A Levegő Munkacsoport blogja

Olvastam valahol, hogy még a Dalai lámát is zavarják a szúnyogok, főleg, amikor nem hagyják aludni. Kit nem? Állítólag a harmadik csípésnél már a buddhisták legismertebb vallási vezetője is elveszti a türelmét, bár lehet, hogy erről inkább személyesen kellene megkérdezni. Talán nem túlzó azt állítani, hogy az emberiség viszonylag egységes állásponton van a vérszívó szúnyogokkal kapcsolatban, és a legenyhébb megfogalmazás szerint is kellemetlen kis élőlények. A „mit kezdjünk a szúnyogokkal” kérdésre adott válaszaink viszont már korántsem ilyen egységesek, sőt.

Bárhol legyen szó fizetős parkolás bevezetéséről, az autósok egyöntetűen tiltakoznak, hogy már megint velük szúrnak ki.

Egy kicsit elgondolkoztam ezen, és arra jutottam, hogy ez a kiszúrás, vagy ha tetszik, átverés, nem a fizetős parkolással kezdődik, hanem sokkal előbb. Valószínűleg a saját otthonunkban, még a tévé előtt. Mert mit látunk a reklámokban? A legújabb, legszebb, legkényelmesebb autót mindenféle érdekes helyszínen. A reklámautó egyszer hegyi úton kanyarog, máskor a sivatagot szeli át, amikor éppen nem egy kihalt városban suhan. A környezet változó, de a lényeg ugyanaz: a csodás autó legtöbbször egyedül van.

Szinte naponként mutatkoznak be új egészségőrző irányzatok, amelyek betartásától hosszú és kiegyensúlyozott életet remélünk, már ha sikerül őket betartani. Az egészségtudatosság pozitív hozadéka az is, hogy a helyes táplálkozáson, rendszeres testmozgáson túl mindennapi életünk más területeire is ezzel az igényességgel tekintünk. Például a közlekedésre is…

A Totalcar-nak köszönhetően kiderült: a családunk közel 60 ezer forintot nyer havonta azzal, hogy nem tartunk autót. Ez olyan, mintha két évenként egyszer négyes találatunk lenne a lottón, vagy tíz évente biztosan megnyernénk a Jokert - mindezt úgy, hogy egy fillért sem költöttünk szerencsejáték-szelvényekre. Itt számolhatja ki mindenki, hány milliót nyerhet az autómentes közlekedéssel: http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2014/04/14/autokoltseg-kalkulator/

És mit nyerhetünk még az autómentességgel? Rengeteg élményt, ami végső soron megfizethetetlen...

MJ

Totalcar: Az élet autó nélkül

A bankunkból visszafelé jövet bementem a Múzeumkert Bródy Sándor utcai részébe és megengedtem magamnak, hogy félóra hosszat nézegessem az öreg fákat, akik gyönyörűen kihajtottak. Koronájuk csodaszép a magasban. Markó Károly tájképei jutottak eszembe, azzal a különbséggel, hogy itt, a Múzeumkertben nincsenek romantikus csupasz csonkok, mert minden fa él és virul, amellett, hogy ágazatuk rajzolata is fenséges.
Szerencsére most nem volt itt semmiféle "forgatás", nem voltak autóbuszok a kertben, de néhányan üldögéltek a padokon, babakocsi is volt, és rigók szaladgáltak a földön háborítatlanul.

Az Európai Parlament július 15-én szavaz az úgynevezett “levegő csomagról”, ami többek között szigorítaná a tagországok kötelezettségeit a légszennyezés visszaszorítására. A szennyezett levegő miatt hazánkban minden évben  annyi ember hal meg idő előtt, mint Tapolca teljes lakossága. Az új szabályozásokkal a becslések szerint ez a szám 2030-ig a felére csökkenthető lenne. A nemrég megalakult új Európai Bizottság  egyszer már majdnem viszautasította a tervezetet, ezt szerencsére sikerült megakadályozni többek között a legnagyobb európai zöld szervezetek egyhangú tiltakozásával. A légszennyezettség nem csupán a legnagyobb egészségügyi problémák egyike az Európai Unióban. Egyre több becslés jelenik meg a légszennyezés gazdasági kárairól is, hátha ezzel könnyebben meggyőzhetők a döntéshozók. Április végén hozta nyilvánosságra az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentését: eszerint évente 1,6 ezermilliárd dollárba kerül Európának, hogy koszos a levegő. Ez az éves GDP-nk tizede. Ha valóban szeretnénk spórolni, és gazdaságilag is fenntarthatóvá válni, akkor lehet, hogy nem ártana ezzel kezdeni.

