Gyakran éri a közvélemény-kutatókat az a vád, hogy a megrendelő kívánságainak megfelelő eredményre törekednek. Minden bizonnyal léteznek ilyen, hamiskártyás közvélemény-kutatások, ám ez nem jelenti azt, hogy a közvélemény-kutatásnak ne léteznének szakmai szabályai. Az a közvélemény-kutató, aki ezek szerint jár el, pártatlan eszközökkel készült, értékes és hasznos eredményt tud felmutatni.
Nemrég Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz „Milyen oka van azt gondolni, hogy a budapestiek szeretnék a Liget Budapest Projekt megvalósítását — vagy a lakosság több mint kétharmados ellenkezése Önnek semmit sem számít?” " címmel. A képviselő az iránt érdeklődött, vajon ismeri-e miniszterelnök azoknak a reprezentatív közvélemény-kutatásoknak az eredményeit, amelyek kimutatták, hogy a budapestiek túlnyomó többsége ellenzi, hogy új épületeket húzzanak fel a Városligetben.
A kérdésre Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki kétségbe vonta az Ipsos által 2016 januárjában készített kutatás eredményeit, és a 2016 áprilisában-májusában – szintén az Ipsos által – készített felmérés eredményeire hivatkozva azt állította, hogy a budapestiek többsége támogatja a projektet.
Az alábbiakban elemzem az első közvélemény-kutatást, amelyet a Levegő Munkacsoport rendelt meg. A későbbit, amelyet a Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. rendelt meg, sajnos nincs módomban elemezni, mivel nem csak én, de Sallai képviselő úr sem ismerhette meg.
Earl Babbie (A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest, 2008) a következő kritériumokat határozta meg a jó közvélemény-kutatási kérdésekre:
1. Óvakodjunk a kétértelmű („duplacsövű”) kérdésektől;
2. A kérdezett legyen kompetens a kérdésben;
3. Releváns kérdéseket tegyünk föl;
4. Kerüljük a sugalmazó kérdéseket és kifejezéseket.
Az első közvélemény-kutatás kérdőívében feltett kérdések:
EGYETÉRT VAGY NEM ÉRT EGYET AZ ALÁBBI TERVEKKEL? (%)
1. A VÁROSLIGETET ÚJONNAN LÉTESÍTENDŐ MÚZEUMI ÉS KULTURÁLIS ÉPÜLETEKKEL ÚJÍTSÁK MEG (Nem: 55%
2. A VÁROSLIGETBEN EGY JELENTŐSEN KIBŐVÍTETT MÚZEUMI-KULTURÁLIS NEGYEDET ALAKÍTSANAK KI SZÁMOS ÚJONNAN LÉTESÍTENDŐ ÉPÜLETTEL (Nem: 64%)
3. ÚJÍTSÁK FEL A LEROMLOTT VÁROSLIGETI ZÖLDFELÜLETEKET, JÁTSZÓTEREKET, SPORTTERÜLETEKET, SÉTÁNYOKAT (Igen: 97%)
4. A VÁROSLIGETBEN NE LÉTESÍTSENEK ÚJ ÉPÍTMÉNYEKET, KIZÁRÓLAG A MEGLÉVŐ LEROMLOTT ZÖLDFELÜLETEKET, JÁTSZÓTEREKET, SPORTTERÜLETEKET, SÉTÁNYOKAT ÚJÍTSÁK FEL (Igen, tehát egyetért ezzel: 75%)
5. A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁT A BUDAI VÁRBÓL A VÁROSLIGETBE TELEPÍTSÉK (Nem: 83%)
6. EGYES KORMÁNYZATI HIVATALOKAT (MINISZTERELNÖKSÉG, BELÜGYMINISZTÉRIUM, NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM STB.) A BUDAI VÁRBA KÖLTÖZTESSENEK (Nem: 77%)
7. A NYUGATI PÁLYAUDVAR ÉPÜLETE MÖGÖTTI VÁGÁNYOK DÉLI OLDALÁN (A PODMANICZKY UTCA MELLETT) JELENTŐS ZÖLDTERÜLETET ALAKÍTSANAK KI, ÉS A VÁGÁNYOK LEFEDÉSÉVEL EGY MÁSFÉL KILOMÉTER HOSSZÚ PARKOT LÉTESÍTSENEK A VÁROSLIGET FOLYTATÁSAKÉNT (Igen: 85%)
a. A véleményezendő tervek többsége úgy lett megfogalmazva, hogy ha valamilyet, akkor a pozitív, az egyetértő, az „igen” választ sugallja. A kérdőív összeállítói tehát annyira kerülni akarták a nemleges válaszok sugallását, hogy szinte az igeneket sugallták. Ennek ellenére születtek a többségükben nemleges válaszok. (Babbie: „Kerüljük a sugalmazó kérdéseket és kifejezéseket”.)
