HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (2) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (4) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) Andrássy út (1) atomenergia (1) autógyártók (3) autóipar (3) autókölcsönzés (1) autómegosztás (4) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (10) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (7) dugók (4) Duna (1) edzés (1) egészség (9) égetés (3) éghajlatváltozás (35) éghajlatvédelem (33) elektromosautó (3) elektromos autó (8) emisszió (7) energia (19) energiagazdálkodás (6) építészet (4) épületek felújítása (8) épületfelújítás (7) eső (1) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (3) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (7) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) forgalomcsillapítás (1) Franciaország (3) furgon (4) füstköd (4) fűtés (9) fuvarozás (3) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (2) hajó (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (3) hulladék (2) hulladékégetés (2) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (19) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (3) klíma (16) klímamenekültek (2) klímapolitika (6) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (5) közlekedés (35) közlekedéstervezés (18) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) lakás (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (44) levegőszennyezés (29) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (5) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (9) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (3) PM2.5 (3) Pomáz (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (12) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (14) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogirtás (3) szúnyogírtás (2) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) tárolók (1) társadalmi részvétel (8) teherszállítás (8) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (2) ultrafinom por (5) uniós támogatások (1) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (8) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (3) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (7) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (12) zöldövezet (3) zöldterület (12) zöld város (4) Címkefelhő

Tényleg javul Budapest levegőminősége?

2019.11.04. 10:19 Levegő Munkacsoport

Az elmúlt időszakban több helyen halhattuk – a témával hivatalból foglalkozó egyes tisztviselőktől is –, hogy Budapest levegőminősége egyre javul, valójában nincs is szükség sürgős, érdemi intézkedésekre, azonnali beavatkozásra, mert már elmúltak azok az idők, amikor Budapest sereghajtó volt az uniós fővárosok levegőminőségi rangsorában. A legfrissebb hivatalos adatelemzéseket felhasználva utánajártunk, hogy ez valóban igaz-e.

dji_0928.jpeg

A válasz röviden: nem igaz.

A nyáron hozták nyilvánosságra az országos légszennyezettségi mérőhálózatot koordináló Országos Meteorológiai Szolgálat értékelését a legutóbbi teljes év (2018) légszennyezettségi adatairól. A dokumentum közérthető formában mutatja be az automata mérőállomások adatait, ezért kiváló alapot biztosít a szennyezettség alakulásának elemzésére. Az alábbiakban egyenként vizsgáljuk meg a legfontosabb légszennyező anyagok koncentrációjának alakulását fővárosunkban.

Nitrogén-dioxid

A nitrogén-oxidok, ezeken belül a nitrogén-dioxid Budapesten elsősorban a közlekedésből származik, az üzemanyagok (főleg a gázolaj) elégetésekor keletkezik. Légzőszervi megbetegedéseket, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti, roncsolja a tüdő szöveteit. Nagy töménységben vörösesbarna színű gáz.

2018-ban a nitrogén-dioxid-szennyezettség az éves egészségügyi határértéket (40 μg/m³) Budapesten két mérőállomáson is meghaladta (a Teleki téri és a Széna téri állomáson). A meglehetősen magas órás határérték (100 μg/m³) túllépése is számtalanszor előfordult, méghozzá az országban a legtöbb alkalommal Budapesten, szintén a Teleki téren, ahol 222-szer történt ilyen. Az alábbi grafikonon az éves átlagos szennyezettségi adatok láthatóak 2009-től 2018-ig, a felső ábrán a nitrogén-dioxid, az alsón a nitrogén-oxidok. A koncentráció az évek során némi ingadozást mutat ugyan, de érdemi javulásról semmiképpen sem beszélhetünk. Feltételezésünk szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy bár az autóállomány korszerűbbé válása miatt az járművek fajlagos kibocsátási értékei némileg javultak ugyan, de ezt ellensúlyozta a járművek számának és az általuk megtett út hosszának növekedése. Tartós változást csak hatékony forgalomcsillapító intézkedések hozhatnának.

2018_automata_ertekeles_no2.png

2018_automata_ertekeles_nox.pngForrás: OMSZ, www.levegominoseg.hu

Talajközeli ózon

Az ún. fotokémiai (vagy más néven Los Angeles-típusú) szmogot okozó talajközeli ózon keletkezése is döntő mértékben a közlekedéshez köthető. Amikor reggelente a városban megindul a forgalom, egyebek mellett nitrogén-monoxid és szén-monoxid jut a levegőbe. Ezek átalakulnak nitrogén-dioxiddá, majd a napsugárzás hatására egy bonyolult kémia folyamat során ózon keletkezik. Az ózon izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát. Emellett károsítja a növényzetet és súlyosbítja a savas esők hatását is.

