HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (1) 4-es metró (3) adó (3) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) államháztartás (2) allergia (1) Andrássy út (1) atomenergia (1) autógyártók (4) autóipar (4) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (13) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (16) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (41) éghajlatvédelem (39) elektromosautó (6) elektromos autó (9) emisszió (9) energia (20) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (2) Európai Unió (4) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (7) Fák védelme (11) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (4) forgalomcsillaptás (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (11) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (4) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (2) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (38) közlekedéstervezés (23) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (53) levegőszennyezés (30) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) London (1) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (13) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (8) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (3) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (14) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (6) üzemanyagadó (4) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (15) zöldövezet (3) zöldterület (14) zöld város (4) Címkefelhő

A lakosok el tudják fogadni a magasabb parkolási díjakat

2022.05.08. 20:55 Levegő Munkacsoport

blog1_20220402_1_1.jpg

Ingyenes vagy alacsony díjú a lakosok közterületi parkolása a legtöbb európai városban, összehasonlítva azzal az árral, amelyet más közterület-használók fizetnek. Vagyis az önkormányzatok jelentősen támogatják az autóhasználókat, függetlenül az autóhasználók jövedelmétől. E rendszer fenntartásának legfőbb oka az a szilárd meggyőződés, hogy –  a lakossági parkolási díjak emelése népszerűtlen lenne. Ennek mond ellent, hogy egy kutatás szerint a lakosok többsége a legtöbb esetben indokoltnak tartja a lakossági parkolási díj kivetését a lakásuk közelében is.

blog1_20220402_2_1.jpg

Erzsébetvárosi parkolás. A szerző felvételei

 

Budapesten a hivatalos éves lakossági parkolási díj az óránkénti parkolási díj 250-szerese, így a legtöbb belvárosi parkolózónában kb. 87-131 ezer forint körül van. Azonban minden belvárosi kerület 100 százalékos kedvezményt biztosít ezekből a parkolási díjakból, így a belvárosi lakosoknak évente csak egy alacsony (legfeljebb 2200 forint) adminisztrációs díjat kell fizetniük. Budapest VII. kerülete kivételesen nagylelkű, mivel lakásonként korlátlan számú autóra  és sok olyan emberre is 100 százalékos kedvezményt biztosít, akik nem a kerületben laknak, hanem ott dolgoznak a közszférában vagy a civil szervezeteknél. Összességében ezek a kedvezmények évente mintegy 1,2 milliárd forint értékűek. Mivel a háztartások egyharmadának van parkolási engedélye, a kerületben a felnőtteknek csak 35-40 százaléka részesül parkolási támogatásban (az engedéllyel rendelkező háztartásokban élő felnőttek száma valószínűleg valamivel magasabb, mint az engedéllyel nem rendelkező háztartásokban).

A Levegő Munkacsoporttal együttműködve a VII. kerületi önkormányzat klímavédelmi kabinetje online kérdőív segítségével felmérte a lakosság véleményét a jelenlegi parkolási támogatások indokoltságával kapcsolatban.

A válaszokat 2020. október 24. és november 24. között gyűjtötték be. A válaszok magas számát a Facebook-hirdetéseken keresztül terjesztett online kérdőíves űrlap, valamint a házkezelő cégek által a lakóknak küldött e-mailek biztosították. Összesen 1020 válasz gyűlt össze, ebből 127 válasz más kerületek lakóitól érkezett, azokat ezért kizárták az elemzésből.

A felmérés elején a válaszadókat arra kérték, hogy fejtsék ki véleményüket a parkolási támogatások (körülbelül 1,2 milliárd forint/év) csökkentéséről és a felszabaduló források más fontos célokra való felhasználásáról (1. ábra). A válaszadók többsége (57 százalék) nem értett egyet ezzel a javaslattal, és az ellenzők aránya (44 százalék) még akkor is meghaladja a támogatókét (42 százalék), ha az engedélyesek becsült arányának megfelelően súlyozzuk őket. (A felmérésben az engedélyesek aránya 70 százalék volt, ami jelentősen meghaladta becsült 35 százalékos arányukat.) Érdekes módon még az engedéllyel nem rendelkezők 30 százaléka sem értett egyet azzal, hogy a parkolási támogatásokból más célokra irányítsák át a közforrásokat. Ez arra utal, hogy a támogatások sokak számára népszerűek, még akkor is, ha nem részesülnek belőlük. 

blog1_20220402_3_1.jpg

1. ábra. A következő kérdésre adott válaszok eloszlása: „Jelenleg az önkormányzat minden egyes lakó autója esetében mintegy 100 ezer forint/év értékű kedvezményt biztosít a törvényesen megállapított parkolási díjból, összesen mintegy 1,2 milliárd forint értékben. Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzatnak csökkentenie kellene ezt a támogatást, és a felszabaduló forrásokat más fontos célokra vagy támogatásokra kellene fordítania?”

