HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (7) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (5) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (13) BKK bérlet (1) BKV (12) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (18) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) dezinformáció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugó (1) dugódíj (17) dugók (7) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (47) éghajlatvédelem (44) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (22) energiagazdálkodás (6) energiahatékonyság (1) energiaszegénység (2) építészet (5) épületek (2) épületek felújítása (10) épületfelújítás (12) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (2) Európai Unió (5) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (8) Fák védelme (10) falevél (1) félretájékoztatás (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (2) fosszilis tüzelőanyagok (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gumiburkolat (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) helyi gazdaság (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) játszóterek (1) jegy és bérlet (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (26) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kézművesség (1) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (19) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kommunikáció (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi adóreform (1) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (4) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (5) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (56) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) Lyukóvölgy (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) meleg víz (1) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metán (1) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) mézeskalács (1) műfű (1) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) örök vegyi anyagok (1) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (3) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (3) park (4) parkolás (18) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) PFAS (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) Rákosrendező (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szemléletformálás (1) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogirtás (3) szúnyogírtás (2) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (7) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) Terézváros (1) termőföld (2) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (20) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (2) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (2) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (9) üzemanyagadó (8) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (9) villanybusz (1) viteldíj (1) Vitézy (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (5) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (18) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

A fosszilis tüzelőanyagok környezeti hatásai – az üvegházhatású gázok kibocsátásán túlmenően

2025.01.30. 17:27 Levegő Munkacsoport

tarek-badr-dpqeoioxewg-unsplash.jpg

A fosszilis tüzelőanyagok termelésének és felhasználásának környezeti hatásait illetően a figyelem nagyrészt az üvegházhatású gázok kibocsátására irányul, és hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni számos más jelentős problémát, például a levegőszennyezést, a zajszennyezést, a talaj és a víz szennyezését, a földterületek degradációját és a biológiai sokféleség felszámolását.

nadine-marfurt-xpy3zrkfoyo-unsplash.jpg

Légszennyezés

A fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó ipari létesítmények (például erőművek, gyárak) és egyéb emberi tevékenységek (például háztartási fűtés, közlekedés) jelentősen szennyezik a levegőt. A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó apró részecskék (PM), kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illékony szerves vegyületek és más káros anyagok számos betegséget okoznak, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, tüdőrákot, asztmát és más légzőszervi megbetegedéseket, különösen a veszélyeztetett csoportok, például a gyermekek és a terhes nők körében.

A világ lakosságának több mint 99%-a olyan területen él, ahol a légszennyezettség meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértékeket. A Harvard Egyetem egyik tanulmánya megállapította, hogy a fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés 2018-ban világszerte több mint 10 millió korai halálozásért volt felelős, vagyis csaknem minden ötödik halálesetért. Egy BMJ tanulmány becslése szerint a világon évente 8,34 millió többlethalálozás tulajdonítható a fosszilis tüzelőanyagokból származó finomrészecske- és ózonszennyezésnek. A légszennyezés káros hatással van a természetre és az épített környezetre is.

A Nemzetközi Energiaügynökség becslései szerint 2022-ben a fosszilis tüzelőanyagok termelése és felhasználása világszerte mintegy 125 millió tonna metánt bocsátott ki a légkörbe. Bár a metán koncentrációja a légkörben túl alacsony ahhoz, hogy közvetlen hatással legyen az emberi egészségre, közvetett módon a metán jelentős szerepet játszik a légszennyezésben is: hozzájárul a talajközeli ózon kialakulásához. Az ózon nemcsak az emberi egészséget károsítja, hanem a növényzetet is, az erdőket és a gyepeket, és csökkenti a mezőgazdasági termelést.

blog202501201.jpg

Az energiaágazat globális metánkibocsátása, millió tonna, 2022
Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség

maria-lupan-hy97yy3e03a-unsplash.jpg

Zajszennyezés

A fosszilis tüzelőanyag-ipar fúrási és egyéb folyamatai zajszennyezéssel is járnak. Egy 2023-ban a kínai Xiamenben végzett tanulmány kimutatta, hogy a tengeri kutatófúrások jelentős víz alatti zajt okoznak, ami károsíthatja a vízi élővilágot és megzavarja a fajok viselkedését. Egy másik, az Egyesült Államokban végzett tanulmány kimutatta, hogy a Colorado államban az olaj- és gázkutak építése és fúrása közelében élő lakosok nagyfokú zajszennyezést tapasztaltak.

