HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (3) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) államháztartás (1) allergia (1) Andrássy út (1) atomenergia (1) autógyártók (4) autóipar (4) autókölcsönzés (1) autómegosztás (4) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (13) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (14) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (38) éghajlatvédelem (36) elektromosautó (5) elektromos autó (9) emisszió (8) energia (19) energiagazdálkodás (6) építészet (4) épületek felújítása (8) épületfelújítás (7) eső (1) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (4) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (11) fák védelme (7) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (3) Franciaország (3) furgon (4) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (11) fuvarozás (3) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (4) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (23) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (1) klíma (16) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (5) közlekedés (37) közlekedéstervezés (23) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) lakás (1) lakossági mérések (1) lakótelepi lakás (1) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (53) levegőszennyezés (29) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (5) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (11) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (16) roncsautók (4) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (8) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) ultrafinom por (5) uniós támogatások (2) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (12) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (3) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (14) zöldövezet (3) zöldterület (13) zöld város (4) Címkefelhő

A légszennyezés súlyosbítja a koronavírus-járványt

2021.01.28. 17:54 Levegő Munkacsoport

Számos kutatás szerint jelentős az összefüggés a koronavírus és a levegő minősége között. Ez az összefüggés kettős: egyrészt a légszennyezés jelentősen súlyosbíthatja a vírusfertőzés következményeit, másrészt pedig a légszennyező részecskék továbbíthatják a vírust. A koronavírus és légszennyezés közötti kapcsolatot vizsgáló tanulmányok szerint a légszennyezettségnek jobban kitett személyeknél a halálos kimenetelű esetek aránya nagyobb, mint azoknál, akik tiszta levegőjű környezetben élnek.

p1170426_4.JPG

Szennyezettebb levegő – több koronavírusos halál

A Harvard Egyetem kutatói kimutatták, hogy ha a fűtésből, közlekedésből és egyéb emberi tevékenységből PM2,5 koncentrációja egy köbméterben tartósan csak egy mikrogrammal is magasabb volt, az 11 százalékkal megdobta a COVID-19 halálozási arányát. (A PM2,5 a főleg a fűtésből, közlekedésből és egyéb emberi tevékenységekből származó, 2,5 mikrométernél kisebb – vagyis az emberi hajszálnál 30-szor kisebb átmérőjű részecskéket jelöli. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a PM2,5 napi átlagos koncentrációja köbméterenként legfeljebb 25 mikrogramm lehet.) A kutatók az Egyesült Államok szinte teljes területéről kigyűjtötték a 2000 és 2016 közötti légszennyezettségi adatokat az ország 3089 megyéjére lebontva, és igyekeztek minden egyéb tényezőt (jövedelmi szint, a lakosság korösszetétele stb.) kiszűrni.

Kínai kutatók 49 kínai város adatai alapján szintén azt állapították meg, hogy szignifikáns sz összefüggés COVID-19-ben elhunytak száma és a PM2,5-koncentráció között. Európai kutatók elemzése pedig azt mutatta ki, hogy Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Németország 66 térsége közül a koronavírusos halálesetek 78 százaléka abban az öt térségben következett be, ahol messze a legmagasabb volt az nitrogén-oxidok koncentrációja.

Amerikai és európai kutatók egy közös tanulmányukban mutatták ki azt, hogy milyen összefüggés volt az Egyesült Államokban a COVID-19 miatti, 2003-ban pedig Kínában a SARS miatti elhalálozás és PM2,5 koncentrációja között. Ennek alapján megbecsülték az arányokat a világ többi országára is. Az eredményeik szerint világszerte átlagosan 15 százalékkal nőtt a COVID-19 miatti halálozások száma a légszennyezettség következtében, egyes országokban pedig akár 29 százalékkal is. Megállapításuk szerint Magyarországon a koronavírus okozta halálesetek 25 százaléka vezethető vissza légszennyezésre szemben a 19 százalékos európai átlaggal.

Ezek az eredmények sajnos nem meglepőek annak ismeretében, hogy a koronavírus és a szennyezett levegő elsődlegesen ugyanazokat a szerveket támadja meg: a légzőszerveket, a szívet és a keringési rendszert. Az eddig tapasztaltak egyértelműen mutatják, hogy az ezeket a szerveket érintő krónikus betegségekben szenvedők COVID-19 okozta halálozási aránya az átlagnál jelentősen magasabb.

A légszennyezés az egyébként egészséges emberek koronavírusnak történő kitettségét is növelheti. Szennyezett levegőben a légutakat bélelő nyálkahártya csillói — melyek a légutak és a tüdő első védelmi vonalát képezik a belélegzett káros anyagokkal, kórokozókkal szemben — rövidebbé válnak vagy eltűnnek, így csökkentve a légutak öntisztulási képességét és megkönnyítve a kórokozók behatolását. A PM2,5-szennyezés továbbá gyulladásos reakciót vált ki a tüdőben, ami súlyosbíthatja a COVID-19 tüneteit és növelheti a halálozási arányt.

A PM2,5-szennyezés hatására jelentősen megnövekszik a légzőszervekben az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) mennyisége. Márpedig a koronavírusok a sejtek felszínén található ACE2-receptorokon keresztül jutnak be a sejtbe. Így nemcsak a fertőzés kockázata növekszik, hanem a már koronavírussal megbetegedettek állapota is súlyosbodhat.

