Megszokhattuk, hogy a különböző tüzelőanyagoknak megvan az ára, és azt megfizetjük értük. Azonban ez egyáltalán nem egyenlő azzal a költséggel, amit eltüzelésükkor a társadalom egészére rovunk. Azaz a fűtés sokkal többe fájhat, mint amennyibe kerül.
Egy átlagos magyarországi háztartás, amely fával, illetve lignittel fűt, száraz fa használata esetén 200.000 forintot, nedves fa esetében 300.000 forintot, a lignit esetében 150.000 forintot fizet évente, amikor megvásárolja a fűtőanyagot. (A nedves fából sokkal többet kell vásárolni, mint szárazból, hogy az adott mennyiségű hőt termelje.1) Ezek az anyagok viszont a légszennyezésen keresztül környezeti és egészségi károkat okoznak, amelyeknek szintén jelentős a költsége. A Levegő Munkacsoport kiszámolta, hogy ez a tényleges költség a következőképpen alakul: száraz fa esetében 365.000 forint, a nedves fánál 630.000 forint, a lignitnél pedig 700.000 forint.
Bár az illegális fűtés (műanyag és egyéb hulladékok égetése) mértékére és költségeire nincsenek számszerű adataink, azt tudjuk, ennek az egészségkárosító hatása többszöröse a lignitének. Ha csak azt feltételezzük, hogy az illegális égetésből származó légszennyezési költség a lignitének csupán a kétszerese, akkor is 1.100.000 forintot kapunk. Más szavakkal: ha egy háztartás a fűtését hulladékokkal „oldja meg”, akkor az neki közvetlenül nulla forintba kerül, azonban a társadalomnak évente több mint egymillió forintjába.
Hogyan jöttek ki ezek a számok? Honnan tudjuk ezt ennyire pontosan? Íme a számolásunk részletes leírása:
A fűtés során képződő, a levegőt szennyező anyagok közül csak a legnagyobb mennyiségben előfordulók (CO2, NOX, SO2, PM2,5) hatásának forintosítására vállalkoztunk. A kisebb mértékben légkörbe kerülő, de komoly egészségkárosító hatású egyéb vegyületek (például a poliaromás szénhidrogének, PAH-ok) és nehézfémek hatásait a szükséges adatok hiánya miatt nem tudtuk számításba venni. (Ezért az a környezeti és egészségi károk költsége minden bizonnyal jóval magasabb, mint amit a számításainkban kimutattunk.)
Az egy lakásra jutó szennyezőanyag-kibocsátási mennyiségeket jellemzően Szuhi Attila egy vonatkozó2 tanulmánya alapján számoltuk. A nemzetközi adatok alapján a Dorogi-medencében végzett számítások szerint egy fával fűtött lakás éves NOx-kibocsátása 6,62 kg; míg a PM2,5 évi 50 kg/év szennyezéssel számolhatunk3. Az EMEP/EEA4 adatainak a figyelembevételével az SO2 esetén éves szinten 1,56 kg kibocsátást feltételeztünk.
Nyersfa égetése esetén a száraz fához képest fele akkora (7 MJ/kg) fűtőértéket feltételeztünk, ami ugyanannyi fa elégetése esetén kétszeres mértékű légszennyezést okoz.
Szuhi tanulmánya csak érintőlegesen foglalkozik a lignittel, így annak tényleges levegőszennyezési adatait több tanulmány5,6 és cikk felhasználásával, saját számításokkal becsültük.
Egy lakás átlagos hőigényét (Szuhi adatai felhasználásával) fűtési módtól függetlenül egységesen 77,88 GJ/év értéknek tekintettük.
A széndioxid-kibocsátást csak a lignitnél vettük figyelembe, mivel a fát megújuló energiaforrásnak tekintik. (Bár ezt sokan vitatják, de ebbe a vitába itt nem kívánunk belefolyni.)
A fentiek alapján egy fával vagy lignittel fűtő átlagos magyar lakás éves szennyezőanyag-kibocsátását az 1. táblázatban foglaltuk össze.
1. táblázat: Egy lakás éves fűtése során átlagosan kibocsátott szennyezőanyag (kg/év)
| NOX | PM2,5 | SO2 | CO2 | |
| Száraz fa | 6,6 | 50 | 1,6 | |
| Nedves fa | 13 | 100 | 3,1 | |
| Lignit | 77 | 40 | 180 | 15.000 |
Eddig tehát a szennyezőanyag-kibocsátások. De hogyan számolhattuk ki a társadalmi költségeket? Ehhez az Európai Bizottság megbízásából készült kutatás7 eredményeit vettük alapul – Magyarországra vonatkozó adatok híján Ausztriára és az EU-15-re vonatkozó értékeket használtuk fel. A széndioxid-kibocsátás értékét a CE Delft tanulmánya8 alapján számoltuk. Az adatok felhasználása (forintra és jelenértékre váltás) során az árfolyam mellett figyelembe vettük az infláció és a vásárlóérték hatásait is. Az egyes vizsgált szennyező anyagok kibocsátásának fajlagos költségeit a 2. táblázatban közöljük.
2. táblázat: Egyes szennyező anyagok kibocsátásának társadalmi költsége
| Szennyezőanyag | NOX | PM2,5 | SO2 | CO2 |
| Fajlagos költség, Ft/kg | 1200 | 3083 | 1350 | 5,93 |
A termékek piaci ára jelentős mértékben eltér a beszerzési helytől és a szállítás módjától függően, így a következő, nagyjából átlagos értékekkel számoltunk: száraz fa 35 Ft/kg, nedves fa 27 Ft/kg, lignit 15 Ft/kg.
Számításaink eredményeként a 3. táblázatban látható piaci és társadalmi költségeket kaptuk a felhasznált tüzelőanyag függvényében.
3. táblázat: A fával és lignittel történő fűtés költségei,
Ft/év/háztartás
(szakértői becslés)
| Tüzelőanyag | Piaci ár (áfával) | Légszennyezés költsége | Összes költség |
| Fa (száraz) | 200.000 | 165.000 | 365.000 |
| Fa (nedves) | 300.000 | 330.000 | 630.000 |
| Lignit | 150.000 | 550.000 | 700.000 |
A táblázat adataiból látható, hogy a nedves fával fűtés csaknem kétszer akkora költséget okoz, mint a száraz fával fűtés, a lignit eltüzelése pedig még ennél is jóval nagyobbat.
Pál János
