tegyen. Az olajválság utáni években energetikai szakmai jelentéseket vártak tőlük, leginkább, olaj-, gáz- és szénpiaci, no meg atomenergetikai elemzéseket.

Szólj hozzá!

Címkék: energia megújulók

Autómentes lakónegyedek

2020.05.04. 08:05 Levegő Munkacsoport

Az elmúlt évtizedekben több európai városban alakítottak ki autómentes lakónegyedeket. Iarina Ciceu, a Levegő Munkacsoport önkéntese ezekről a kezdeményezésekről egy részletes ismertető anyagot írt, amelyet itt röviden összefoglalunk.

Szándékosan autómentesre kifejlesztett városrészek az 1990-es években jelentek meg először. Ezek az „autómentes” lakónegyedek azon lakó- vagy vegyes használatú (lakossági, kereskedelmi, kulturális stb.) övezetek, melyek

  • biztosítanak egy gépjárműforgalomtól teljesen vagy majdnem mentes közvetlen környezetet;
  • a belső út- és villamoshálózat és az ellátó rendszer megkönnyíti a személygépkocsi nélküli közlekedést;
  • nem támogatják az ott lakók autótulajdonlását, vagy egyáltalán nincsenek hozzájuk parkolóhelyek, vagy van ugyan a lakóhelyektől elkülönített parkoló, de viszonylag kevés hellyel.

Könnyebb, bár korlátozott az autótartás a csupán „autócsökkentett” lakóövezetekben, ahonnan nincs kizárva az autóforgalom, és nincs feltétlenül megkönnyítve az autómentes életmód.

Az inkább forgalomcsillapítottnak tekinthető 5500 lakosú freiburgi Vauban lakónegyedsajátossága, hogy nincsenek a járművek behajtását korlátozó fizikai akadályok. Viszont a sebességet korlátozták, így a főutakon legfeljebb 50 km/h-val, a kisebb utakon 30 km/h-val szabad haladni (1. ábra). A parkolás erősen korlátozott, így a helyiek stellplatzfrei kifejezéssel, azaz parkolómentesként utalnak Vauban utcáira. Annak ellenére, hogy autóknak nem tilos a behajtás, a Vaubanban lakók között az autótulajdonosok aránya jelentősen alacsonyabb a német átlagnál (561), csupán 172 autó jut ezer lakosra.

1_11.jpg

1. ábra: Vauban, Freiburg. Forrás: Melia (2010)

 

2 komment

Címkék: légszennyezés társadalmi részvétel közlekedéstervezés alacsony kibocsátású övezet autómentes város autómentes övezet