A 2018-as légszennyezettségi adatokat vizsgálva szembeötlő, hogy a talajközeli ózon 8 órás átlaga szinte minden budapesti mérőállomáson túllépte az egészségügyi határértéket (120 μg/m³); volt olyan mérőállomás (Pesthidegkút), ahol 51-szer történt ilyen. Az alábbi grafikonon az is látszik, hogy 2009-hez képest javulás egyáltalán nem tapasztalható, sőt lassacskán romló tendenciáról beszélhetünk, ami nem csak a közúti forgalom növekedésének, hanem az egyre gyakoribb forró napoknak is köszönhető. Jó példa erre a 2019. év októberében tapasztalt „vénasszonyok nyara”, ami a nappali órákban komoly fotokémiai szmogot okozott a városban. 


2018_automata_ertekeles_o3.png

Forrás: OMSZ, www.levegominoseg.hu

Szálló por

A levegőben lebegő, különféle kémiai és fizikai tulajdonságú szilárd és folyékony részecskék (PM) a felelősek messze a legtöbb megbetegedésért és halálozásért az összes légszennyező anyag közül. A szennyező részecskéket szemcseméret alapján több kategóriába soroljuk: PM10, PM2,5, PM1,0 stb., ahol a számok a részecske átmérőjét mutatják mikrométerben. Minél kisebbek a részecskék, annál nagyobb az egészségügyi kockázat. Lehet enyhe légúti elváltozás, allergia, asztma, károsodott légzési funkció, nőhet a légzőszervi tünetek megjelenésének és súlyosbodásának valószínűsége, emelkedhet a tüdőrák kockázata. A legapróbb részecskék belélegezve eljutnak a tüdőbe, a léghólyagocskákon át a vérben vérrög-képződéshez is vezethetnek, így nőhet a szív- és érrendszeri megbetegedések következtében fellépő halálozás. A részecskék elsősorban a háztartási tüzelésből és kisebb részben a közlekedésből erednek.

A 2018-as mérőállomási adatok alapján elmondhatjuk, hogy PM10 tekintetében az – egyébként meglehetősen nagyvonalú, az Egészségügyi Világszervezet által ajánlottnál kétszer nagyobb – éves határértéket (40 μg/m³) az országban egyedül Budapesten, a Széna téren haladta meg a szennyezettség. Még beszédesebb adat, a 24 órás egészségügyi határérték (50 μg/m³) átlépése minden budapesti állomáson előfordult. Az uniós és hazai jogszabályok legfeljebb 35 ilyen határérték feletti napot engednek meg, sajnos ez a budapesti mérőállomások többségén nem teljesült. A legtöbb ilyen szennyezett nap is a Széna téri állomáson történt (91 alkalom), ilyen sok már évek óta nem volt.

Az OMSZ értékelése a PM10-szennyezettség éves átlagainak alakulását az alábbi grafikonon is szemlélteti. Jól látszik az utóbbi évek stagnálása után a 2018-as növekedés szinte az összes budapesti mérőállomáson.

bg_blog_pm10.png

Forrás: OMSZ, www.levegominoseg.hu

A fentiek alapján összefoglalásképpen elmondható, hogy a kisebb, elsősorban az időjárástól függő ingadozások után a légszennyezettség ismét növekedni kezdett, és eléri a 2010-es évek környékének kedvezőtlen állapotát. Ebben részben az is szerepet játszik, hogy néhány éve a mérőállomások már olyan rossz állapotban voltak, hogy sokszor nem adtak értékelhető adatokat. 2018-ra üzembe helyezték az új, illetve felújított mérőállomásokat, amelyek már jóval valósabb képet adnak a pár évvel korábbiaknál. A legsúlyosabb probléma azonban, hogy elmaradtak azok az országos és budapesti intézkedések, amelyek csökkentenék a gépjármű-forgalmat, illetve visszaszorítják a szilárd tüzelőanyagok használatát a háztartásokban. Sajnos félő, hogy ha továbbra is halogatjuk a hatékony intézkedések bevezetését, akkor hosszabb távon sem várható javulás, sőt akár tovább romló légszennyezettségi helyzet fenyegetheti a budapestiek egészségét.

