HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (7) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (5) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (13) BKK bérlet (1) BKV (12) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (17) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) dezinformáció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugó (1) dugódíj (17) dugók (7) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (45) éghajlatvédelem (43) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) energiahatékonyság (1) energiaszegénység (2) építészet (5) épületek (2) épületek felújítása (10) épületfelújítás (12) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (5) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (8) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (2) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gumiburkolat (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) játszóterek (1) jegy és bérlet (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (19) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi adóreform (1) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (5) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (55) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) Lyukóvölgy (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) meleg víz (1) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) műfű (1) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) örök vegyi anyagok (1) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (3) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (3) park (4) parkolás (18) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) PFAS (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) Rákosrendező (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (6) tanácsadó iroda (2) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) Terézváros (1) termőföld (1) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (20) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (2) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (9) üzemanyagadó (8) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (9) villanybusz (1) viteldíj (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (17) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

Meleg otthon – gyorsan és olcsón

2022.10.23. 13:00 Levegő Munkacsoport

A lakossági tüzelőanyag-felhasználás csökkentésének egyszerű, gyors, környezetkímélő és alacsony költségű lehetőségei


VENDÉGPOSZT

 

Az elmúlt hónapokban a fűtési költség megsokszorozódott. Sokan nem fogják tudni kifizetni a várható fűtésszámlájukat. Az elkövetkező telek hidege katasztrofális következményeket sejtet. Talán még nem késő! Alacsony költségekkel néhány hét alatt fel lehet készülni a hidegre. De ehhez tisztában kell lennünk az egyes tüzelőanyag-megtakarítási lehetőségek hatékonyságával és a megvalósításuk idő- és költségigényével. Ezen ismeretek alapján gyorsan és költséghatékonyan lehet felkészülni akár már a mostani télre is. Ehhez fel kell tárnunk a fűtési igényt és a fűtéshatékonyságot befolyásoló legfontosabb körülményeket. A megvalósítást költséghatékonysági és megvalósítási időigény szerint sorba rendezve mutatjuk be. A tüzelőanyag-felhasználás függ a fűtendő légtér méretétől, a megcélzott hőmérséklettől, a tér izolációjától és a légcserétől. A szükségleti hő megtermelésének költsége pedig a hőenergia forrás árától függ.   

img_20221021_103907.jpg

Optimális mikroklíma, hőszabályozás

A nagy terek kifűtéséhez sokkal több tüzelőanyag szükséges, mint egy elégséges, de kisebb téréhez. Zónázzuk a lakásunkat! Osszuk fel különböző hőmérsékletű helyiségekre. Alakítsunk ki egy „túlélő” szobát, ahol a családtagok napközben és éjszaka is elférnek! Ha rendelkezünk wc- és fürdőhelyiséggel, akkor az is tartozzon a túlélő szobához.

Nagyon fontos a tervbe vett szobahőmérséklet. Ne válasszunk túl magas hőmérsékletet, de túl alacsonyat sem! A ház többi helyiségét téliesítsük (víztelenítsük, illetve töltsük fel a csővezetékeket és tartályokat fagyálló folyadékkal), vagy tartsuk fagypont felett (fagypont alatti külső hőmérséklet esetén 5-7°C-on) a kevésbé fűtött helyiségeket is. Egyúttal jól kell szigetelni a túlélő szobát (ld. alább) a belső falaknál is.) Egy nagy méretű 200-300 nm-es (de nem korszerű) lakásban egy 20-30 nm-es túlélő komplexum kialakítása és használata a leghidegebb időben is eredményezhet akár 90%-os hőenergia-megtakarítást (és ezzel arányos tüzelőanyag- és költségmegtakarítást) is..