1_14.png

A koronavírus az ACE2 receptorokkal kötődik a sejtekhez

 

A szennyezett levegő terjesztheti a koronavírust

A koronavírus hatására indult kutatások sora fényt vetett az aeroszolok jelentőségére a fertőzés terjedésében és az ezeken megtapadó vírusok fertőzőképességére. (Az aeroszol olyan keverék, amely levegőből és a benne szétoszlott apró szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll.) Ilyen részecskék kilégzés, beszéd, éneklés során is a levegőbe kerülnek, és sok méterrel messzebbre jutnak el, mint a nagyobb cseppecskék. Beltéren aeroszollal történő koronavírus-fertőzést már többször is megfigyeltek kutatók. Bár a koronavírus képes így a levegőben terjedni, közel sem olyan fertőző, mint az aeroszollal terjedő más betegségek, például a kanyaró. Ez azt jelenti, hogy távolságtartás, illetve jó szellőztetés mellett, sokkal kisebb a beltéri fertőzés veszélye. Természetesen, nem mindegy, hogy szellőztetéskor milyen levegőt engedünk be, hiszen a kültéri levegő jelentős mértékben meghatározza a beltéri levegő minőségét is, és ha szennyezett levegőt engedünk be, akkor a beltérben növekedhet az aeroszolok mennyisége.

A kültéri aeroszol-fertőzés veszélye és a légszennyezés szerepe viszont továbbra sem ismert. Számos kutatás bizonyítja egyes vírusok (például madárinfluenza, kanyaró) jelenlétét a légszennyező részecskéken. 2020 májusában pedig egy olasz kutatás elsőként mutatta ki a COVID-19 vírus jelenlétét a részecskék felületén. A kutatás a járvány első európai csomópontjában, Bergamóban 34 ponton gyűjtöttek PM10-mintát (a PM10 a 10 mikrométernél, azaz egy milliméter századrészénél kisebb átmérőjű részecskéket jelenti) három héten keresztül február és március során, és ezekből 20 ponton mutattak ki olyan részecskéket, amelyekre rá volt tapadva a koronavírus. Tehát ezek az apró részecskék képesek nagyobb távolságra szállítani a vírust. Amerikai kutatók pedig azt is megállapították, hogy ezeken a részecskéken több órán keresztül is fertőző maradhat a koronavírus. Mindennek az ismeretében több kutató azt feltételezte, hogy a fertőzés nem csak közvetlen közelről terjed emberről emberre, hanem a légszennyező részecskéken keresztül nagyobb távolságon is fertőzhet. Ezt vélik alátámasztani egyes – Észak-Olaszországban, az Egyesült Államokban és Angliában – végzett kutatások, azonban a teljes bizonyossághoz még további vizsgálatok szükségesek.

 2_14.png

A légszennyező részecskék potenciális közvetítő szerepe

 

Mit tehetünk a tisztább levegőért?

Fűtési időszakban a szennyezett levegőért túlnyomó részben a szilárd anyagok égetése a felelős. Ezen belül is legsúlyosabb eset, amikor kezelt fát, műanyagot, gumit és egyéb hulladékot égetnek, ekkor szó szerint halálos mérgek kerülnek a levegőbe. Az ilyen égetést jogszabály is tiltja, alkalmanként 300.000 forint bírsággal sújtható, súlyosabb esetben pedig bűncselekménynek minősül.

Ha illegális égetés tapasztalunk, hívjuk fel az elkövető figyelmét tevékenysége káros és jogsértő voltára. Ha ez nem vezet eredményre, a hatóságoktól kell segítséget kérni. Közérdekű panaszbejelentést lehet tenni az illetékes járási (kerületi) hivatalnál írásban (erre itt található egy minta). Ha nagyon súlyos a helyzet, a rendőrséget is lehet értesíteni, akik írásban rögzítik a bejelentést és az általuk tapasztaltakat, és továbbítják az ügyet a járási hivatal felé, de akár nyomozást is indíthatnak a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Nagyon fontos az összefogás másokkal (szomszédokkal, barátokkal, ismerősökkel), ezt bizonyítja Göd és Budaörs esete is. Célszerű írni a sajtónak, beszélni a terület önkormányzati, országgyűlési képviselőjével, tájékoztatni őket a problémáról és megoldásokat javasolni! Az állami, önkormányzati szervek csak akkor fognak intézkedni, ha megkeresik őket a problémával. Nem biztos, hogy azonnal eredményt érünk el, de nem szabad feladni!

Érdemes beszerezni saját levegőminőség-mérőt, és megosztani meg a mért adatokat a térképes megjelenítőn, valamint tájékoztatni a szomszédokat az eredményekről.

Bár – sok nyugat-európai országgal ellentétben – nálunk nem tilos a lignittel fűtés, így évente mintegy 400 ezer tonnát értékesítenek a lakosság részére. Ez is egy rendkívül szennyező fűtési mód, így jobb elkerülni.

Ha pedig fával fűtünk, csak száraz fát használjunk, és tanuljuk meg, miként lehet a lehető legtakarékosabban és a lehető legkisebb légszennyezéssel elégetni a fát.

Semmiképp ne égessünk kerti hulladékot sem a nyílt téren! A zöldhulladék ilyen égetése szintén rendkívül szennyezi a levegőt, ráadásul óriási pazarlás, mivel értékes talajjavító anyag semmisül meg.

A forgalmas utak mentén a közlekedés is komoly légszennyező, azonban ennek csökkentéséhez elsősorban kormányzati, önkormányzati intézkedések szükségesek.

Iarina Ciceu
a Levegő Munkacsoport önkéntese

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

A cikk eredetileg az Állattenyésztők Lapja 2020. januári számában jelent meg.

Címkék: közlekedés egészség légszennyezés fűtés károsanyag-kibocsátás részecskeszennyezés

süti beállítások módosítása