HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (6) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (4) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (13) BKK bérlet (1) BKV (12) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (17) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) dezinformáció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (17) dugók (6) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (44) éghajlatvédelem (42) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) energiahatékonyság (1) energiaszegénység (2) építészet (5) épületek (2) épületek felújítása (10) épületfelújítás (12) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (5) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (8) Fák védelme (10) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gumiburkolat (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) játszóterek (1) jegy és bérlet (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (19) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi adóreform (1) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (4) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (55) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) Lyukóvölgy (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) meleg víz (1) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) műfű (1) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) örök vegyi anyagok (1) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (16) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) PFAS (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) Rákosrendező (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (5) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) termőföld (1) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (20) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (1) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (9) üzemanyagadó (8) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (9) villanybusz (1) viteldíj (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (16) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

Az energetikában is az üléspont határozza meg az álláspontot

2018.02.09. 09:53 Levegő Munkacsoport

energy-gp.jpg

Gondolatok az ETE Energetikai Tudományos Tanács
2018. január 31-i konferenciájáról

A konferencia „Az EU villamosenergia-ellátás biztonságának és az áramárak alakulásának kérdései” címmel került megrendezésre reprezentatív előadói gárdával és közönséggel. Bár a rendezvényt „tudományos” eseményként hirdették meg, valójában a fosszilis és nukleáris ipar klubdélutánja volt. Az ipar képviselői érzékletes, esetenként drámai módon mutatták be a villamosenergia-piac feszültségeit, mint a közjót veszélyeztető jelenségeket, és okként az időjárásfüggő termelés terjedését és a villamosenergia-piac liberalizációját nevezték meg.

Dr. Grabner Péternek, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettesének az előadása volt talán az egyetlen független prezentáció a hagyományos energetikát képviselő megnyilvánulások között. Grabner beszámolt az Európai Bizottság Téli Csomagjának a sorsáról, a jogalkotási folyamat állásáról, fejleményeiről és egyes kérdésekben a magyar álláspontról.

A Téli Csomag ismert villamos piaci problémákra keresi a megoldást:

  • a piac nem alkalmas az időjárásfüggők hatékony integrálására,
  • a hagyományos kapacitások fenntartása, fejlesztése körül bizonytalanságok vannak,
  • a tagállamok a válságkezelési stratégiáik kidolgozásánál nem veszik figyelembe a határaikon túli kapacitások igénybevételének lehetőségét,
  • a kereskedőváltás nehézségei és az állami árszabályozás miatt nincs megfelelő verseny a kiskereskedelmi piacokon, és
  • a piaci mechanizmusok érvényesülését gyakran akadályozza, hogy az információkezelés területén érdekütközések vannak a szereplők között.

Kialakulófélben vannak bizonyos kompromisszumok a tagállamok és az Európai Bizottság egy éve zajló tárgyalásainak az eredményeképpen. Grabner úgy értékelte a helyzetet, hogy bár a tagállamok igyekszenek puhítani a korábban közösen elfogadott klíma- és energiapolitikán, a 2020 és 2030 közötti politika klímavédelmi szempontból ambiciózusabb lesz a korábbinál. Várhatóan jelentős mozgástérhez jutnak a tagállamok a nemzeti szabályozás kialakításában, de egyetlen tagállam se tudja majd mentesíteni magát a szigorúbb kötelezettségek alól.

Katona Zoltán, az Uniper Hungary Kft. (volt EON) ügyvezető igazgatója, aki fosszilis termelő egységek üzemeltetéséért felelős, bemutatta az európai villamos nagykereskedelmi piacon tapasztalható árviszonyokat és mozgásokat. A magyar árak általában a balkáni árakkal mozognak együtt és magasabbak a német-osztrák áraknál. A cseh árak hol a németekkel, hol a közép-európaiakkal mozognak együtt. Németországban sok az időjárásfüggő megújuló termelő, de szerencsétlen időjárási körülmények (ún. Dunkelflaute) között ezek termelése elhanyagolható szintre süllyed. Ekkor a rendszer egyensúlyát nukleáris és fosszilis kapacitásokkal tartják fenn. Ha bizonyos fosszilis termelők csak kis üzemóraszámban tudnak működni, az megkérdőjelezi a pénzügyi működőképességüket. Több szenes erőmű üzemi eredménye negatív, esetenként csak azért nem zárják be őket, mert a bezárás még többe kerülne a tulajdonosoknak (környezetvédelmi intézkedések, végkielégítések stb. miatt). Az atomerőművek elhatározott leállítása tovább fogja rontani a kapacitáshelyzetet. A kapacitáshiányos helyzet bizonyos körülmények egybeesésekor szélsőséges ártüskék kialakulásához vezet a piacon.