Levegő Munkacsoport

24 komment

Címkék: közlekedés egészség szmog légszennyezés károsanyag-kibocsátás

A bejegyzés trackback címe:

https://levegomunkacsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr5915275186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

énisfélek 2019.11.05. 17:05:15

Vajon mennyit javulna a levegőminőség, ha a tömegközlekedés nem lenne drágább, mint a személyautó? Ha valóban lennének ingyenes P+R parkolóhelyek a külső metró állomásoknál?
Ha legalább fele annyi metróvonal lenne, mint pl az ugyanaekkora Barcelonában?

moonlight777 2019.11.05. 17:19:22

Közel 20 évet éltem Pesten, folyamatos felső léguti betegségeim voltak, sokszor hónapokig fuldokoltam a száraz köhögéstől. Vidékre költöztem, azóta semmi bajom. Szóval valóban nagyon rossz a levegő Pesten. Semmi pénzért nem élnék ott többet, és hasonló nagyvárosban sem.

erol 2019.11.05. 17:31:58

@énisfélek: " ha a tömegközlekedés nem lenne drágább, mint a személyautó?"
Egy használható autó kb 1 millánál kezdődik, de fenn is kell tartani, szervíz, adók, parkolás stb.
Egy éves bkv bérlet 100000 ft, szerintem nem drágább.

nemecsekerno_007 2019.11.05. 18:02:52

Ilyen a medence-jelleg. A Kárpát medencében szélcsendes időben megül a levegő, sajnos ez ilyen.
Valamennyit valóban lehetne javítani, de nem túl sokat.
Kevesebb ember kéne Budapestre vagy legalább is ennyi már bőven elég...
A gazdaság bővülését meg lehetőleg úgy kell elérni, hogy ne emeljük az 1 főre jutó emissziót.

martonl 2019.11.05. 18:52:17

@moonlight777: Hál'istennek akkor arrafelé a fűtéssel minden rendben van. Pedig vidéken (és a nagyvárosok, így Bp. külvárosaiban is) sokkal nagyobb légszennyezettséget okoz a fűtés, mint a közlekedés. Csak erről nem mernek nagyon írni.

énisfélek 2019.11.05. 19:14:41

"vidéken (és a nagyvárosok, így Bp. külvárosaiban is) sokkal nagyobb légszennyezettséget okoz a fűtés, mint a közlekedés."

Olvass egy kicsit utána, hogy Magyarországon hány milliárd liter különböző üzemagyag kerül elégetésre minden évben. Ehhez képest a fűtés elenyésző.

énisfélek 2019.11.05. 19:23:07

@erol: "Egy éves bkv bérlet 100000 ft, szerintem nem drágább. "

Akik nem gyakran közlekednek, azoknak nem éri meg bérletet vásárolni, a jegy viszont drágább, mint az autó. Aki vidékről jár be dolgozni és rendszeresen nem talál ingyenes P+R parkolóhelyet, annak nem éri meg bérletet venni a parkolási költségei mellé, olcsóbb minden nap bepöfögni egészen a munkahelyéig. És még lehetne sorolni...

ekat 2019.11.05. 19:31:08

Mi itt Zuglóban egy háromemeletes társasházban évek óta egész fűtésszezonban nem tudunk még szellőztetni sem, mert valaki itt a környéken nem tudom mivel fűt, csak itt pár tömbnél érezhető mindig. Valami olyan szag, amitől néha azt érzem, hogy kifejezetten toxikus. (Attól még persze lehet, hogy nem az, de olyan érzés.)
Egyszerűen nem értem, hogy teheti meg ezt büntetlenül valaki.

gyongyi70 2019.11.05. 19:44:06

@énisfélek: Az elmúlt években elkészített országos légszennyezőanyag-leltárak adatai alapján a kisméretű szállópor-kibocsátás közel 2/3-át a lakossági fűtés okozza, és lényegesen kisebb mértékben járul hozzá a korábban fő probléma-forrásnak gondolt ipar (kb. 7 %) és közlekedés (kb. 10 %). Az elmúlt 15 évben a háztartások hozzájárulása az ország kisméretű szállópor-kibocsátásához 50 %-ról 70 %-ra növekedett. Ennek oka az, hogy az utóbbi években a lakossági gázfelhasználás csökkent, a szilárd biomassza és szén felhasználás viszont növekedett, mely erőteljesen befolyásolja a települések levegőminőségét.ecolounge.hu/eletmod/hazankban-a-kismeretu-szallopor-kibocsatas-kozel-70--at-a-lakossagi-futes-okozza-mit-tehetunk-egeszsegunk-vedelmeben

