HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (5) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (3) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (12) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (17) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (17) dugók (6) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (43) éghajlatvédelem (41) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek (1) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (5) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (8) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (8) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (4) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (55) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (16) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (4) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) termőföld (1) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (20) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (1) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (8) üzemanyagadó (7) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (16) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

Lehetett volna sokkal jobb is a magyar REPowerEU terv

2024.01.09. 08:04 Levegő Munkacsoport

Az Európai Bizottság után a Tanács is jóváhagyta Magyarország REPowerEU tervét, amely keretében 2026-ig 2346 milliárd forintot fordítanánk a szén-dioxid-kibocsátás, a primerenergia-felhasználás és az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentésére. Ennek az összegnek a 11 százalékát uniós vissza nem térítendő támogatásból, 63 százalékát uniós hitelből fedeznénk (a fennmaradó hányad hazai önrész). A tervet elemezve, a Levegő Munkacsoport arra következtetésre jutott, hogy lehetett volna sokkal jobbat is készíteni.

20210818_5.jpeg

A tervben előirányzott reformok és beruházások megvalósításával – a tervben közölt adatok szerint – évi 0,7-0,9 millió tonna szén-dioxid-kibocsátáscsökkenést érnénk el, vagyis 2,6-3,4 millió forint kiadás eredményez egy tonna csökkentést. Nyilvánvalóan számos olyan intézkedés létezik, amelyek jóval alacsonyabb fajlagos költséggel mérsékelnék a kibocsátást. Az EU emissziókereskedelmében a karbonkvóta tonnánkénti ára az utóbbi időben 80 euró körül mozog, ami – hivatalos árfolyamon számolva – mintegy 30 000 forint.

Nehezen érthető, hogy miért van szükség arra, hogy százszoros áron igyekezzünk eleget tenni az EU követelményeinek.

Magyarország éves szén-dioxid-kibocsátása jelenleg mintegy 50 millió tonna. Ha a nullára történő kibocsátáscsökkentésre hasonló fajlagos költséggel számolunk, mint a tervben leírtak alapján, akkor az 2050-ig összesen legalább 130 000 milliárd forint állami támogatást igényelne, vagyis évente közel 5000 milliárd forintot. Ez utóbbi összeg a 2024. évre előirányzott központi költségvetés több mint 12 százalékának felel meg. Nem látható ennek az összegnek a forrása.

A terv Bizottság által jóváhagyott változata 13 reformot irányoz elő, amelyek kétségkívül hasznosak, azonban messze nem elegendőek a kitűzött célok eléréséhez.

EZÉRT VÉLEMÉNYÜNK SZERINT HALADÉKTALANUL MEG KELL KEZDENI AZ EURÓPAI TANÁCS ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL IS SZORGALMAZOTT TOVÁBBI REFORMOKAT.

A rezsicsökkentést teljesen el kell törölni, és ezzel egyidejűleg be kell vezetni a rászorulók havi pénzbeni támogatását. Ezzel szemben 2023-ban a kormány 2580 milliárd forintot fordít „rezsivédelemre”, és ezt a támogatást – bár 2023. évinél jóval kisebb összeggel, 1340 milliárd forinttal – 2024-ben is folytatja.

További probléma, hogy jelenleg hatalmas közvetlen és közvetett támogatásban részesülnek a fosszilis energiahordozók, a rezsicsökkentésen túlmenően is. Egyebek mellett ebbe a körbe tartozik, hogy a környezeti és egészségi károk költségeit az árak nem tartalmazzák (csak a közlekedés terén ezek az ún. külső költségek nálunk a GDP 5 százalékának felelnek meg az Európai Bizottság honlapján közzétett számítások szerint, de egy korábbi, az akkori hazai közlekedési tárca által megrendelt tanulmány szerint a GDP 13 százalékát is elérhetik). Ide tartoznak továbbá az egyes cégeknek (autógyárak, akkumulátorgyárak stb.) nyújtott támogatások, valamint számos kormányzati beruházás is (például a Fertő-tavi beruházás). Ha megszűnnének ezek a káros támogatások, illetve a rezsicsökkentés, akkor a tervben előirányozott beruházási támogatások túlnyomó része szükségtelenné válna, hiszen ezek a beruházások piaci alapon is viszonylag gyorsan megtérülnének.

