Irigylésre méltóan ambiciózus éghajlatvédelmi terv elfogadására készül a párizsi városvezetés, amelynek olvastán felmerül a kérdés, hogy Budapest mit tesz az éghajlatvédelemért és hogyan készül az éghajlatváltozásra. De most lássuk a francia főváros terveit.
Párizs városvezetése tavasszal egy ötszáz intézkedésből álló új éghajlatvédelmi terv elfogadására készül, amellyel a francia települések közül elsőként tűzte ki célul a karbonsemlegességet. (A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy a lehető legkisebbre csökkentjük az üvegházhatású gázkibocsátásokat, a maradék kibocsátást pedig olyan intézkedésekkel ellentételezzük, amelyekkel jelenlegi vagy jövőbeli üvegházhatású gázkibocsátásokat kerülhetünk el vagy köthetünk meg.)
Mit jelent ez? Párizs területén 2050-ig meg szeretnék szüntetni az üvegházhatású gázok kibocsátását. (A 105 négyzetkilométeres városban 2,2 millió ember él.) Ugyanakkor 2050-re a város energiafogyasztását a 2004-es szint felére csökkentenék, és az száz százalékban megújuló energiaforrásokból fedeznék. A megújuló energia 20 százalékát helyben termelnék meg.
Hogyan gondolják megvalósítani mindezt?
A helyben termelt megújuló energiát a terv szerint többek között egy új naperőmű, egy új geotermikus erőmű és a háztetők 20 százalékára szerelt napelemek biztosítanák.
Az energiafogyasztás felére csökkentését 2050-ig egymillió lakás és több mint 50 millió négyzetméter iroda, kereskedelmi egység, közintézmény és szálloda energetikai korszerűsítésével szeretnék elérni. 2030-ig tervezik a leginkább energiafaló közintézmények, iskolák, kollégiumok felújítását és energetikai korszerűsítését. Az új épületek pedig a tervek szerint csak a lehető legkevesebb fosszilis energiát használhatják majd és energiatermelőknek kell lenniük.
Az új párizsi klímaterv a zöldterületek, a közlekedés és levegőtisztaság-védelem területén is nagyszabású célokat tűzött ki. Ezek közül néhány példa:
– A francia fővárosban a terv szerint 2024-től nem közlekedhetnek dízel gépjárművek, 2030-tól pedig benzines gépjárművek sem. 2020-ig támogatnák a szennyező fatüzelésű kályhák lecserélését, és 2030-ig megszüntetnék az olajjal fűtést.
– 2020-ig Párizst teljesen kerékpárosbarát várossá szeretnék alakítani. 2025-től kezdve csak fosszilis üzemanyag nélkül működő tömegközlekedési járműveket üzemeltetnének, többek között villanybuszokat a legforgalmasabb szakaszokon.
– Párizsban 2017 januárjától hétköznap napközben csak a légszennyezési besorolást jelző ún. ökomatricával rendelkező gépjárművek közlekedhetnek. Az intézkedés célja, hogy szmogriadó esetén a legszennyezőbb járművek közlekedését megtilthassák. A 1997 előtt forgalomba állított gépjárművek nem kaphattak ökomatricát és már nem közlekedhetnek a városban. Az intézkedést 2030-ig kiterjesztenék a Nagy Párizs-metropolisz területére (ez Párizs városát és 130 agglomerációs települést foglal magába; 814 négyzetkilométeren 7 millió embernek ad otthont).
– A lakosságnak 2019-től ingyen fürdőző helyeket szeretnének biztosítani, és 2030-ig legalább 300 új zöldterületet és felfrissülést nyújtó útvonalat kívánnak elérhetővé tenni. 2050-ig el szeretnék érni, hogy a város területének 40 százaléka vízáteresztő, növénnyel borított felület legyen, és kis városi erdőfoltok sokaságát tervezik létrehozni.
A terv a közétkeztetésre és a hulladékgazdálkodásra is kitér: a közétkeztetésben például 2030-ig felére szeretnék csökkenteni a húsfogyasztást, a hulladékgazdálkodásban pedig többek között el kívánják érni a százszázalékos újrahasznosítást, illetve újrahasználatot.
Az új Klímatervet a 2,2 milliós Párizs városának lakossága február elejéig véleményezhette. A lakossági véleményeket beépítik a párizsi közgyűlés elé várhatóan márciusban kerülő, végleges dokumentumba.
Párizs városának új éghajlatvédelmi terve kis területet érint ugyan, de óriási változásokat hozhat Franciaország központi részében, az Ile-de-France régióban, és példaértékű lehet más francia és európai városoknak.
Madarassy Judit
geográfus