Budapest a kutyaszar városa 2019.11.05. 21:21:55

@moonlight777: Vidéken pedig meg lehet fulladni télen a szúrós, csípős füsttől , amit a fűtés okoz. Délután 5-6 körül beindul, égetnek mindent, pedig olyan helyen lakom, ahol új, jó minőségű, cirkós házak vannak, de inkább spórolnak és bedobnak mindent a kandallóba. Budapesten viszont este 7-8 ra lecseng a közlekedés, normális levegő van.

Péter Mai 2019.11.05. 21:31:31

@gyongyi70: Erről van szó. Amíg a fűtés a VALÓS jövedelmekhez képest ennyire drága és amíg nulla, azaz NULLA félnivalója van a hulladékot eltüzelő polgároknak, ez lesz a helyzet. A többi meg rizsa. Plusz a gépjárműállomány egyre öregedő, jelenleg 14,2 éves átlag életkora sem egy méznyalás.

moonlight777 2019.11.05. 22:09:00

@Budapest a kutyaszar városa:

Kösz jól vagyok vidéken, semmi gond a levegővel, ezerszer tisztább mint amit Pesten valaha megéltem, ráment az egészségem.

moonlight777 2019.11.05. 22:12:07

@erol:

Lehet venni 500 e-ért is autót, amivel még jópár évig el lehet közlekedni, nem kell ehhez egy milla

CCnick 2019.11.05. 23:55:09

@énisfélek: "Akik nem gyakran közlekednek, azoknak nem éri meg bérletet vásárolni, a jegy viszont drágább, mint az autó."

Na várj, aki nem gyakran közlekedik annak olcsobb fenttartani egy millás autót mint 400Ft-ért néha jegyet venni? Átgondoltad te ezt?

Csávógyerek 2019.11.06. 00:20:38

A felső tagozattól kezdve asztma gyötört Budapesten. Kiköltöztünk Budaörsre, de ott sem lett jobb. Elköltöztünk az országból nagyon messzire, egy kisvárosba. Már 16 éve nem volt nem csak hogy asztma-rohamom, de nehéz légzésem se. Budapesten már régen meghaltam volna. Itt tökéletesen normális emberi életet élhetek. Soha nem fogok visszaköltözni.

0.5 bit 2019.11.06. 01:20:15

Az utolsó garfikon PM10 helyett PM2,5 lett berakva. A piros vonal tippre 25 ug/m3 érték lehet.

Agusztusban egyetlen órában lépte ez át:
08.09 13:00 28,2 ug/m3

Szeptemberben 5 ilyen óra volt:
09.25 12:00 28,6 ug/m3
09.25 13:00 30,3 ug/m3
09.25 14:00 26,8 ug/m3
09.25 15:00 25,6 ug/m3
09.25 16:00 25 ug/m3

Október viszont sokkal rosszabb itt 122 óra volt:
10.14 01:00 27,8 ez lecsökken 15:00 23,7-re, majd 17:00 42,7 19:00 visszaesik 35,9 majd itt ezen érték körül marad 10.15 12:00-ig, ekkor 17:00-ra esik határérték alá.

A következő határérték átlépés 10.22 22:00 26,4-el ami több napig fennmarad (max 10.24 12:00 42,6).

Ha valóban a közlekedés okozza, akkor azt gondolná az ember, hogy a reggeli és esti csúcsok esetén növekszik. Napközben vissza esik és a legalacsonyabb éjszaka.

Ezzel szemben viszont október 14-én hajnali 1 órakor lépi át határértéket. Ez furcsa.

gyongyi70 2019.11.06. 05:49:47

@0.5 bit: Fűtés. Nem véletlenül 2017-ben magas, hosszú hideg tél vokt.

CCnick 2019.11.06. 07:45:14

@moonlight777: Arra is rá kell költeni egy évben minimum egy bkvbérlet árát és akkor még egyszer sem volt megtankolva és nem romlott el semmi komoly benne ami egy félmillás autóban azért elég ritka év.

Autózni drága.