Egyértelműen képtelenség érdemi előrehaladást elérni a REPowerEU említett célkitűzései irányába úgy, hogy a kormány sokkal nagyobb összeggel támogatja a visszaszorítandó fosszilis energiahordozók felhasználását, mint a Magyarországnak előirányzott, azok felhasználásának csökkentését célzó uniós támogatások teljes összege.

Éppen ellenkezőleg, a „rezsivédelmi” és a fosszilis energiának nyújtott egyéb támogatások pontosan az EU céljaitól való további távolodást vetítik előre. Emellett ezek a támogatások társadalmilag is rendkívül igazságtalanok, mivel például a rezsicsökkentés vagy az autózásnak nyújtott kedvezmények leginkább a gazdagabb rétegeknek – és különösen a leggazdagabbaknak – kedveznek, vagyis nagyobb részben olyanok kapják, akik nem szorulnak rá. Egyebek mellett ezért is sokkal kevesebb támogatás jut a szegényebbeknek, mint egyébként lehetne. Az sem elhanyagolható, hogy a támogatás következtében keletkező környezetszennyezés és egészségkárosodás is leginkább a szegényeket sújtja.

RENDKÍVÜL IGAZSÁGTALANOK EZEK A TÁMOGATÁSOK AZÉRT IS, MERT AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI BERUHÁZÁSOKAT VÉGZŐ VÁLLALKOZÁSOKAT ÉRDEMTELENÜL HÁTRÁNYBA HOZZÁK A FOSSZILIS ENERGIA HASZNÁLATÁBAN ÉRDEKELT CÉGEKKEL SZEMBEN.

A legnagyobb hátrányuk pedig minden bizonnyal az, hogy a lakosságot, az üzleti szférát és a politikai döntéshozókat egyaránt félretájékoztatják az energia valódi áráról és a hibás ár következtében elkerülhetetlenül előálló súlyos helyzetről, a kiszolgáltatottságról is.

Még mindig rendkívül alacsony a lakosság energiatudatossága és hiányosak az ismeretei arról, miként lehet és miért érdemes minél kevesebb energiát fogyasztani, illetve kevésbé környezetszennyező fűtési és hűtési módszereket alkalmazni. Ezért ki kell dolgozni egy széles körű szemléletformálási programot az Európai Bizottság, valamint hazai és külföldi civil szervezetek bevonásával, és ezt mielőbb végre is kell hajtani.

Szintén szükséges a hatóságok megerősítése az illegális égetések felszámolása érdekében, ugyanis Magyarországon – csakúgy, mint a térség több országában, Lengyelországtól Bulgáriáig – rendkívül elterjedt a lakossági hulladékégetés, ami rendkívül egészségkárosító és hozzájárul a klímaválság fokozódásához. Az ügyben illetékes kormányhivataloknak viszont nincs kapacitásuk arra, hogy fellépjenek ezen illegális tevékenység ellen. Ezért a hatóságok megerősítése mellett haladéktalanul hatáskört kell adni az önkormányzatoknak és a rendőrségnek, hogy ilyen jogsértések esetén érdemben tudjanak intézkedni.

A széles körű szemléletformálás, a hatóságok megerősítése, valamint a civil szervezetek egyéb vonatkozó javaslatainak megvalósítása elengedhetetlen ahhoz is, hogy a támogatások felszámolása ne vezessen a lakossági hulladékégetések és falopások növekedéséhez.

Ami a tervben szereplő 25 beruházást illeti, ezek nagyrészt profitorientált, többnyire jelentős tőkeerővel rendelkező cégek beruházásai, amelyek megfelelő szabályozás esetén akár saját forrást is tudnának biztosítani a szóban forgó beruházásaikhoz, illetve a piacról is könnyen tudnának hitelhez jutni.

