Az Emission factors for PM10 and PAHs from illegal burning of different types of municipial waste in households (Szerzők: A. Hoffer, B. Jancsek-Turóczi, Á. Tóth, Gy. Kiss, A. Naghiu, E.A. Levei, L. Marmurenau, A. Machon, A. Gelencsér) című, az Atmospheric Chemistry and Physics című tudományos folyóiratban 2020. július 17-én megjelent tanulmány magyar nyelvű, a kutatás vezetője által jóváhagyott összefoglalója.
Bár törvénysértő és az egészségre rendkívül káros, Magyarországon mégis sokan égetnek PET palackot, rongyokat, egyéb hulladékokat háztartási tüzelőberendezésükben és a szabadban is. A Pannon Egyetem nemzetközi konzorcium élén elvégzett friss kutatása megvizsgálta, hogy milyen mértékű károsanyag-kibocsátással jár a magyar háztartásokra jellemző hulladékfélék elégetése egy tipikus öntöttvas kályhában. Arra az eredményre jutottak, hogy a hulladékok égetése során a tűzifa égetéséhez képest sokkal több, és akár ezerszer mérgezőbb légszennyező anyag jut a levegőbe.
A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájához évente több ezer panasz érkezik az egész országból olyan lakosoktól, akik a háztartási hulladékok égetésének mérgező füstjétől szenvednek. Régóta ismert, hogy a háztartások kályháiban történő hulladékégetés során egészségre rendkívül káros anyagok jutnak a levegőbe, azonban a kibocsátások pontos mértékéről, tényezőiről eddig nem voltak adataink. Európában a kommunális hulladék háztartási eltüzelése törvénysértő. A legtöbb uniós országban szigorúan betartatják a vonatkozó előírásokat, így a jelenség náluk gyakorlatilag nem fordul elő, és ezért a hatásait sem kutatták. Magyarországon pedig néhány hatósági ügy jogi dokumentációján kívül hivatalosan nagyon kevés információnk van a gyakorlat előfordulásáról. A Pannon Egyetem által vezetett nemzetközi konzorciumnak az Atmospheric Chemistry and Physics-ben most megjelent tanulmánya a világon elsőként pótolja ezt a hiányt.
A kutatás során egy Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható öntöttvas kályhában kontrollált körülmények között végeztek égetés teszteket, melyekhez a magyar lakosság által leggyakrabban elégetett hulladékfajtákból vett mintákat használtak fel, például PET palackot, gumiabroncsot, polipropilén tejfölöspoharat, PVC-padló darabját, vegyes összetételű textilt, forgácslemezt, valamint viszonyítási alapként tűzifát is (az égetési minták az 1. ábrán láthatók). A kutatók azt vizsgálták, hogy az égetési tesztek során milyen mennyiségű és mennyire mérgező légszennyező anyagok jutnak a levegőbe. A háztartási hulladékégetés során keletkező legjelentősebb légszennyezőkre, a PM10 részecskékre és a policiklusos aromás szénhidrogénekre (PAH-ok) összpontosított a kutatás (ld. a keretes írásunkat).
