HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (6) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (4) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (13) BKK bérlet (1) BKV (12) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (17) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (17) dugók (6) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (43) éghajlatvédelem (41) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) energiaszegénység (2) építészet (5) épületek (1) épületek felújítása (10) épületfelújítás (9) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (2) Európai Unió (5) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (8) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gumiburkolat (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) játszóterek (1) jegy és bérlet (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (8) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi adóreform (1) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (4) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (55) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) Lyukóvölgy (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) műfű (1) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) örök vegyi anyagok (1) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (16) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) PFAS (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (5) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) termőföld (1) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (21) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (1) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (9) üzemanyagadó (8) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (9) villanybusz (1) viteldíj (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (16) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

Kánikula és tömeges hőhalál

2017.07.12. 06:57 Levegő Munkacsoport

Kivágták a fákat az Országház előtt, a helyükre kősivatag került, abba viszont beépítettek egy páragépet. A hasonló kősivatagok ugyan szaporodnak hazánkban, ahogy a kánikulák is, de sajnos a többségüknél nincs semmi hűsítés. Márpedig az ember nehezen viseli a kánikulát, sőt vannak, akik bele is halnak. Indiában egy kutatócsoport vizsgálta a kánikula és a tömeges hőhalál kapcsolatát, és írásukból az derül ki, hogy van miért aggódniuk a trópusi és szubtrópusi országok lakóinak, különösen a szegényeknek. Ha azonban folytatódik a globális felmelegedés, Magyarországon se lehetünk nyugodtak.

Indiában vizsgálták, hogy a hőség miatti elhalálozás gyakorisága – előfordulási valószínűsége – összefügghet-e a hőhullámok intenzitásával és időtartamával. Omid Mazdiyasni és szerzőtársainak írása a Science Advances folyóiratban jelent meg. Igaz ugyan, hogy Indiában eleve melegebbek a nyarak, mint Magyarországon, de a megszokottnál jóval erősebb és hosszabb időtartamú kánikula Magyarországon is lehet hasonló hatású.

Tanulmányukban a szerzők 1960 és 2009 között elemezték az adatokat, tehát egy olyan időszakban, amikor még korántsem érződött annyira nyaranta az éghajlatváltozás hatása, mint manapság. Indiában ezen időszak alatt az átlaghőmérséklet 0,5°C-kal emelkedett. A halálozási adatok elemzéséből az derült ki, hogy ez idő alatt majd másfélszeresére nőtt a hőhalál előfordulási valószínűsége. Korábban, 2005-ben már azt is kimutatta egy négy amerikai nagyvárosban végzett vizsgálat, hogy nagyobb veszély leselkedik azokra, akiknél nem hűtött légtérben tartózkodnak. Hőhullámnak tekintették a szerzők azt legalább három napos időszakot, amikor a hőmérséklet az adott helyen meghaladta az ottani legmelegebb hónap átlaghőmérsékletének 85 százalékát. Ezen hőhullámoknak négy jellemzőjét vették, a kumulált intenzitásukat, az évenként az előforduló hőhullámok számát, a kánikulák átlagos hosszát és a kánikulai napok számát. Ezután felállítottak egy modellt, amely becslést ad arra, hogyan változik majd a hőhullám okozta mortalitás valószínűségeloszlása az éghajlatváltozás miatt.

Az első ábra mutatja be a nyári átlaghőmérséklet alakulását 1960 és 2009 között. A Mann-Kendall teszt szerint statisztikailag szignifikáns emelkedés van az idősorban. Nőtt India legtöbb részén a kánikulák száma, időtartama és intenzitása is ezen idő alatt.

1. ábra: A nyári hőmérséklet emelkedése és a kánikulák szaporodása Indiában (1960–2009).
A: a nyári átlaghőmérséklet Indiában
B: a kánikulák intenzitásának,
C: a hőhullámok számának,
D: a kánikulák hosszának, és
E: a kánikulai napok számának változása 1960-2009-ben az 1985-2008 időszakhoz képest.

A sok piros azt mutatja a grafikonokon, hogy a megfigyelt növekedés erőteljes volt. Dél-India és Nyugat-India lakói többségének 1985 és 2009 között másfélszer annyi kánikulát kellett elviselnie, mint a megelőző 25 évben. Miközben a kánikulai napok száma és a hőhullámok időtartama is 25 százalékkal megnőtt.