Lipcsében pont erre a kérdésre keresték a választ, amikor az elhagyott épületek helyére zöldfelületeket terveztek. A beton helyett telepített fák csökkentik a légszennyezést, és akár 7 fokkal is hűvösebb lehet az árnyékukban. Egy park ráadásul olyan előnyökkel is jár, amik elsőre akár eszünkbe sem jutnának: növeli a szomszédos ingatlanok értékét, a karbantartás új munkaalkalmakat teremt, és javul a környéken élők egészsége. A szemléletben az az érdekes, hogy nem az ingatlanok magántulajdoni jogát helyezi előtérbe, hanem a közösség érdekeit. Van az Ön környékén is kihasználatlan ingatlan, amit szívesen látna parkká változni? Írja meg nekünk a facebook.com/levego oldalon!

Mennyire szennyezik valójában a repülőgépek a levegőt?

A repülőgépforgalom nagyban hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, többek között azért is, mert rengeteg szén-dioxid jut emiatt a légkörbe. A reptereken is óriási a légszennyezés, az átlagnál sokkal nagyobb mennyiségű  káros részecskének vannak kitéve az ott dolgozók és az utasok. Eddig azt gondoltuk, hogy a környéken élőkre ez nincs különösebb hatással. Egy tavalyi kutatás azonban megböbbentő eredményekkel cáfolta ezt. Amszterdam repterén (Schipholban, ami Európában a negyedik legnagyobb forgalmú) megmérték, hány darab nagyon apró (100 nanométer vagy annál kisebb átmérőjű),  egészségkárosító részecskét bocsát ki egy repülő felszálláskor. Ez a szám másodpercenként 100 billiárd (!). Ezeknek a részecskéknek a jelentős hányada olyan kicsi, hogy belélegezve akár a véráramba is bekerülhet, és így a szervezet minden zugába eljut, ott esetenként komoly elváltozást okozva. Az elsőre hihetetlennek tűnő adatokban az a fő újdonság, hogy kimutatták: a repterektől akár tíz kilométerre lakók is a mindennapi légszennyezés háromszorosának vannak kitéve, ha a városközpont irányába fúj a szél. Ez Amszterdamban és környékén több mint félmillió embert érint. Tavaly májusban Los Angelesben is végeztek hasonló kutatást, ott a reptér 16 kilométeres körzetében a távolabbi környék részecskeszennyezés-koncentrációjának  a dupláját mérték. Ez azt jelenti, hogy az ott lakók több ilyen káros részecskét szívnak be a felszálló repülőgépekből, mint az ablakuk alatt elhaladó gépjárművekből..

Alaptörvényünk szerint minden állampolgárnak joga van az egészséges környezethez, és ezt az állam megfelelő jogszabályokon keresztül biztosítja. A jogszabályok azonban csak akkor érnek valamit, ha az állam a betartatásukról is gondoskodik.

A turistabuszokkal tömegesen érkezők és hazai rendezvények résztvevői körében is nagy népszerűségnek örvend a Hősök tere. Néha szinte az egész területet befedik az ott nézelődő, sétáló gyalogosok. Nem ritkán két tucat turistabusz várakozik a Műcsarnok Dózsa György úti homlokzata előtt. Mindez nem elég a városatyáknak, hogy végre rászánják magukat a Hősök tere átmenő forgalmának megszüntetésére. Miféle vírus okozza a fővárosi döntéshozók beteges irtózását az állandóan dugós, zavaró állapot megszüntetésétől?