Amennyiben a túlélő szoba nem rendelkezik külön fűtéssel (például a lakás többi részétől független kályhával), a megvalósítás egyik eszköze a radiátoronként felszerelhető elektromos és termosztatikus hőszabályzó szelep. A szabályzó szett radiátoronként akár 4500 Ft-tól már beszerezhető. A fenti nagyságú lakásban ez a javaslat 10–15 radiátorral számolva 50-70 ezer Ft-ból 1-2 nap alatt megvalósítható. Az egyedi szobánkénti tüzelőberendezéseket nem lehet a fenti eszközökkel szabályozni. A tüzelő gondossága és odafigyelése szükséges az optimális hőmérséklet fenntartására. Lehetséges a tüzelőberendezések hőstabilitásának és hatékonyságának együttes javítása és a károsanyagok csökkentése helyes fűtési fortélyok és utólag felszerelhető kiegészítő berendezések segítségével. Ezirányú tapasztalatainkról még a későbbiekben bővebben írunk.

A helyiségek hőmérsékletének növekedésével igen jelentősen nő a hőenergiaigény. Mindenekelőtt öltözzünk melegebb és réteges ruhába, és akkor elegendő lehet néhány fokkal alacsonyabb hőmérséklet is. Már 2–3°C-os hőmérséklet-csökkentéssel is akár 10–15%-kal csökkenhet a hőenergiaigény. A túlélő komplexumhoz válasszunk optimális mikroklímát: léghőmérsékletet, páratartalmat. A túlélő szoba hőmérsékletét szabályozzuk 18-20°C-ra. A légtér nedvességtartama is fontos. A páratartalom növekedésével nő a hőérzetünk. A 40%-os relatív nedvességtartalmú 18°C-os hőmérsékletű levegőt akár melegebbnek is érezhetjük, mint a 15 %-os 20°C-os szobáét. De 40 % relatív nedvességtartalom fölé ne menjünk, mert a hideg felületeken páralecsapódás és penészedés indulhat el. Ezért a túlélő (és egyben megtakarító) szobának akár egy kézi páratartalom mérő (már 4500 Ft-tól), de egy távszabályozható automatikus már 20 ezer forinttól is a kiváló megvalósító eszköze lehet az optimális mikroklíma kialakításának.

Hőszigetelés, hőgazdálkodás

A hőszigetelés a nyílászárók (ablakok és ajtók) réseinek szigetelésével kezdődik, az ablakok és a falak hőszigetelésével folytatódik és a légcsere-hőcsere hasznosításával, a hővisszanyeréssel (rekuperációval) lesz teljes. A hőszigetelésen ma általában a ház külső falfelületének és ablakainak szigetelését értik. A teljes ház hőigényét akár 30%-kal is le lehet csökkenteni a beruházással. Először vizsgáljuk meg egy átfogó, költséges hőszigetelés lehetőségeit, majd egy gyorsan, alacsony költséggel kialakítható változatot.

Egy 10x10 m-es alapterületű háromszintes épület szigetelendő külső felülete kb. 300 nm. A szigeteléséhez szükséges anyagok költsége 3,5 millió Ft (15 cm vastag ragasztott grafitos polisztirolból, dörzsölt 1,5 cm-es vakolattal). Ha magunk akarjuk kivitelezni, akkor kb. két hét a kiviteli idő, és szükség lesz a ház felállványozására is, ami további 100–150 ezer Ft állványbérleti költséget jelent. Profi kivitelező 3-3,5 millió forintból vállalja a homlokzati szigetelést és kb. egy hét alatt képes elvégezni a munkát. Jelenleg olyan nagy a piaci igény a külső szigetelésre, hogy már csak jövőre vállalnak munkát. Ebben a megoldási lehetőségben, nem elég fal külső szigetelése, de a nyílászárókat is célszerű kicserélni, valamint a légcsere rekuperációját is célszerű megoldani.

A példánk szerinti ház nyílászáróinak a szigetelése a méretük és a kivitel függvényében ablakonként, illetve ajtónkként 160-350 ezer Ft, ami 10-14 nyílászáró esetén akár 3-5 millió Ft-ba kerül, és egy hét alatt végzik el munkálatokat. Ablakcserét is inkább jövőre vállalnak a kivitelezők.