4451.jpg

Talaj- és vízszennyezés

A fosszilis tüzelőanyag-ipar a szivárgások, kiömlések miatt is károsítja az emberi egészséget és a környezetet. Ezek minden kapcsolódó tevékenységnél – kitermelés, finomítás, kezelés, szállítás, tárolás, felhasználás – bekövetkeznek. Ez történik például a tengeri fúrásokból és a nagy teherhajókból. A közelmúltban bekövetkezett olajkatasztrófák, többek között a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa az Egyesült Államokban, a Fülöp-szigeteki Oriental Mindoro olajkatasztrófa és a perui Lima olajkatasztrófa pusztító hatással volt a tengeri élővilágra és a halászközösségekre.

A fosszilis tüzelőanyagokat gyártó iparágak szintén jelentős kockázatot jelentenek a mérgező hulladékok elhelyezése miatt. Például a Shell Deer Park Chemicals tüzének következtében veszélyes vegyi anyagok kerültek a houstoni hajócsatornába. Az évek óta tartó nigériai olajkitermelés krónikus vízszennyezéshez vezetett a kifolyt kőolaj és a mérgező hulladékok miatt. A fosszilis tüzelőanyagokat kitermelő bányák és erőművek arról is ismertek, hogy felmelegített vizet juttatnak a közeli víztestekbe, ami szintén zavarhatja a halpopulációkat és a vízi ökoszisztémákat. Szibériában az olajszennyezés folyamatosan mérgezi az embereket, az állatokat és a növényvilágot.

6544064931_4b9058f96e_c.jpg

A földek leromlása és élőhelyek pusztulása

A bányászat és a fúrás jelentős mennyiségű hulladékanyagot termel, amely szennyezi a környezetet. Az olyan országok, mint Brazília, Indonézia és más országok kiterjedt bányászati tevékenységük és a nagy mennyiségű bányászati hulladék felhalmozódása miatt élőhelyek pusztulását okozzák, és jelentős egyéb környezeti kockázatokat jelentenek.

A hegyvidéki bányászat továbbra is jelentős problémát jelent olyan államokban, mint Nyugat-Virginia, Kentucky, Virginia, Tennessee, Pennsylvania és Ohio. Ez a technika a hegyek tetejének eltávolítását jelenti, hogy hozzáférjenek a szénrétegekhez, ami a patakok betemetéséhez és az élőhelyek jelentős pusztulásához vezet.

A hidraulikus repesztés (fracking) folyamata, amelyet a földgáz kitermelésére használnak, a talajvíz vegyi anyagokkal való szennyeződését eredményezheti. 2006 és 2015 között a pennsylvaniai palagázfúrás földrajzi kiterjedésének komplex vizsgálata bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a közüzemi ivóvízminőséget a károsította a repesztéses technika alkalmazása, és gyermekeknél súlyos egészségi ártalmakhoz vezetett.

Évente 24 milliárd tonna termőföld vész el. 1970 óta a vadon élő állatok populációja 73%-kal csökkent. Ennek egyik fő oka a fosszilis tüzelőanyag-kitermelés. Brazíliában például jelentős veszélyt jelent az Amazonas erdeire. A jelentős erdőirtás másik figyelemre méltó példája az ecuadori Yasuni Nemzeti Park, ahol az olajkitermelés visszafordíthatatlan környezeti károkat okozott.

A fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére és felhasználására jellemző a táj feldarabolódása (fragmentációja), azaz a nagyobb kiterjedésű élőhelyek apró foltokká zsugorodása és elszigetelődése. A fosszilis tüzelőanyagok feltárása és kitermelése a táj feldarabolódásának egyik fő oka. Az Egyesült Államokban Wyoming és Montana a szénbányászat első számú államai, és bányáik felelősek az őshonos gyepterületek széles körű pusztulásáért és az élőhelyek feldarabolódásáért.

lithium-mining-chile-bolivia.jpeg

A pótolhatatlan ásványkincsek kimerülése

Mind a fosszilis tüzelőanyagok, mind a fosszilis tüzelőanyagok kitermeléséhez, feldolgozásához és felhasználásához szükséges anyagok (például homok és kavics a cementgyártáshoz, vasérc és más ércek a különböző berendezések, gépek előállításához) a földkéreg véges anyagai. Ezek a tartalékok előreláthatólag a következő évtizedekben kimerülnek.

blog202501202.png 
A kezdeti mennyiségből megmaradó mennyiség különböző rátájú újrahasznosítások után
(A Levegő Munkacsoport számításai)

 

Az újrahasznosítás nem megoldás. A fosszilis tüzelőanyagok legalább kis részbeni újrahasznosítására irányuló törekvések sem jártak eddig érdemi sikerrel. A fémek újrahasznosítása rendkívül energiaigényes. Ráadásul a teljes újrahasznosításuk lehetetlen. Még ha sikerül is bármely fém 80%-át újrahasznosítani, 10 újrahasznosítás után az eredeti mennyiségnek csak körülbelül 10%-a marad meg. Így, még ha nem is vesszük figyelembe a fosszilis tüzelőanyagok használatának éghajlati és környezeti hatásait, használatukkal feláldozzuk a jövő nemzedékeket néhány évtizedes dőzsölésért.

Mindezek arra utalnak, hogy a fosszilis tüzelőanyagok termelését és felhasználását a lehető leghamarabb meg kell szüntetni. Legfőbb ideje, hogy megszívleljük a 2500 évvel ezelőtt élt kínai filozófus, Lao-ce figyelmeztetését:

„Nincs nagyobb csapás,
mint az eleget nem ismerni,
se nagyobb veszély,
mint szerzésre törekedni.”
(Weöres Sándor fordítása)

Lukács András
geofizikus, a Levegő Munkacsoport elnöke

Aydan Gurbanova
a Levegő Munkacsoport önkéntese, a Közép-európai Egyetemen szerzett mesterdiplomát környezettudományok és környezetpolitika szakon

 A cikk a Professzorok Batthyányi Köre 2024. december 9-i ülésén elhangzott előadás szerkesztett változata. Eredetileg a Portfolio vélemény rovatában jelent meg.

1 Photo by Tarek Badr on Unsplash
2 Foto von Nadine Marfurt auf Unsplash
3 Photo by Maria Lupan on Unsplash
climatevisuals.org                                                        
5 https://www.flickr.com/photos/howlcollective/6544064931
6 https://znetwork.org/znetarticle/why-lithium-power-politics-are-playing-out-very-differently-in-chile-and-bolivia/

 

disclamer_logo.png

A tanulmány a „ClimateFair Monitor: A klímasemleges épületek és a közúti közlekedés felé” projekt keretében készült. Ez a projekt az Európai Éghajlatvédelmi Kezdeményezés (EUKI) részét képezi. Az EUKI a német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatügyi Minisztérium (BMWK) projektfinanszírozási eszköze. Az EUKI projektötlet-pályázatát a Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit (GIZ) GmbH hajtja végre.
Az EUKI átfogó célja az Európai Unión (EU) belüli klímaügyi együttműködés előmozdítása az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében.

komment

Címkék: éghajlatváltozás energia légszennyezés zajszennyezés termőföld zöldterület fosszilis tüzelőanyagok

süti beállítások módosítása