Nemrég bejárta a világsajtót, hogy a Google elnök-vezérigazgatójává az indiai Sundar Pinchait nevezték ki. Számos más amerikai világcéget is indiai születésű ember vezet: Satya Nadella a Microsoft vezérigazgatója, Indra Nooyi a PepsiCo elnök-vezérigazgatója, Shantanu Narayen pedig az Adobe Systems vezérigazgatója – hogy csak néhány példát említsünk a sok közül.
Az Ozone Network Egyenlítő című műsorában rendszeresen szerepelünk, legutóbb Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője volt a vendég, az adásban többek között a bioüzemanyagokról és a napelemekről is szó esett.
Idén augusztus 13. volt a „túllövés” napja, vagyis eddig a napig már felhasználtuk a Föld azon erőforrásait, amelyet ebben az évben elő tud állítani a természet – adta hírül a Global Footprint Network (Világ-Lábnyom Hálózat). A szervezet szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben továbbra is fenn kívánjuk tartani a jelenlegi termelési és fogyasztási szokásainkat, akkor 1,6 Földre lenne szükségünk.
Nyári este a fővárosban. A házfalak és az aszfalt ontja a meleget, az esti forgalomban a benzingőz sem mozdul, a Nap viszont már nem éget. Ilyenkor vágyok zöldterületre, parkba, ahol a levegő frissebb, a napsütésben még gyönyörködhetek. Irány a Margitsziget, és még a futócipőmet sem hagyom otthon!
Nem tudom, mit gondolhatnak a Balaton körül boldogan kerékpározó német vagy osztrák családok, amikor naplementekor a lángosukra a fokhagyma mellé rovarölő szert is kapnak – a repülőgépről permetezett, deltametrin* hatóanyagú szúnyogirtó szert. Vállat vonnak, hogy ez itt így szokás – vagy elszörnyednek, és soha többet nem jönnek vissza?
forrás: vancouversun.com
Hogy mi az az ökovezetés? Hát a takarékos! A gépjármű finom indítása, finom fékezése, optimális sebességmegválasztás, egyenletes haladás: a lehető legkevesebb üzemanyag elhasználása a kiindulás és a célállomás között. Azt, hogy ennek van értelme, leginkább azon mérhetjük le, hogy flottakövető vállalkozások – amelyek a teherautóba szerelt GPS-es mobiltelefon segítségével követik annak útját – már a gépkocsivezető vezetési stílusának figyelésére is vállalkoznak. Tanítják is az ökovezetést, ami nekünk, környezetvédőknek azért fontos, mert minél kevesebbet fogyaszt egy gépkocsi, annál kevesebb széndioxidot bocsát ki.
Igyekszünk odafigyelni arra, hogy minél kevesebb csomagolást vegyünk bevásárláskor, de sajnos így is akad mit vinni a hulladékgyűjtő-szigetig. A műanyagot és a papírt most már nem kell messzire vinni, amióta házhoz jön a szelektív hulladékgyűjtés. Ki ne örülne neki?
Először volt a DDT. Ajánlott olvasmány: Rachel Carson, Néma tavasz. Akinek esetleg nem ismerős, a történet dióhéjban: a DDT-t világszerte évtizedekig használták szúnyogirtásra és általános rovarölő szerként, mielőtt rájöttek volna, hogy az élőlények szövetében felhalmozódva ökológiai katasztrófát okoz, emberben pedig rákkeltő.
A DDT-t hazánkban az 1960-es évek végétől kivonták a forgalomból, Európában pedig hivatalosan 1986-ban tiltották be. Ennek ellenére az emberi szervezetben máig kimutatható a jelenléte.
Aztán jött a malathion. Ezt addig szórták szúnyogirtásra a levegőbe, míg ki nem derült, hogy krónikus kitettség esetén a gyermekek szemidegfejlődését károsan befolyásolja. Következett a diklórfosz. Akkor váltották le, amikor egyre gyanúsabb lett, hogy mutagén – az élőlények örökítőanyagát rongálja meg – és emberben valószínű rákkeltő. A hatóságok tehát megint új szer után néztek, és most a deltametrin nevű vegyszert használják szúnyoggyérítésre.
Mit tudunk róla? A deltametrin a természetben lebomlik és valószínűleg nem rákkeltő – ez jó hír. A rossz, hogy feltehetően megzavarja az emberi hormonrendszert, és minden nem melegvérű állatra erősen mérgező. Hosszú távú, krónikus hatásairól tapasztalatok nincsenek, nem is lehetnek. Magyarországon jelenleg senki nem tudja, hogy összesen mennyi embert érint a permetezés, és milyen kockázattal. Nem véletlen a hatóságok tanácsa, hogy legyünk elővigyázatosak, és a szúnyoggyérítés után várjunk 5-20 percet, mielőtt a gyermekeket kiengednénk a szabadba.
Hogyan is telik hát a nyara az elővigyázatos szülőnek? Júniustól augusztusig leshetjük az eget (és a földet), és kiabálhatjuk „Fedezékbe gyerekek!” - akárhányszor feltűnik a permetező gép. Aztán rohanás egy jól zárható helyiség felé, ahonnan a csemetéknek 20 percig tilos a kijárás, míg leülepszik a permet. De megéri az ijedtség, a loholás és a szobafogság, nem? Hiszen ettől lesz kényelmes, gondtalan a nyaralásunk.
Persze miért is levegőztetjük gyermekeinket csak úgy véletlenszerűen? Ahelyett, hogy naponta néznénk a katasztrófavédelem és a helyi önkormányzat hirdetményeit. Bárhol is nyaraljunk éppen – faházikóban, kempingben, sátorban vagy a nagyinál vidéken – a szúnyoggyérítéstől kellene függővé tennünk a programjainkat, a szalonnasütést, a strandolást, a sétát a mólóra, a kirándulást. Életszerű?
MJ
Torontóban 31 000 embert vizsgáltak egészségügyi adataik és önbevallásos tesztek segítségével, és ezt összevetették műholdképekkel és a város faültetési adataival. Kiszűrték a társadalmi és bevételbeli különbségeket, és ezek alapján arra az eredményre jutottak, hogy a házak melletti fák érdemben javítják a lakók egészségi állapotát (kevesebb a szív- és érrendszeri megbetegedés, cukorbetegség). A kutatók számításai szerint minden 10 fa egy háztömb mellett átlagosan héttel több egészséges életévet jelent az ott lakók részére. Az összefüggésnek sok magyarázata lehet, a szerzők ezek közül a tisztább levegőt, a nyugalmat és a sportolási lehetőségeket emelték ki.
kép: kornyezettudatoselet.hu
A címben említett mértékegység az áruk szállításának mérésére szolgál: ha egy 1 tonnás rakomány eljut 1 km-rel odább az 1 tonnakilométer (rövidítése: tkm).
