Néhány nappal ezelőtt arról adott ki közleményt három szakmai civil szervezet, hogy a szennyezett levegő súlyosbítja a koronavírus hatását. Most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a vírusok megtapadnak a fűtésből, közlekedésből és egyéb forrásokból származó apró légszennyező részecskék (PM) felületén és így a fertőzésveszély is megnövekszik.
Avarégetés egy Budapest melletti településen
2020. március 17-én
A témában legutóbb az Olasz Környezeti Orvostudományi Társaság tanulmánya kapott jelentős nyilvánosságot (például itt). A szerzők megvizsgálták a koronavírus terjedésének gyorsaságát az egyes olaszországi területeken és azt összevetették a légszennyezettségi adatokkal. Az eredmény egyértelmű volt: minél szennyezettebb volt egy terület levegője annál gyorsabban terjedt a koronavírus. Vagyis minél több szennyező részecske volt a levegőben, annál több helyre terítették a vírust. Ennek tudható be, hogy a Pó-völgyben (amelynek területe nagyjából akkora, mint a mi Alföldünké), ahol az elmúlt hetekben rendkívül magas volt a légszennyezettség, rövid idő alatt hihetetlenül sok ember fertőződött meg. A kutatók szerint ezért nem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy a fertőzött embertől vagy felülettől pár méternyire már biztonságban vagyunk, hiszen a részecskék „hátán” a vírus ennél sokkal nagyobb távolságokra is eljut.
A kutatók nem tartják jó ötletnek, hogy a vírustól való félelmünkben teljesen bezárkózunk a szobánkba, mert akkor ott dúsulnak fel a légszennyező anyagok, az esetleg bejutott vírusoktól pedig még növekedhet is a vírusfertőzés vagy más megbetegedések kockázata. Ezért érdemes gyakran rövid időre szellőztetni, azonban elengedhetetlen a légszennyezés drasztikus csökkentése is.
Már korábbi tanulmányok is megállapították, hogy a légszennyező részecskéken (PM) megtapadnak a vírusok, és így nagyobb távolságokra is „utazhatnak”. Így például több kínai tudós 2014-ben megjelent tanulmánya szerint vizsgálataik szoros összefüggést állapítottak meg Pekingben a légszennyezés mértéke és az emberi egészségre ártalmas mikroorganizmusok mennyisége között: sokkal többet lehetett kimutatni akkor, amikor kiemelkedően szennyezett volt a város levegője. Amerikai tudósok pedig kísérletileg bizonyították (tanulmányuk néhány napja jelent meg), hogy a levegőben lévő részecskékre tapadó koronavírusok több órán keresztül is fertőzőek maradnak.
A koronavírus okozta károk csökkentése érdekében mindannyian tehetünk, ha – amellett, hogy betartjuk a Nemzeti Népegészségügyi Központ által ajánlott szabályokat – saját magunk is minden tőlünk telhetőt megteszünk a tisztább levegőért:
- Ne dohányozzunk!
- Ha mégis dohányoznánk, ügyeljünk arra, hogy ezt másoktól távol tegyük, hiszen a dohányfüst is közvetítheti a vírust!
- Minél kevesebbszer használjunk benzines, dízeles járművet!
- Lehetőleg ne fűtsünk szilárd tüzelőanyaggal!
- Ha csak szilárd anyaggal tudjuk otthonunkat melegen tartani, csak száraz fával fűtsünk!
- Semmiképp ne fűtsünk hulladékkal! (A hulladékégetés nemcsak rendkívül egészségkárosító, de jogszabály is tiltja: a szabálysértők 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatóak – akár naponta is.)
- A szabadban se égessünk – se avart, se kerti hulladékot, se mást!
- Tájékoztassunk másokat is a fentiekről!
A kormánynak és az önkormányzatoknak pedig elsődleges feladata (lenne), hogy a fentiekről hatásosan tájékoztassák a lakosságot, és mielőbb meghozzák a szükséges intézkedéseket a lakossági égetésből és a közlekedésből származó légszennyezés csökkentésére.