A Levegő Munkacsoport blogja

Még nem kapott túl nagy hírverést, de elkészült Budapest klímastratégiájának (hivatalosan Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv, nemzetközileg elfogadott rövidítéssel: SECAP) egyeztetési változata, amihez február 19-ig bárki javaslatot tehet. A Klímastratégia legfőbb célja annak bemutatása, hogy miképpen csökkentheti Budapest 2030-ra 40 százalékkal a területén képződő szén-dioxid kibocsátását. E célnak megfelelően a klímastratégia bemutatja a 2015-ös év kibocsátását, majd felvázolja azokat az intézkedéseket, projekteket, amelyek lehetővé teszik ennek a csökkentését.

Lehet, hogy Fürjes Balázs államtitkár létére nem ismeri a Magyarország Kormánya által az 1486/2014 (VIII. 28.) kormányhatározattal elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiát? Például azt a passzust a 70. lapon, hogy "A fővárosban a közlekedés-biztonsági intézkedések szélesebb tárháza (pl. a gyaloglás és kerékpározás előnyben részesítése, közösségi terek újraosztása, egyéni gépjárműforgalom sebességcsökkentése, átmenő gépjárműforgalom korlátozása, rövid távolságú utazások ösztönzése stb.) alkalmazható, de a közlekedési létesítményfejlesztés általában drágább, mint más nagyvárosban."?

Már évek óta szorgalmazza a Levegő Munkacsoport, hogy a tűzijátékok és petárdák helyett a környezetet kevésbé károsító módon ünnepeljünk. A szervezet egyik partnere a légszennyezés csökkentésében a Deutsche Umwelthilfe nevű német környezet- és fogyasztóvédelmi szervezet, amely nemrég újabb kampányt indított a pirotechnikai eszközök használatának visszaszorítására.

Számos kutatás szerint jelentős az összefüggés a koronavírus és a levegő minősége között. Ez az összefüggés kettős: egyrészt a légszennyezés jelentősen súlyosbíthatja a vírusfertőzés következményeit, másrészt pedig a légszennyező részecskék továbbíthatják a vírust. A koronavírus és légszennyezés közötti kapcsolatot vizsgáló tanulmányok szerint a légszennyezettségnek jobban kitett személyeknél a halálos kimenetelű esetek aránya nagyobb, mint azoknál, akik tiszta levegőjű környezetben élnek.

2021-2027-es uniós költségvetési tárgyalások során a minap többek között arról is döntés született Brüsszelben, hogy a földgázt, mint energiahordozót kivételként kezelik, azaz meghatározott célokra engedélyeznek földgáz alapú beruházásokat amellett is, hogy 2050-re éghajlat-semlegességet céloz meg a közösség. 

Az Európai Tanács német elnöksége és az Európai Parlament politikai megállapodást kötött két strukturális alapról, amelyek együttesen több mint 240 milliárd euró uniós beruházást jelentenek a 2021–2027 közötti időszakban. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap a következő többéves pénzügyi keret részét képezi, a most elfogadott rendelettervezet egyszerűsíti a két alap szabályait, és meghatározza támogatásuk körét a következő hét évre. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból minden tagállam finanszírozni tudja a digitális és a zöld átállást, a Kohéziós Alapból pedig a kevésbé jól teljesítő gazdaságú országok (amelyek az EU bruttó nemzeti jövedelme egy főre jutó átlagának 90%-ával rendelkeznek) a minőségi foglalkoztatáshoz, a minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés javítására, valamint a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítására fordíthatnak jelentős összeget. Mindkét alap hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedésekhez, összhangban az EU 2050-ig megcélzott éghajlat-semlegességi céljával.