b. Ha már hátulról kezdtem az Earl Babbie-féle pontok szerinti vizsgálatot, akkor folytassuk az utolsó előttivel. „Releváns kérdéseket tegyünk föl” javasolja E.B. Nos, a kérdések akkor relevánsak, ha arról és csak arról szólnak, ami a tárgyuk, azt viszont eldöntendőnek tételezik, tehát nem triviálisan, egyféleképpen megválaszolhatók. Azt hiszem, ez a kettősség a „releváns kérdés” definíciója. (Tehát ha például nem a környezettudatosságot általában, a kormány megítélését, a Városliget történetének ismeretét, a Budai Vár megközelíthetőségéről kialakult véleményeket tudakolják, hanem szigorúan a tárgyhoz ragaszkodnak. Másfelől többnyire nem olyan trivialitást kérdeznek, hogy például „Szeretné Ön jobbá tenni a környezetét?”)
Megállapítható, hogy a kérdések mind tárgyukban, mind az eldöntendő jellegüket illetően relevánsak. Egyetlen sajnálatos kivételt látok, ez pedig a harmadik kérdés: „ÚJÍTSÁK FEL A LEROMLOTT VÁROSLIGETI ZÖLDFELÜLETEKET, JÁTSZÓTEREKET, SPORTTERÜLETEKET, SÉTÁNYOKAT”. Erre józan ésszel csak egyféle választ lehet adni, amiképpen 97%-ban ilyen válaszok is születtek.
c. „A kérdezett legyen kompetens a kérdésben” Ez megint kétágú dolog: a kompetencia egyrészt érdekeltséget, érintettséget, másrészt tájékozottságot jelent. Az érdekeltség az eddigi közmegmozdulások és nyilvános viták során a budapestiek – de főleg a környező kerületek lakói – számára nyilvánvalóvá vált: ezt mutatják az eddigi aláírásgyűjtések eredményei: 5000, 11 000, 20 000, a Liget-projekt elleni aláírás jött össze egy-egy kezdeményezés nyomán. Másfelől a tájékozottság ma, Budapesten, ebben a témában, amely ugyan nem az elsődleges fontosságú médiatoposzok egyike, de immáron harmadik éve folyamatosan műsoron tartott kérdés, megvan. Azon a szinten biztosan, amely egy közvélemény-kutatás esetében elvárható. És itt egy kis kitérőt teszek, a torzításokról. A kormányzati lobbi – konkrétan a Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. – folyamatosan szórja reklámpamfletjeit a Városliget környékén, alkalmanként több ezres példányszámban. A közszolgálati média és a kormánybarát sajtó évek óta folytatja egyoldalú befolyásoló kampányát a Liget-projekt mellett. Az Ipsos közvélemény-kutatása mindezek ellenére mutatta ki a fenti adatokat.
d. „Óvakodjunk a kétértelmű (egyszerre két vagy több dolgot kérdező) kérdésektől.” Kérem, aki ilyet talál a hét kérdés között, szóljon. Én nem találtam.
A fentiek alapján jóhiszeműen és egyértelműen állítom, hogy az Ipsos 2016. januári közvélemény-kutatása tisztességes, hozzáértő és a szakmai szempontoknak is megfelelő volt.
Pákozdi Imre
