Energiahatékonyság
Az Európai Bizottság egy új energiahatékonysági irányelv megalkotását kezdeményezte, mely kötelező feladatokat szabna a közösségnek és a tagállamoknak. Heves vita volt a közösségi célról. A bizottsági 30%-os javaslattal szemben a Parlament 40%-ot javasolt, végül 32%-ról született döntés14. Az ennél ambiciózusabb cél kitűzését Németország akadályozta meg.
Az energiahatékonyságot az EU úgy érti, hogy megtakarítás egy elképzelt alapállapothoz képest, tudatos szakpolitika vagy szolgáltatói beavatkozás hatására. Az energiahatékonysági célok elérését az EU többek között azzal is támogatja, hogy speciális energiahatékonysági szabályokat állapít meg számos területen. Az épületeket, a készülékeket, a gépjárműveket és az energiaszolgáltatást lehet említeni.
Az értelmezési bizonytalanságok és egyéb kiskapuk miatt a tagállamok teljesítésének megítélése nem problémamentes. Ezzel együtt a tervezett új irányelv nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy az Unió energiafogyasztása 2030-ig jelentősen csökkenjen.
Megújuló energiák
Az energiahatékonyság mellett a megújuló energiák szélesebb körű alkalmazása segítheti már rövid távon a dekarbonizációt. A következő ábra azt mutatja, hogy a tagállamok hogyan állnak 2020-as céljaikhoz viszonyítva:
A megújuló energiák aránya az EU tagországaiban (a teljes végső energiafelhasználás százalékában)
Forrás: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=File:Figure_1-Share_of_energy_from_renewable_sources_2004-2016.png
Az EU a megújuló irányelv megújításán dolgozik. A Bizottság javaslatot dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy a 2030-as közös cél elérése érdekében az egyes tagállamok milyen előrehaladást kell elérjenek. Ezek a célszámok azonban nem jelentenek kötelező feladatot az egyes tagállamok számára. Most a legnagyobb vita arról folyik, hogy a rosszul teljesítő tagállamok ellen lehet-e valamilyen szankciót alkalmazni.
A villamos piac reformja
Az időjárásfüggő megújuló termelők integrálásához szükség van a villamos rendszerek rugalmasságának fokozására, a piac reformjára. Ez számos változtatást tesz szükségessé, például a regionális együttműködés erősítését, az időfüggő fogyasztói árak alkalmazását vagy a fogyasztók érdekeltté tételét abban, hogy fogyasztásukat a pillanatnyi kínálathoz igazítsák vagy termelőként belépjenek a piacra. A Bizottság az árampiaci reformot a piaci mechanizmusok erősítésével, továbbfejlesztésével kívánja elérni. Az erős központi irányítás alatt álló országok ezt ellenzik, mert nem kívánnak a valahogy megszerzett hatáskörük egy részéről lemondani. Az árampiaci reform körül azért is súlyos viták vannak, mert a hagyományos technológiákat alkalmazó piaci szereplők érdekeik sérelmét látják a megújulók előretörésében.
Az Energiaunió kormányzása
Az energiauniós kormányzás (vagy irányítás) új módja hivatott biztosítani azt, hogy a 2030-as uniós szintű célok teljesüljenek annak ellenére, hogy kötelező tagállami célok meghatározására nem kerülhet sor.
A Bizottság javaslata szerint a tagállamok ún. nemzeti energia- és klímaterveket (NEKT) kell kidolgozzanak (már 2018 végére), melyben felvázolják vállalt energiahatékonysági és megújulós céljaikat és elérésük biztosítékait. A NEKT-eket a Bizottság ellenőrzi és megállapítja, hogy összhangban vannak-e az össz-uniós célokkal. Ebben a legtöbb tagállam már egyetért. Vita arról volt, hogy milyen következménye legyen, ha egy tagállam elmarad a közös vagy saját céljaitól. Erről június 28-án a trialógus keretében megállapodás született. A megállapodás elemzése meghaladja ennek az írásnak a kereteit, de annyi elmondható, hogy a nem teljesítő tagállamok politikai és pénzügyi nyomás alá fognak kerülni. Figyelemre méltó része a megállapodásnak, hogy előírja a nyilvánosság bevonását a NEKT-ek előkészítésébe. Kérdés, hogy Magyarországon, a civil szféra visszaszorulása mellett ki fogja képviselni a nyilvánosságot.
Elégedetlen civil szervezetek
Az éghajlatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek – közöttük a CAN Europe, melynek a Levegő Munkacsoport is tagja – bírálják az európai éghajlatvédelmi politika alakulását. Egyrészt megállapítják, hogy a kitűzött vagy tárgyalás alatt lévő célok nem eléggé ambiciózusak15 és nincsenek összhangban az EU által aláírt Párizsi Megállapodással. A következő ábra a jelenlegi és a 2030-ra kitűzött EU-s üvegházgáz-kibocsátást mutatja, összehasonlítva a 2050-re elérendő 80, ill. 95%-os megtakarítással.
A jelenlegi és a 2030-ra kitűzött EU-s üvegházgáz-kibocsátás évente, összehasonlítva a 2050-re elérendő 80,
ill. 95%-os megtakarítással
Forrás: https://www.eea.europa.eu//publications/trends-and-projections-in-europe-2017
Másrészt a klímavédők aggályosnak tartják, hogy a klímapolitikát meghatározó, jóváhagyásra váró jogszabályok nem eléggé határozottak, végrehajtásuk alól sok esetben kibújhatnak a tagállamok.
Sajnálatos ténynek tartják, hogy miközben minden rendelkezésre álló erőforrást az éghajlatvédelmi intézkedések támogatására kellene fordítani, a fosszilis energiák segítése még mindig nagy tétel az EU költségvetésében.
A klímavédők szükségesnek tartják a formálódó európai klímapolitika korszerűsítését néhány éven belül, de ehhez arra van szükség, hogy a tagállamok most hiteles és ambiciózus stratégiákat dolgozzanak ki.
Lontay Zoltán
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja
14 http://www.dw.com/en/eu-increases-2030-renewables-target-to-32-percent-after-german-opposition/a-44216416
15 Lásd pl.: https://www.euractiv.com/section/energy/interview/german-think-tank-eus-32-renewable-energy-target-still-unambitious/
Kép forrása:
http://en.longi-solar.com/