Kényelmes, de drága még egy bontószökevénnyel is.

bazalt 2019.11.06. 10:22:27

"A válasz röviden: nem igaz."
Betojok, de komolyan. Ha már képesek voltatok ekkorát idehisztizni, legalább ne raktatok volna be olyan grafikonokat amik épp az ellenkezőjét bizonyítják. Mi is volt az állítás? Hogy javul Budapest levegője. Ahhoz képest, hogy szerintetek nem igaz, a mellékelt grafikonon a NO2 és a NOx 2017-ről 2018-ra egyértelműen javult, az ózon stagnál de a mellékelt grafikonon az általatok jelzett eü határérték (120 μg/m³) felét se éri el, a PM2.5 a mellékelt grafikonon szintén egyértelműen javult 17-18 között. A PM10-et meg nem tudjuk, mert miután kisírtátok magatokat azon hogy "Jól látszik az utóbbi évek stagnálása után a 2018-as növekedés", ehhez képest annak a grafikonját pont nem sikerült mellékelni.

A másik állítás mi volt? Hogy "elmúltak azok az idők, amikor Budapest sereghajtó volt az uniós fővárosok levegőminőségi rangsorában". Ahhoz képest, hogy szerintetek ez sem igaz, egy büdös szót nem találtam (nemhogy adatot) amivel cáfoltátok volna.

Összességében, kedves sötétzöldek, jobb lenne ha sürgősen kipucolnátok innen ezt a posztnak látszó szart, mert jobban szennyezi a levegőt mint az autók.

De az is lehet hogy kerestek valakit aki képes berakni olyan - valós - adatvizualizációkat, amik alátámasztják ezt a rinyát.

Levegő Munkacsoport 2019.11.06. 11:42:47

@bazalt: A PM10 grafikon helyett véletlenül tényleg a PM2,5 grafikon került a blogbejegyzésbe, ezért elnézést kérünk, javítottuk. Az elemzés a PM10-ről szólt, és ha figyelmesen megtekinti a most már helyesen felkerült ábrát, akkor látni fogja, hogy miről beszéltünk. A nitrogén-oxidok kapcsán a leírásunk nem a 2017 és 2018 közötti változásról, hanem a kb. 10 éves tendenciáról szól, ami - ahogy látható is - egyáltalán nem javuló, hanem inkább stagnáló, kisebb-nagyobb évenkénti hullámzással. Az ózonnál a 120 μg/m³ határérték a 8 órás futó átlagra vonatkozik, amit az ábrán egyszerűen azért nem érnek el a vonalak, mert azok nem ezt, hanem az éves átlagokat mutatják. Mivel a talajközeli ózon erős napsütésben keletkezik, az éves átlagos adat értelemszerűen nem közelítheti meg a 8 órás futó átlagokat, és természetesen nem is kell nekik egy nyári, nappali 8 órás intervallummal vetélkedniük. Az átlagos adatok jól mutatják azonban a 10 éves tendenciákat, amelyek sajnos nem túl kedvezőek. Az uniós fővárosok rangsorával kapcsolatban, ha figyelmesen elolvassa azt, amit írtunk, akkor láthatja, hogy arra utaltunk, hogy Budapest levegőminősége nagyjából a 10 évvel ezelőtti szinten maradt. Ha viszont szeretne az európai összehasonlításokról is adatokat böngészni, akkor itt, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elemzésében, a 95-96. oldalon talál rangsorokat az egyes szennyezőkre, amiből látható, hogy Budapest a 2017-es (a 2018-asnál kedvezőbb) PM10 szennyezettségi adatok szerint a 4. legrosszabb levegőjű uniós főváros: www.eea.europa.eu/publications/air-quality-in-europe-2019/at_download/file. Amennyiben további – a mostaninál kissé csiszoltabb stílusú – véleménye, kérdése van, szívesen válaszolunk rá.

bazalt 2019.11.06. 14:05:36

@Levegő Munkacsoport: Majd akkor csiszolok rajta ha a poszt kicsiszolja az egyoldalú disznóságait. A PM10 remek példa erre: hiszti arról hogy romlik, alatta a PM2.5 amin látszik hogy javul, majd gyors korrekció és bekerül a PM10 - a PM2.5 helyett, még véletlenül se mellé, és egy szó nem esik máshol se a PM2.5-ről. Annak ellenére hogy felette ki van fejtve hogy "Minél kisebbek a részecskék, annál nagyobb az egészségügyi kockázat." Szóval ez számomra egy szimpla negatív reklám (a.k.a. demagógia) képét mutatja, amiben - a reklámhoz hasonlóan - a mondanivalót alá nem támasztó dolgok egyszerűen kimaradnak.