 

Egy másik kérdésben arra kérték az embereket, hogy fejtsék ki véleményüket arról, hogy az önkormányzatnak hasonló mértékben kellene-e támogatnia az autótulajdonos és az autó nélküli háztartásokat (2. ábra). Ebben az esetben az engedélyesek esetében is meghaladta a támogatók aránya az ellenzőkét (49-33 százalék). Ha az engedéllyel rendelkezők arányát a becsült súlyuknak megfelelően súlyozzuk, akkor a támogatók egyértelmű többséget alkotnak (66 százalék). Még a parkolási támogatások csökkentésével egyet nem értők 45 százaléka is egyetértett azzal, hogy az autótulajdonosoknak és az autó nélküli háztartásoknak hasonló támogatásban kellene részesülniük.

blog1_20220402_4.jpg

 

2. ábra. A következő kérdésre adott válaszok megoszlása: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzat hasonló mértékben támogassa a VII. kerületben az autótulajdonos és az autó nélküli háztartásokat?”

 

Később a válaszadókat arról kérdezték, hogy a különböző csoportok esetében milyen mértékű támogatást tartanak indokoltnak. A válaszadók 0 százaléktól 100 százalékig minden 10 százalékot megjelölhettek. A félreértések elkerülése végett a válaszokban megadták, hogy az egyes támogatási mértékek hozzávetőlegesen mekkora éves parkolási díjjal járnának.

Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek többsége csak a rászorulók esetében tartja elfogadhatónak az ingyenes lakossági parkolást.

Minden más esetben a többség bizonyos mértékű parkolási díjat tart indokoltnak. Az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében pedig még az engedéllyel rendelkezők is indokoltnak tartanak bizonyos mértékű parkolási díjat. Az 1. táblázat összefoglalja, hogy a különböző csoportok esetében milyen arányban tartják indokoltnak az ingyenes parkolást.

1. táblázat. Azon válaszadók aránya, akik az ingyenes parkolást indokoltnak tartják a különböző lakoscsoportok esetében:

  Az ingyenes parkolást indokoltnak tartó lakosok aránya   Az ingyenes parkolást indokoltnak tartó engedélyesek aránya Az ingyenes parkolást indokoltnak tartó, engedéllyel nem rendelkező lakosok aránya
Lakásonként az első autó rászorulók esetében 54% 63% 27%
Lakásonként az első autó alacsony jövedelműek esetében 43% 51% 17%
Lakásonként az első autó az átlagos jövedelemmel rendelkezők esetében 36% 44% 10%
Lakásonkénti első autó az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében 29% 35% 7%
Lakásonként első autó a kiemelkedő jövedelemmel rendelkezők esetében 27% 33% 7%
Második autó lakásonként 11% 13% 7%
A lakos által használt céges autó 9% 9% 7%
Nem helyben lakó tanár autója 29% 30% 23%
Nem helyben lakó orvos autója (nem háziorvos) 57% 57% 51%
Kulturális vagy önkormányzati intézmény, egyház vagy civil szervezet alkalmazottjának autója 39% 40% 35%
Lakásonként az első autó rászorulók esetében 11-13% 12-15% 5-10%

Érdekes módon az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkező csoportok esetében a támogatáscsökkentést támogatók többsége egy korábbi kérdésben nem értett egyet a támogatáscsökkentéssel. Miért változtatták meg a véleményüket? Többféle magyarázat lehetséges.

