A Levegő Munkacsoport blogja

Egyesek szerint máris elkéstünk, mások szerint még van remény a klímakatasztrófa elkerülésére. A választókon is múlik, hogy az év végi párizsi világtalálkozón mennyire veszik komolyan a világ kormányai a saját felelősségüket. Sikerül-e megegyezni közös célokban, szabályozásban, vagy aktuálpolitikai érdekek miatt megint csak nem lépünk előre, mint ahogy 2009-ben Koppenhágában sem. Május 28-án rövid megbeszélést tartott a Fenntartható Fejlődés Tanácsának Éghajlatvédelmi Munkabizottsága a párizsi klímakonferencia kilátásairól.

Miközben az Európai Unió egyelőre csak “adatokat gyűjt” ahhoz, hogy korlátozza a személygépkocsikhoz hasonlóan a kamionok, teherautók, autóbuszok CO2-kibocsátását, Japánban, Kanadában, Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban már létezik ilyen szabályozás. Olyannyira, hogy az USÁ-ban már a határérték csökkentésén dolgoznak.

Sok százmillió forintot költöttek már a világban kísérletezésre a városi kilométerarányos közúthasználati díjjal. Vizsgálták a műszaki lehetőségeket és az autósok viselkedésére gyakorolt hatását. Mégis, hiába mutatták azt az eredmények, hogy a technika működik. Hiába derült ki az is, hogy az autóhasználatra is jó hatással lehet – csökkenti –, ha a gépjárművel a városi utakat használók használatarányosan járulnak hozzá az útfenntartáshoz és megfizetik az általuk okozott környezetszennyezés költségeit. A politikusok mindenütt gyávának bizonyultak. Igaz, legalább kísérleteztek, nem úgy, mint Budapesten, ahol 2009-ben készült egy megvalósíthatósági tanulmány a behajtási díjra, aztán 2014-ben még egy, de egy árva fillért nem költöttek kísérletre, társadalmi vitára, az útdíj előnyeinek és hátrányainak összevetésére, a társadalmi hatások elemzésére.

A sertéshús áfáját 27 százalékról 5 százalékra csökkentette az országgyűlés (a csökkenés 2016-ban lép életbe). A Levegő Munkacsoport évtizedek óta szorgalmazza, hogy – a legtöbb uniós ország gyakorlatához hasonlóan – Magyarországon is alacsony áfakulcsba tartozzanak az alapvető élelmiszerek.  Azonban valóban a sertéshús a legalapvetőbb élelmiszer nálunk?

Tokaj, napelemes fogorvosi rendelő a Bodrog partján, 2015

Érdemes a vidéki önkormányzatoknak kihasználni a 2014-2020-as időszak uniós forrásait olyan energiatermelő berendezések és rendszerek beszerzésére (napelemek, napkollektorok, aprítógépek, geotermikus kutak stb.), amelyek segítségével az energiavásárlásra fordítandó pénzek helyben maradnak, és egyúttal értelmes munkahelyek is keletkeznek.

Az amerikai kormány kutatói által végzett vizsgálat szerint az A-vitamin egyik formája (retinol-palmitát) növeli a bőr rosszindulatú elváltozásainak, illetve károsodásának a kockázatát napfénynek kitett bőrfelületen. Norvég és német szakemberek ugyancsak óvatosságra intenek a retinol és egyéb A-vitamin származék tartalmú kozmetikumokkal kapcsolatban.

Olvastam valahol, hogy még a Dalai lámát is zavarják a szúnyogok, főleg, amikor nem hagyják aludni. Kit nem? Állítólag a harmadik csípésnél már a buddhisták legismertebb vallási vezetője is elveszti a türelmét, bár lehet, hogy erről inkább személyesen kellene megkérdezni. Talán nem túlzó azt állítani, hogy az emberiség viszonylag egységes állásponton van a vérszívó szúnyogokkal kapcsolatban, és a legenyhébb megfogalmazás szerint is kellemetlen kis élőlények. A „mit kezdjünk a szúnyogokkal” kérdésre adott válaszaink viszont már korántsem ilyen egységesek, sőt.

Bárhol legyen szó fizetős parkolás bevezetéséről, az autósok egyöntetűen tiltakoznak, hogy már megint velük szúrnak ki.

Egy kicsit elgondolkoztam ezen, és arra jutottam, hogy ez a kiszúrás, vagy ha tetszik, átverés, nem a fizetős parkolással kezdődik, hanem sokkal előbb. Valószínűleg a saját otthonunkban, még a tévé előtt. Mert mit látunk a reklámokban? A legújabb, legszebb, legkényelmesebb autót mindenféle érdekes helyszínen. A reklámautó egyszer hegyi úton kanyarog, máskor a sivatagot szeli át, amikor éppen nem egy kihalt városban suhan. A környezet változó, de a lényeg ugyanaz: a csodás autó legtöbbször egyedül van.

Szinte naponként mutatkoznak be új egészségőrző irányzatok, amelyek betartásától hosszú és kiegyensúlyozott életet remélünk, már ha sikerül őket betartani. Az egészségtudatosság pozitív hozadéka az is, hogy a helyes táplálkozáson, rendszeres testmozgáson túl mindennapi életünk más területeire is ezzel az igényességgel tekintünk. Például a közlekedésre is…

A Totalcar-nak köszönhetően kiderült: a családunk közel 60 ezer forintot nyer havonta azzal, hogy nem tartunk autót. Ez olyan, mintha két évenként egyszer négyes találatunk lenne a lottón, vagy tíz évente biztosan megnyernénk a Jokert - mindezt úgy, hogy egy fillért sem költöttünk szerencsejáték-szelvényekre. Itt számolhatja ki mindenki, hány milliót nyerhet az autómentes közlekedéssel: http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2014/04/14/autokoltseg-kalkulator/

És mit nyerhetünk még az autómentességgel? Rengeteg élményt, ami végső soron megfizethetetlen...

MJ

Totalcar: Az élet autó nélkül