A 2.A ábra mutatja, mennyire együtt halad a nyári átlaghőmérséklet, a kánikulanapok száma és a hőség miatti elhalálozások éves számának standardizált idősora 1967 és 2007 között. A statisztikai elemzés szerint a hőmérséklet és a halálozások száma közötti korreláció gyengébb, mint a kánikulai napok száma és a halálozások száma közötti.

2. ábra: A kánikulai napok standardizált száma, a nyári átlaghőmérséklet és a hőhalálozási gyakoriság

A kutatók vizsgálták a hőség miatti elhalálozások száma és a népesség, illetve a jövedelem közötti összefüggéseket is (3. ábra).

3. ábra: A kánikulai napok népességgel és a jövedelemmel súlyozott és a hőség miatti elhalálozások standardizált száma közötti összefüggések

A kutatók szerint a korrelációk azt jelzik, hogy az emberek egészségének összefüggése erősebb a bevétellel, mint a fizikai körülményekkel, valószínűleg mert a nagyobb jövedelműek jobban hozzáférnek az egészségügyi ellátáshoz, és inkább laknak, dolgoznak klimatizált körülmények között. A 2. ábráról leolvasható, hogy voltak évek — 1972, 1988, 1998 és 2003 —, amikor India-szerte több mint 10 kánikulai nap volt, és 650-1500 ember szenvedett hőhalált. Ugyanakkor volt néhány év, például az 1973-as, 1983-as, 1984-es és az 1995-ös, amikor átlagon felüli volt a kánikulai napok jövedelemmel súlyozott száma, de kevesebben haltak meg. Ezt azzal magyarázzák a szerzők, hogy ezekben az években különösen ott volt sok kánikula, ahol ritka a népesség, illetve ahol tehetősebb emberek élnek. Ez a megfigyelés egybeesik egy korábbi tanulmány megállapításával, miszerint a nagy szegénység lényeges tényezője az éghajlatváltozás által indukált mortalitásnak. (A. A. Hamoudi, J. D. Sachs, Economic Consequences of Health Status: A Review of the Evidence (Center for International Development at Harvard University, 1999).

 

4. ábra: A kánikula okozta tömeges halálozási valószínűségel

A hőség miatti éves elhalálozás feltételes valószínűségbecslésének eredményét mutatja be a 4. ábra, adott nyári átlaghőmérséklet és kánikulai nap mellett. A satírozott tartomány adja a tömeges hőhalál (több mint 100 ember hal meg) valószínűségét különféle nyári átlaghőmérsékletek mellett. A 4.A grafikonról leolvasható, hogy amikor a nyári átlaghőmérséklet 27°C, akkor a nagy számú halálozás valószínűsége 0,13. 0,5°C-kal magasabb, 27.5°C átlaghőmérséklet esetén a valószínűség 0,32-re ugrik! A 3.B grafikon azt mutatja be, hogy ha a kánikulai napok száma Indiában hatról nyolcra nő, a tömeges hőhalál valószínűsége 0,46-ról 0,82-re ugrik! Ez az érzékenység akár a fél Celsius fokos átlaghőmérséklet növekedésre, akár a kánikulai napok számban bekövetkező mindössze két napos emelkedésre arra figyelmeztet, hogy a globális fölmelegedésnek nagyon sok áldozata lesz Indiában és a hasonló fejlődő trópusi és szubtrópusi országokban. Igaz, hogy Magyarországon kontinentális éghajlat van ugyan, de azért kánikula itt is előfordul, és mind a számuk, mind a hosszuk nőtt az utóbbi években. Ezért Magyarországon is az eddiginél jóval alaposabban kellene kutatni a témát, és – főleg – az eddiginél sokkal hatékonyabban felvilágosítani a lakosságot és a döntéshozókat a hőhullámok okozta veszélyekről és a szükséges teendőkről.

 

7 komment

Címkék: egészség éghajlatváltozás klíma szegénység hőség halálozás fairtás zöldfelület zöldterület éghajlatvédelem fák védelme városi fák épületek felújítása ultrafinom por

süti beállítások módosítása