Az pedig, hogy "PM10 szennyezettségi adatok szerint a 4. legrosszabb levegőjű uniós főváros", egyrészt nem teszi mellé hogy úgyegyébként annyi mint a környező országok fővárosainak átlaga, és azt sem, hogy ózonból eléggé középmezőny vagyunk, olyan kiscsíra helyeket előzve mint pl. Svájc vagy Finnország, NO2-ből pedig alsóközép, de azért Brüsszelt és Amszterdamot is lenyomjuk, Svájctól meg alig vagyunk lemaradva. És azt is sikerült "kifelejteni" hogy - ha már PM10 - az EU átlag 2000 óta, azaz 17 év alatt mindösszesen 30%-ot csökkent, és 2014 óta stagnál, mint kb. minden más is, pár szennyezőt kivéve. Az is kimaradt, hogy a közlekedés szennyezése folyamatosan csökken, viszont a "Commercial, institutional and households" (azaz pl. a lakások fűtése) által okozott szennyezés éppenhogycsak. Kimaradt hogy a közlekedés ólomszennyezése a 2000-es adat kb. 10%-ra csökkent, a "Commercial, institutional and households" ólomszennyezése 140%-ra nőtt. A "Road transport" kizárólag a NOx esetében a legnagyobb szennyező és ott is az összforrás kevesebb mint fele (39%), de az összes többi szennyezőanyag tekintetében lazán leveri pl. a "Commercial, institutional and households" vagy az "Energy production and distribution" vagy éppen a mezőgazdaság (NH3->92%!).

Szóval egyrészt a fentiek is eléggé árnyalják a képet, másrészt jó lenne abbahagyni a közlekedés folytonos vilifikálását is - különösen hogy pont az itt leginkább nyomatott PM10 kibocsátás tekintetében a közlekedés ("Road transport") mindösszesen 11%-ért felelős.

Ja, és legközelebb csináljatok egy normális(=nem egyoldalú) elemzést.

Levegő Munkacsoport 2019.11.06. 18:27:55

@bazalt: Ahogy már az előző válaszunkban is rámutattunk, a cikk a középtávú, nagyjából 10 éves tendenciákról szól. A PM2,5 szennyezettséget Budapesten 2018-ban is csak 5 mérőállomás mérte, ebből is csak 4 teljesítette az adatrendendelkezésre állás minimális feltételét. Erre a szennyezőanyagra nincsenek kötelező határértékek, csak célértékek, ráadásul a korábbi években még annyi mérés sem volt mint manapság, így jóval nehezebb valós tendenciákat, folyamatokat bemutatni. Ezért nem is foglalkoztunk részletesebben a PM2,5-lel. Ha viszont ezt megtesszük, akkor azt láthatjuk, hogy a PM2,5 esetében csak a kiugróan magas 2017-es értékekhez képest volt némi csökkenés a tavalyi évben; a korábbi évekhez, a sokéves átlaghoz képest szó sincs javulásról. Tévesen értelmezi, hogy csak a közlekedési szektort tesszük felelőssé a helyzetért, a cikkben ugyanúgy hangsúlyozzuk a háztartási tüzelés jelentőségét is, különösen a PM10 esetében. Azt érdemes azonban tudni, hogy az Ön által idézett százalékok a szennyező források kapcsán országos (vagy EU-s) mintavételi átlagot jelentenek, azaz nem érvényesek mondjuk a Széna téren beszippantott részecskére, amely nyilvánvalóan az átlagosnál jóval nagyobb eséllyel származik például egy dízelüzemű gépkocsiból, mint a borsodi széntüzelésből. A téren lévő mérőállomáson tapasztalt 91 egészségügyi határérték feletti nap és az éves határérték túllépése emiatt bizony javarészt a közlekedés számlájára írható. A levegő ólomszennyezettségének csökkenésére hivatkozni pedig badarság, hiszen az éppen egy fontos intézkedésnek, az ólmozott üzemanyagok betiltásának köszönhető, ami egyébként a Levegő Munkacsoport megalakulásának egyik első célja és egyben jelentős eredménye is volt.

csokosszaju 2020.01.24. 19:17:44

megvallom, a grafikonokra rá sem néztem, engem minden elemzésnél jobban meggyőz a saját és mások tapasztalata :(