Először is, a korábbi kérdés nem határozta meg a csökkentés mértékét, és így sok válaszadó azt hihette, hogy a csökkentés 100 százalékos csökkentést jelent, amit ők esetleg túl nagynak tartottak. Másodszor, a jövedelemszint szerinti kategóriák a válaszadók egy részét ráébreszthették arra, hogy a jómódúak is kapnak parkolási támogatást, amit indokolatlannak tarthattak. Harmadszor, a korábbi és az utóbbi kérdések között volt néhány olyan kérdés, amely felvetette más csoportok támogatásának lehetőségét, például a gyermekek tömegközlekedés-használatát, vagy a közpénzek más célokra, például zöldterületek fejlesztésére való felhasználását, így egyesek ezeket a lehetőségeket fontosabbnak tarthatták, mint a parkolás támogatását.

A 2. táblázat összehasonlítja az emberek által indokoltnak tartott lakossági parkolási díjak átlagát az egyes csoportok esetében.

Nem meglepő, hogy a lakosok autója esetében az engedélyt kiváltó   lakosok lényegesen alacsonyabb parkolási díjakat tartanak indokoltnak, mint a többiek, valószínűleg önérdekük miatt. Ezzel szemben a nem a kerületben lakók esetében ez a különbség szinte teljesen megszűnik.

2. táblázat. A válaszadók által indokoltnak tartott éves lakossági parkolási díjak átlaga a különböző csoportok esetében:

  Az összes válaszadó által indokoltnak tartott parkolási díjak átlaga (EUR) Az összes engedélyes által indokoltnak tartott parkolási díjak átlaga
(EUR)
Az engedély nélküli válaszadók által indokoltnak tartott parkolási díjak átlaga
(EUR)
Lakásonként az első autó rászorulók esetében 62 50 104
Lakásonként az első autó alacsony jövedelműek esetében 77 60 128
Lakásonként az első autó az átlagos jövedelemmel rendelkezők esetében 93 70 163
Lakásonkénti első autó az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében 126 99 214
Lakásonként első autó a kiemelkedő jövedelemmel rendelkezők esetében 154 131 232
Második autó lakásonként 165 145 226
A lakos által használt céges autó 195 186 230
Nem helyben lakó tanár autója 126 124 132
Nem helyben lakó orvos autója (nem háziorvos) 106 105 110
Kulturális vagy önkormányzati intézmény, egyház vagy civil szervezet alkalmazottjának autója 169 – 192 169 – 194 181 – 208

A fenti megállapítások alapján a következő következtetés vonható le. Nem meglepő módon a parkolási támogatás alapvetően népszerű, hiszen egy támogatás önmagában nézve pozitív dolog.

Ezért még azok is támogatják, akik nem részesülnek belőle, mert nem szeretnék, ha mások nem részesülnének egy pozitív dologból.

Így a támogatások csökkentése népszerűtlen, még azok körében is, akik nem kapnak támogatást. Továbbá a kérdőívhez fűzött szöveges megjegyzések alapján úgy tűnik, hogy sokan korlátlannak vélik az önkormányzati vagy állami költségvetést. Például sokan megjegyezték, hogy egyetértenének azzal, hogy az autósok és az autó nélküliek  egyforma támogatást kapjanak, ha az autósok támogatása nem csökkenne és az autó nélküliek ugyanannyi támogatást kapnának, mint jelenleg az autósok (ennyi forrás viszont nem áll az önkormányzatok rendelkezésére). A kérdőívhez fűzött megjegyzésekből az is kitűnik, hogy sokan nem látnak összefüggést a parkolási támogatások és az egyéb célokra rendelkezésre álló önkormányzati források között, azaz nem gondolják, hogy ha kisebb lenne a parkolási támogatás, akkor több pénz lenne más fontos célokra.

Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a lakosok jelentős része meg tudja változtatni az álláspontját.

A lakosok jelentős része indokoltnak látja a lakossági parkolási díjak bevezetését, amint felmerül az, hogy az autósok és autó nélküliek hasonló mértékű támogatást kapjanak, hogy a jómódúak jelenlegi támogatása méltánytalan,  vagy hogy a támogatást részlegesen is lehet csökkenteni, illetve hogy a pénzt másra is lehetne költeni.

Tehát a lakosság megfelelő tájékoztatásával kialakulhat egy olyan szilárd többség, amely elfogadja vagy akár igényli a parkolási támogatás részleges csökkentését.

Tóth Csaba
a Levegő Munkacsoport
Szakértői Testületének tagja

A cikk eredetileg a thevip.hu-n jelent meg.

Címkék: parkolás Erzsébetváros

süti beállítások módosítása