A betűkódok magyarázata (zárójelben a kísérletben alkalmazott hulladékminták): PET = polietilén-tereftalát (üdítős palackok kupak és fólia nélkül); PS = polisztirol (joghurtos és pudingos poharak fólia nélkül, valamint hungarocell darabok); PP = polipropilén (tejfölös pohár, hústálca); PE = polietilén (üdítős kupakok, zacskók és csomagolófóliák); PVC = polivinil-klorid (csomagolófóliák, csövek, padlóburkolat-darabok); PU = poliuretán (konyhai szivacsok); ABS = akrilnitril-butadiénsztirol kopolimer (számítógép-monitor borítása, aprítva); TR = gumiabroncs (régi és új személygépkocsi-abroncsok); RAG = textil (pamut, poliészter és poliamid anyagminták vegyesen); OSB = forgácslemez (különböző márkájú minták keveréke); LDF = alacsony sűrűségű farostlemez (különböző farostlemez lapok, köztük színes, laminált darabok); PAP = vegyes papír (színes, fényes papír és matt újságpapír keveréke); WOOD = tűzifa (tölgy és akác)
A fa-alapú hulladékok (papír, forgácslemez, farostlemez) részecske (PM10) kibocsátási tényezői hasonlóak voltak a tűzifáéhoz (2,1 mg/g ) – bár a forgácslemez és farostlemez PM10-kibocsátása a tűzifáénak kétszerese –, mivel ezek a lapok a fa alapanyagon kívül ragasztót tartalmaznak, és fától eltérő anyagú borításuk, szegélyük is van. A műanyagfélék égetésekor kiderült, hogy a textil és a PET palack PM10-kibocsátása a tűzifáénak nagyjából az ötszöröse, a polietilén zacskók és poliuretán szivacsok égetésekor pedig közel tízszer annyi PM10 jut a levegőbe, mint a tűzifa esetében. A többi műanyagféle, például a polipropilén csomagolóanyagok, a gumiabroncs, a PVC-padlódarab és számítógép burkolatának eltüzelése hússzor-negyvenszer (!) nagyobb mértékű PM10 kibocsátással jár. A pontos értékek a 2. ábrán láthatók.
A különösen mérgező, rákkeltő és mutagén PAH-ok kibocsátása még nagyobb eltérést mutat. A tűzifa égetésekor keletkező PAH-oknál már a fa-jellegű hulladékok égetése is mintegy három-nyolcszoros mennyiségű PAH-kibocsátást okoz. A textil, gumiabroncs és a további műanyag hulladékok égetésekor történő PAH-kibocsátás pedig ennek is a sokszorosa, a tűzifáénak akár közel ezerszerese (!) is lehet. A részletes adatok a 3. ábrán láthatók.
Ahhoz, hogy a háztartási hulladékégetés veszélyeit az önmagában is jelentős káros kibocsátást okozó fatüzeléséhez lehessen viszonyítani, a kutatók megvizsgálták a kibocsátott PAH-ok toxicitását – vagyis mérgezőképességét, az élő szervezetekre gyakorolt egészségkárosító hatását. Ezt a legveszélyesebb PAH, a benzo(a)pirén (BaP) toxicitásához viszonyítva mutatták ki: kiszámolták, hogy a kibocsátott PAH-ok mérgezőképessége mennyi BAP-éval egyenlő. Lesújtó eredmények születtek: már a fafélék (papír, forgácslemez, farostlemez) égetésekor keletkező PAH-ok toxicitása is mintegy harmincszor magasabb a tűzifához képest, a műanyagfélék égetésekor pedig legalább 280-szor, de akár több mint 4000-szer (!) is mérgezőbb PAH-ok jutnak a levegőbe (részletek az 1. táblázatban láthatók).