Amennyiben jól szigeteljük a nyílászárók réseit, akkor a ház már nem fog lélegezni a nyílásokon, így akár 20-30%-kal is csökkenthető a fűtési igény. De ez nem csupán előny, hanem veszélyes is lehet, ha nem szellőztetünk, mert egy régi tüzelőberendezés nagyon gyorsan elfogyaszthatja a levegőt a belső légtérből. Lassabban, de a bent lévő személyek is fogyasztják a levegőt, és még a penészedés is könnyebben előfordul. Gondoskodni kell tehát a kényszerszellőztetésről és a nyomás kiegyenlítésről. Az új ablakokon kötelezően alakítanak ki szellőző réseket. Ezzel a szigetelési hatékonyságot tudatosan lerontják. Ha a szellőztetési veszteségeket (amelyek elérhetik 20-30%-ot is) meg akarjuk takarítani, akkor hőcserélő rekuperációt kell alkalmazni. A rekuperátorban egy nagy felületű hőcserélő található, amelyen keresztül a kiáramló meleg levegő felmelegíti a beszívott hideg levegőt. A keresztáramú hőcsere hatásfoka 90% feletti. A berendezés nyáron is nagyon hasznos mert nem engedi be a meleget, mivel a kiáramló hideg levegővel lehűti a beáramló meleg levegőt. A kereskedelemben készen is be lehet szerezni központi kivitelű megoldást, de ennek bekerülése – a példánk szerinti ház esetén – beépítéssel együtt akár 3-4 millió Ft. A berendezés egy hét alatt telepíthető.

A kereskedelemben és fizetett szolgáltatással elérhető összes legjobb műszaki megoldással (BAT) a példánk szerinti energia hatékonysági felújítása után a ház energia igénye összeségében akár 60-90%-kal csökken, a 90%-os csökkenés pedig már megfelelhet egy passzív ház energetikai jellemzőinek is. Mindez 10-16 millió forintból mintegy két-három hónap alatt megvalósítható.

Nagyon sok családnak azonban nincs lehetősége ekkora befektetésre és már nincs is elegendő idő a megvalósításra sem. Az alábbiakban felsorolunk néhány alacsony befektetésű megoldást, amelyekkel közel azonos megtakarítás érhető el. A javaslatok kiviteléhez viszont nagyobb saját befektetett munka szükséges.

A régi nyílászárók hőszigetelési hatásosságát sok esetben utólagosan is fel lehet javítani a fenti költség 10-15%-ával és 1-2 hét alatt. A résveszteségeket utólagosan felszerelhető gumitömítésekkel, kefetömítésekkel, tömítőszalagokkal, automata küszöbök felszerelésével lehet leghatékonyabban megvalósítani. Ehhez, az akár 10-15 évre is megoldást adó szigetelés szereléséhez, profilmaróval kell szerelővájatot kialakítani az ajtókon és ablakokon. Az ehhez szükséges profilmaró berendezés bérelhető. A bérleti díj 10-20 ezer Ft, a példánkban szereplő ház résszigetelése tehát 40-60 ezer Ft -ból megvalósítható. Egy hét alatt az összes nyílászárón kialakíthatók a szerelővájatok és belehúzhatók a szigetelő elemek. A szigetelést magunk is eltudjuk végezni, de hívhatunk szakembert, viszont akkor kb. háromszoros költséggel számolhatunk. A résszigetelést gyorsabban és egyszerűbben is elvégezhetjük öntapadó résszigetelő szalaggal, de ennek az élettartama sokkal rövidebb, 1-3 év lesz.

Ablakcserével további jelentős hőveszteség kerülhető el. Az ablakcsere során a régi 2x1 rétegű üveget kettő- vagy háromrétegű gáztöltésű, jobb hőszigetelési tényezővel rendelkező üvegre cserélik, az üveget pedig fény- és hővisszaverő réteggel vonják be. A teljes nyílászárócsere azonban komoly beavatkozás, jelentős mennyiségű építési hulladék keletkezik és az ablakokat újra körbe kell vakolni. A régi ablakok nagy része még alkalmas az egyik vagy mind a két üveg cseréjére. Ebben az esetben a keret megmarad és egy ún. „pipaléc” segítségével ragasztható az egyrétegű üveg helyére a kétrétegű, gáztöltésű új üveg a keretbe. Ezzel a régi ablak úgy lesz közel azonos hőszigetelésű, mint egy korszerű új ablak, ha csak az üveget cseréljük, nem az egész ablakot, de a bekerülése négyzetméterenként 30-40 ezer Ft, ami csupán 10-20%-a egy ablakcserének.