Európai szinten a fosszilis és nukleáris kapacitások leépülése figyelhető meg. Kevés az új fejlesztés, mivel a bankok a kialakult bizonytalan piaci helyzetben nem adnak pénzt új egységek létesítésére. Ez már csak azért is kritikus, mert Európa legtöbb országában növekszik mind a kapacitás-, mind az energiaigény.

Kapacitáscsökkenés várható azokban az országokban is, ahonnan Magyarország áramot importál, bár vannak ellentétes folyamatokra utaló jelek is. A pillanatnyi ellátási helyzetet nagyban befolyásolja az exportáló országok időjárása, nevezetesen hogy elegendő csapadék hullik-e a vízerőművek kihasználásához.

A kapacitáshiány problémáját Katona és több megszólaló véleménye szerint a piacidegen módon támogatott megújuló termelők okozzák. Ezek a termelők a „csak energia” piacról kiszorítják a hagyományos termelés jelentős részét, ugyanis kedvező időjárási körülmények között olcsóbban tudnak szolgáltatni, mint a tüzelőanyaggal működő erőművek. A megszólalók véleménye szerint a legnagyobb rossz az ellátási zavar, melynek elkerülésére a fosszilis termelés fenntarthatóságát, új fosszilis termelők létrehozását biztosító kapacitásmechanizmusokat kell működtetni. Arról nem szóltak az előadók, hogy a kapacitásmechanizmus ugyanúgy támogatás, mint amit a megújulók kapnak.

Az európai kapacitáshelyzet az előadók szerint ráadásul valószínűleg még rosszabb, mint gondolnánk, mert az ENTSO-E módszertan szerint készített kapacitásmérlegekben a tagállamok adatszolgáltatásai alapján megalapozatlan teljesítőképességek (pl. a leállított Tiszai Erőmű 900 MW-ja) is szerepelnek.

Nagy Zoltán, az Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke azt mutatta be, hogy a magyarországi nagyfogyasztók milyen terhekkel kell számoljanak a hazai megújuló áramtermelés támogatása miatt. Az eleve magas régiós nagykereskedelmi árszint és a 3-5 Ft/kWh körüli megújuló- és hőtámogatási teher szerinte rontja a magyar ipar versenyképességét.

Kácsor Enikő, a Regionális Energiagazdasági Kutató Központ munkatársa, egy vizsgálatukról számolt be, melyben modellezték, hogy milyen hatása lehet a növekvő mértékű napelem (PV) kapacitásnak a válsághelyzeti villamosenergia-árakra. Arra a következtetésre jutottak, hogy a növekvő PV teljesítmény alapvetően stabilizáló hatású lehet, mivel a napenergia-termelés és a kétpúpú terhelési görbe koraesti csúcsa közel áll egymáshoz. Ha azonban a PV termelés aránya meghalad egy mértéket, kb. 30%-ot, akkor destabilizáló hatás jelentkezhet, feltéve, hogy a csúcsok követésére is alkalmas gázos egységeket be se indítják. A PV+tároló kapacitások viszont jól illeszthetők az igényekhez.

Briglovics Gábor, az Alpiq gázturbinás erőmű vezérigazgatója más előadókhoz hasonlóan a villamos ellátásbiztonságot veszélyeztető helyzetek kialakulásának lehetőségéről beszélt. Szerinte kritikus helyzetben csak a gyors terhelésváltoztatásra alkalmas gázos egységek tudják az egyensúlyt fenntartani, de az ilyen kapacitások fejlesztését lehetetlenné teszi a bizonytalan piaci helyzet. Ha ki is alakulnának a megfelelő piaci viszonyok, új kapacitások létrehozása 5-6 évet venne igénybe.

A felszólalók úgy vélték, hogy a villamosenergia-árak növekedése várható, és említésre került a középtávon 100 euró/MWh-s árszint. Azért itt többen megjegyezték, hogy ezt pillanatnyilag a bankok nem hiszik el. Szinte minden felszólaló kötelességének tartotta megjegyezni, hogy Paks-2 nem csak szükséges a magyar áramellátás szempontjából, de bizonyára kitűnő üzlet is lesz.

Előadott érveik alátámasztásaképpen állapították meg a megszólaló ipari képviselők, hogy az alternatív energiák támogatóinak mesterkedései ellenére Európa meghatározó országaiban növekszik az energiaigény, a fosszilis alapú termelés és a CO2-kibocsátás. Az élet felülírja az erőltetett klímapolitikát. Németország például, miközben a megújuló energiatermelés bajnokának igyekszik eladni magát, hatalmas széntüzelésű erőműparkot tart fenn, és meg akarja építeni az Északi Áramlat 2-t.

Reményi Károly akadémikus hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy ő már 10 éve megmondta, hogy a klímaváltozás egy becsapás. Szénerőműveket kell építeni, elsősorban hazai lignitre, és a megújulók versenyezzenek támogatás nélkül. Minél kevesebbet költ egy ország a megújulókra, annál bölcsebb.