EZEKRE A BERUHÁZÁSOKRA EGYETLEN FILLÉR HAZAI VAGY UNIÓS KÖZPÉNZT SE SZABAD ÁLDOZNI – ANNÁL IS INKÁBB, MERT KÁROSAN TORZÍTJÁK A PIACOT, RONTVA A GAZDASÁG A VERSENYKÉPESSÉGÉT.

A tervezett beruházások nem csökkentenék érdemben hazánk energiafüggését sem (azokat az energiahatékonysági erőfeszítések és az érdemi gazdasági szerkezetváltás biztosíthatnák). Sajnálatos módon az Európai Unió, miután nemrég felülvizsgálta az éghajlat- és környezetvédelem, illetve energiaügyek terén az állami támogatásra vonatkozó szabályokat, úgy döntött, hogy jelentősen megkönnyíti az ún. zöld projektek állami támogatását a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (és benne a REPowerEU) keretében. Így ezekhez a Bizottság előzetes jóváhagyására sincs szükség.

Ráadásul a Bizottság eddig se vette komolyan az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendeletnek azt az előírását, amely szerint az uniós pénzek felhasználása meg kell, hogy feleljen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvének. Az EU-támogatások egyik alapelvének, az addicionalitás elvének, az ellenőrzésére pedig még tisztességes módszertana sincs. (Ez az elv azt jelenti, hogy uniós pénzből csak olyan tevékenység támogatható, amely nemzeti vagy magánforrásból nem tudna megvalósulni.)

Az említett beruházások közpénzből történő támogatását azért is szükséges lett volna elhagyni, mert így jelentős összegek szabadulnának fel a lakóépületek energetikai korszerűsítésére. Sajnos ezen a téren a terv célkitűzései rendkívül szerénynek mondhatók: mindössze a 20 ezer lakás felújítását irányozza elő. Ugyanakkor

az elmúlt évtizedek megbocsáthatatlan mulasztása a lakóépületek energetikai korszerűsítésének elmaradása.

Emiatt sok ezer milliárd forint került feleslegesen kiadásra, jelentősen romlott a környezet állapota és a lakosság egészsége. Az épületek nagy része egyre kevésbé képes megfelelő mértékben biztosítani a feltételeket az ott lakók egészséges életéhez, hiszen egyre több lesz a hőségnapok száma, az egyéb rendkívüli időjárási események gyakorisága is növekszik és ezek a változások egyre kiszámíthatatlanabbá válnak. Ennek következtében tömeges, egyébként elkerülhető megbetegedésre és sok idő előtti halálozásra kerülhet sor, ami a magyar gazdaságra is súlyos csapást mér.

A kormány álláspontja szerint azért nem irányoznak elő több forrást az épületek energiahatékonyságának javítására, mert „a javasolt mértékű forrásbővítés megítélésünk szerint már túllép a rendelkezésre álló kivitelezői kapacitások mértékén, így az nem tudna hasznosulni.”

MEGFELELŐ ÁTKÉPZÉSSEL, VALAMINT A KEVÉSBÉ FONTOS, GYAKRAN AZ ÉGHAJLAT-, ILLETVE KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOKKAL ELLENTÉTES BERUHÁZÁSOK ELHAGYÁSÁVAL VISZONT BIZONYÁRA A JELENLEGINÉL JÓVAL TÖBB KAPACITÁST IS LEHETNE BIZTOSÍTANI.

A Levegő Munkacsoport észrevételeit eljuttatta a Bizottságnak, majd több egyeztetést is folytatott illetékes munkatársaival, akik egyebek mellett kijelentették, hogy a magyar terv még a jobbak közé tartozik.

 Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

Fotó: Horváth Zsolt

A cikk eredetileg a Portfolión jelent meg.

komment

süti beállítások módosítása