A külső hőszigeteléssel nem csupán nem engedjük ki a meleget télen, de nyáron nem is engedjük a falakba. (Egy régi, 90 cm-es falvastagságú vályogház falaiba a nyáron kívülről beérkező hő hat hónap alatt képes átmelegíteni a falakat, így télen és nyáron is kellemes hűvös alaphőmérséklet alakítható ki.) Pedig lehetséges a ház néhány helyiségét részlegesen és belülről is szigetelni, ami lehet ideiglenes vagy végleges kivitelű is. Így a 7-7,5 millió forintos külső teljes házszigetelési költségekhez képest töredék befektetéssel és néhány nap alatt megvalósítható a legfontosabb terek hőszigetelése belülről. Ha kellően le van hőszigetelve a túlélő szoba, akkor akár 40-80%-kal kevesebb hőenergiával ki lehet azt fűteni. Egy jól hőszigetelt helyiségben számolhatunk az általunk leadott hővel is.

Fontos a belső hőszigetelés is. Egy helyiséget (a hozzá tartozó WC-vel, mosdóval) egyszerűbb belülről hőszigetelni, mint kívülről. Igaz, ez esetben a szoba kisebb lesz, de ez lehet akár praktikus is. A falon kialakítható a nyáron hordott ruháknak olyan akasztórendszer, amelyre a faltól 1-2 cm lélegző rést tartva 3-5 cm vastagságban védőfóliában (mint a tetőcserepek esetében) egymásra fedéssel akaszthatóak fel az éppen nem használatos ruhák. Távtartókkal fel-, illetve leszerelhető vagy nyitható fedőlemezekkel, illetve függönnyel takarhatóak el a szoba szigetelésére felhasznált ruhák, így azok hozzáférhetőek maradnak. A szekrények ebben az esetben ki is telepíthetők a szobából, mert a funkciójukat átvehetik hőszigetelő tároló falak. Több hely marad az ágyaknak, székeknek, asztaloknak. A környezetünkben fellelhető anyagok újrahasznosításával már 40-50 ezer Ft-ból, új anyagok részleges, illetve teljes beszerzésével pedig 100-150 ezer Ft-ból néhány nap alatt megvalósítható a nagyon alacsony fűtésigényű túlélő szoba.

A belső ideiglenes hőszigetelés profi kivitelűre is átalakítható. Belső aktív hőszigetelést valósíthatunk meg, amennyiben a takarólemezek mögé fázisváltó anyagból hőszigetelő és -tároló paplanokat helyezünk el, például paraffinnal feltöltve. A paraffin 20°C-on olvad, illetve szilárdul meg. A fázisváltás során igen jelentős hőmennyiséget képes tárolni. Ha például télen besüt a nap a szobába, akkor a paraffin megolvadva felveszi a hőt, és folyamatosan 20°C-on tartja a szoba hőmérsékletét, de amikor besötétedik, és elkezd hűlni a szoba, akkor a paraffin megszilárdulva hőt ad le, és sokáig tartja a szoba a 20°C-os hőmérsékletét. A hőszigetelő paraffinnal feltöltött hőszigetelő paplanok bekerülése 3-6 ezer Ft/nm. Egy 4x5 méteres alapterületű 2,2 méter belmagasságú szoba (vagyis ahol a falak és a plafon területe összesen 66 nm) utólagos belső hőtárolós szigetelése 200-370 ezer forint.