1. táblázat: A tűzifa és a hulladékminták égetése során kibocsátott policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) toxicitása benzo(a)pirén (BaP) egyenértékben|
Hulladékminta |
A teljes PAH-kibocsátás toxicitása BaP egyenértékben (mg/kg tüzelőanyag) |
Toxicitás a tűzifához képest |
|
tűzifa (WOOD) |
0,0049 |
1 |
|
vegyes papír (PAP) |
0,17 |
35 |
|
alacsony sűrűségű farostlemez (LDF) |
0.16 |
35 |
|
forgácslemez (OSB) |
0,18 |
40 |
|
polietilén (PE) |
1,4 |
280 |
|
textil (RAG) |
2,1 |
420 |
|
gumiabroncs (TR) |
2,1 |
430 |
|
polietilén-tereftalát (PET) |
2,4 |
490 |
|
poliuretán (PU) |
3,8 |
760 |
|
polivinil-klorid (PVC) |
5,9 |
1200 |
|
polisztirol (PS) |
12 |
2300 |
|
polipropilén (PP) |
17 |
3400 |
|
akrilnitril-butadiénsztirol kopolimer(ABS) |
20 |
4100 |
Összefoglalva, a kutatás megállapította, hogy a fatüzeléshez képest a hulladékok égetése jóval nagyobb mennyiségű PM10-kibocsátással jár, a műanyagfélék égetésekor keletkező PM10 részecskék összetétele pedig sokkal nagyobb arányban tartalmaz olyan PAH vegyületeket, amelyek lényegesen mérgezőbb, rákkeltőbb hatásúak. A háztartási hulladékégetés tehát rendkívül veszélyes az emberi egészségre, így kiemelten fontos annak teljeskörű felszámolása. A kutatási eredmények tehát megerősítették, mennyire fontos lenne, hogy az önkormányzatok, a hatóságok és civil szervezetek összefogásával teljesen megszűnjön az illegális háztartási hulladékégetés. Ez jelentősen javítana a települések levegőminőségén és elősegítené a PM10- és PM2,5-koncentráció határérték-túllépések számának a csökkenését, ami miatt Magyarország ellen az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása van folyamatban. Még ennél is sokkal fontosabb az, hogy – mivel a hulladékégetés során rendkívül veszélyes összetételű anyagok kerülnek a levegőbe – ezen illegális tevékenység teljeskörű felszámolása sokszorosan csökkentené az egészségügyi kockázatok mértékét.
A kutatásban vizsgált légszennyező anyagok
A PM10 részecskék 10 mikrométer alatti részecskeátmérőjű, azaz egy hajszál átmérőjének hatod részénél is kisebb aeroszol részecskéket jelentenek, melyet gyakran „szálló por”-ként neveznek. Többségük a szilárd anyagok (például szén, biomassza, hulladékok) égésekor és a dízelmotorok működése során kerülnek a levegőbe. A PM10-szennyezés Magyarországon évente több ezer ember korai haláláért felelős; főként légúti, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz.
A policiklusos aromás szénidrogének, vagyis PAH-ok a legveszélyesebb égéstermékek közé tartoznak, mivel rákkeltők és mutagének (a sejtek örökítőanyagát roncsolják, és fejlődési rendellenességeket okoznak). Az öt benzolgyűrűt tartalmazó PAH-ok a legártalmasabbak, például a benzo[a]pirén (BaP). A kutatás 12 PAH-ot vizsgált.
A témában az alábbi szemléletformáló, figyelemfelhívó anyagokat, szórólapokat ajánlja a Levegő Munkacsoport:
- Ne égesd el! Szórólap
https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/egetesszoroanyag_2014_web_0.pdf - Ne égesd el! - részletes tájékoztató anyag
https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/Ne_egesd_el_0.pdf - Tiszta fűtés” szórólap – a hatékony, minél kevesebb ártalommal járó, fával tüzelésről
https://www.clean-heat.eu/en/actions/info-material/download/flyer-recommendations-for-consumers-hungarian-23.html - Tiszta fűtés – hosszabb tájékoztató füzet a fával tüzelésről
http://www.clean-heat.eu/de/aktivitaeten/infomaterial/download/danish-case-study-hu-15.html - Mit lehet leadni a hulladékudvarokban: A Hulladékvadász tájékoztatója:
https://hulladekvadasz.hu/2018/04/23/mit-lehet-leadni-a-hulladekudvarban - Fűts okosan kampány
http://www.futsokosankampany.hu/
Az összefoglalót készítette:
Tarr Katalin,
a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának
vezetője
EGY ÉS EGYETLEN BOLYGÓ, AMI MINDENKIÉ!
A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodáját az EU társfinanszírozású NoPlanetB projekt (NINCS B TERV! CSO-LA/2017/388-137) támogatja. A cikk tartalmáért kizárólagosan a Levegő Munkacsoport felel, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.