Megjegyzéseim:

  1. Az, hogy a fosszilis és nukleáris ipar képviselői saját érdekeiket igyekszenek érvényesíteni, nem meglepő. Az sem meglepő, hogy eközben a közjó – a zavartalan és olcsó villamosenergia-ellátás – védelmére hivatkoznak. Csakhogy az általuk megnevezett közjó és a valódi közjó – fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás elkerülése – nem ugyanaz.
  2. A konferencia január közepén, egy éppen egy hónapja tartó, rendkívüli tavaszias időszakban került megrendezésre. Ennek ellenére az éghajlatvédelemről legfeljebb mint káros irányzatról esett szó, ami egy tudományos konferencián elfogadhatatlan.
  3. A bemutatott ellátásbiztonsági és ár-volatilitási kérdések valósak. A kérdések megoldására azonban más módszerek is vannak, mint a megújuló termelés visszaszorítása és a fosszilis és nukleáris ipar által javasolt kapacitásmechanizmusok. Éppen a Téli Csomag fogalmazott meg megoldási javaslatokat:
    • A villamos energia időben változó árának megjelenítése a fogyasztói árakban.
    • A piaci folyamatokat megzavaró állami árszabályozás (pl. nagykereskedelmi ársapkák, egyetemes szolgáltatási árak) megszüntetése.
    • A fogyasztók felhatalmazása arra, hogy maguk is termeljenek, alakítsanak közösségeket és alkalmazzák a kínálatfüggő fogyasztást lehetővé tevő korszerű technikákat.
    • A fogyasztói oldali reagálás valós lehetőségeinek kiaknázása.
    • Korszerű technikák, pl. az akkumulátoros villamosenergia-tárolás alkalmazási feltételeinek könnyítése.
    • Regionális (tagállamok közötti) együttműködés válsághelyzetek kezelésére.
    • A kiskereskedelmi piacon a kereskedőváltás megkönnyítése.
    • Egységes módszertannal elvégzett vizsgálatok bármiféle kapacitásmechanizmusok bevezetése előtt.
  4. Több tagállam, köztük Magyarország is elzárkózik az állami árszabályozás feladásától („a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése”) és a regionális együttműködéstől („tagállami hatáskörök elvonása”). Ha viszont marad az árszabályozás, akkor nem lehetnek időben változó fogyasztói árak, így nem lesz hajtóereje a fogyasztói energiagazdálkodásnak.
  5. Elfogadhatatlan a fosszilis és nukleáris iparnak az az alapfeltevése, hogy bármilyen mértékű fogyasztói villamos igényt minden körülmények mellett ki kell elégíteni. Ez ellentétes a fenntartható fejlődés törvényeivel.
  6. Az is elfogadhatatlan, hogy az MTA tagjai (nem csak Reményi Károly, aki a kis fűtőértékű szenek tüzelését kutatta évtizedeken át) megkérdőjelezik az éghajlatváltozás tényét és a védekezés szükségességét. Hogyan lehet elvárni, hogy a magyar emberek a jövőjüket jelentősen befolyásoló klímaügyekben értsék az összefüggéseket, ha akadémikusok a tudományos evidenciákat nem figyelembe véve nyilatkoznak a kérdésről.
  7. Sajnálatos, hogy egy tudományos társaság is beállt a fosszilis és nukleáris ipar lobbistái közé ahelyett, hogy felelős véleményt képviselne, vagy legalább teret biztosítana minden véleménynek anélkül, hogy testületként állást foglalna.
  8. Nagy Zoltánnak teljesen igaza van, hogy a megújuló támogatás rontja a magyar ipar versenyképességét, de ezért nem a megújulókat kell felelőssé tenni, hanem azt, hogy nálunk az iparral fizettetik meg a támogatást.
  9. Sajnálatos, hogy a magyar energiapolitika kizárólag Paks-2-re koncentrál, és az alternatív energiákat az EU által ránk erőltetett rossznak tekinti. Pillanatnyilag az egyetlen kivétel a PV, ahol sok engedélyt kiadtak, de ezek megvalósulása esetén sem lenne jelentős a PV hozzájárulása a megújulós célok teljesítéséhez. Ugyanakkor nem látni, hogy hogyan tudjuk majd a rendszert kiszabályozni, ha egyszerre van jelen benne nagy PV kapacitás és nagy nukleáris kapacitás. El kellene kezdeni egyrészt hálózati tárolók – de nem tározók – beépítését, másrészt fogyasztói oldali intézkedéseknek – például okosmérők felszerelésének – az előkészítését.

Lontay Zoltán
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja

A kép forrása: https://www.greenpeace.org/international/explore/energy/

24 komment

Címkék: éghajlatváltozás energia villamos energia

süti beállítások módosítása