Az aktív hőszigetelést a külső falon is alkalmazhatjuk. Külső aktív hőszigetelést nagyon alacsony bekerüléssel is megvalósíthatunk, ha a ház körül fellelhető alapanyagokból (vagy hulladékok újrahasznosításából) akár saját magunk építjük meg a falra szerelhető külső panelokat. Használt raklapokat (3-10 ezer Ft/raklap) alakítunk át aktív optikai áttételű naplégkollektorokat hordozó, kifelé nyitott dobozokká. A raklapokat a ház külső felületére szerelt 5-10 cm vastag távtartó deszkaszelemenekre szereljük. A raklap és fal közötti teret használt ruhákkal és/vagy műanyag zacskókkal tömjük ki. Tűzvédelmi, valamint rágcsáló- és rovarvédelmi megfontolásokból a szigetelőanyagot alaposan, a biztonsági intézkedések szigorú betartása mellet nátrium tetra-borát oldattal (bórax 0,1 kg/nm, 500 Ft/nm) impregnáljuk, illetve permetezzük (megfelelő biztonsági intézkedések mellett, védőkesztyűvel, védőszemüveggel stb.). A raklapokat belülről kőzetgyapottal béleljük és alulról és felülről is alumínium fóliával álljuk útját a sugárzó hőnek. Közönséges befőttesüvegeket rögzítünk dróttal a raklap belsejébe. A befőttesüvegeket homok és só keverékével töltjük meg. Az üvegbe merülő és az üvegből kimagasló – kívülről feketére festett –, általunk készített alumínium radiátort optikai áttételű csavaros tetővel zárjuk le. A raklappanelt az ablakcsere után megmaradt ablakkerettel vagy vastagabb átlátszó kettős légrétegű műanyagfólia panellal zárjuk. A panelok belső légterébe hőszabályozott légszelepeken keresztül alul vezetjük be az épület belső levegőjét. Felül pedig a felmelegített levegőt vezetjük vissza az épületbe. A raklap-napkollektor panel nem csupán hőszigetel, hanem aktívan gyűjti a napsugarakat, amelyet hővé alakít, és tárol. Még télen is 4-5 órán keresztül süt a nap (300–400 W/nm) hetente legalább két három napon. Ilyenkor egy ablak mögött hagyott fekete vasdoboz akár 40-50°C-ra is felmelegedhet. A befőttesüvegekben tárolt sós homok nem fog csak 25-35°C-ra felmelegedni, de az akár napi 1000-1800 Wh/nm napenergiát sötétedés utánra is képes eltárolni, és akár reggelig is képes 20°C-ra melegíteni a forgatott beltéri levegőt. A benapozott falra, illetve tetőre helyezett 100 nm-es aktív hőszigetelő és tároló panel 100-180 kWh/nap hővel képes segíteni a ház fűtését. Egy 10x10 m-es alapterületű háromszintes ház benapozott felülete akár 300 nm is lehet. Ekkora felületen 300-540 kWh/nap hőenergia is összegyűjthető, tárolható akár 72 órára még a leghidegebb januári és februári napokon is. Egy ekkora (szigeteletlen) hagyományos téglaház téli csúcsfűtési igénye 500-600 kWh/nap is lehet. Amennyiben a nyílászárókat a fentiek szerint rés szigeteljük, az ablakokat és a falakat hőszigeteljük, és a légcserét is hőcserélő rekuperátoron keresztül valósítjuk meg, akkor a ház fűtési hőigénye 80%-kal csökkenthető. Egy napfényes nap akár 3-4,5 napra elegendő hővel tudja feltöltei az aktív hőszigetelő, hőtároló panelokat még a leghidegebb téli napokon is.

A legmelegebb nyári napokon is nagyon hasznos lehet egy aktív hőszigetelés. Egy aktív hőtároló hőszigetelő panel házi előállítása újrahasznosított anyagokból legfeljebb 13 ezer Ft/nm anyagköltségből megvalósítható, ha saját magunk végezzük el. A példánk szerinti ház 300 nm-es teljes felülete 3,9 millió Ft-ból elkészíthető, de a költségek fokozatos rendelkezésre állásával már panelonként is telepíthető.

A tanulmány a H-ÉSZ (Cegléd, Dorottya út 2.) megbízása alapján készült.

© Andó Zoltán Tamás

A szerk. megjegyzése: Bár a fenti javaslatok egy részét saját magunk is viszonylag könnyen megvalósíthatjuk, nagy részük megvalósítása szakembert igényel, tehát legyünk óvatosak!

komment

Címkék: energia fűtés épületfelújítás

süti beállítások módosítása
Mobil