Mint Damoklész fölött a kardja, úgy függ a magyar közlekedési szakpolitika feje fölött a várhatóan igen gyorsan bekövetkező váltás az Európai Unió vezető országaiban a villany- – és részben a hibrid- – autózásra. Jönnek a hírek, hogy a tervek szerint Németország útjain négy év múlva már egymillió ilyen autó lesz, Franciaországban kétmillió. Norvégiában 2025-től, Németországban 2030-tól tervezik az új benzines és dízelgépkocsik forgalmazásának betiltását. Magyarországon, ahol évente mintegy 200 ezer személygépkocsi kerül újonnan forgalomba, a kormányzati elképzelés az, hogy 2020-ig ötvenezerre hízik a zöld rendszámos személyautó-állomány.
Mint az kiderül a KSH Magyarország 2015 című kiadványából (150. lap), az utóbbi években a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik között többségben vannak a használtak. A totalcar.hu-n tavaly szeptemberben ezt írta erről Zách Dániel: „Ha a használtimport növekedése ebben az ütemben folytatódik tovább, 2020-ra simán elérhetjük az évi 200 ezres darabszámot, de pontos előrejelzést senki nem mer adni.”
A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik számának alakulása
(Forrás: Magyarország 2015, www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2015.pdf, 150. oldal)
Gondoljuk végig, mi történik ilyen tendencia mellett, ha a német állam – jókora ártámogatással – pár év alatt egymillió villanyautót zúdít a piacra! Megindul egy cserefolyamat. A tehetősebb németek villanyosra cserélik a két-három-négy éves dízelautójukat, amiket a hirtelen kínálatnövekedés eredményeképpen jó nyomott áron megvesznek azok, akik éppen öt-nyolc éves autóval járnak. Ez utóbbiak pedig trélerre vagy vonatra szállva elárasztják a keletebbre fekvő európai országokat, közöttük Magyarországot. Lehet ennek örvendetes hatása, hogy a tíz évesnél öregebb autók eladhatatlanná válnak, de valószínűbb, hogy pár tíz-százezer forintért még mindig új gazdára találnak, vagy megmaradnak a családban második, harmadik autóként, és sokan olyanok is autózni kezdenek kis hazánkban, akik eddig nem tették.
Ne higgyük, hogy ettől jobb lesz a hátrányosabb anyagi helyzetben lévő honfitársainknak! Nem örülhetünk annak, ha bagóért sóznak rá emberekre lezúzott, füstölő, balesetveszélyes gépkocsikat, amiknek az üzemeltetése pár hónap alatt többet visz el, mint amennyiért megvették. Nem örülhetünk annak, ha a településeink útjain nő a zsúfoltság, a levegőszennyezés.
Felelős kormányzatnak és önkormányzatnak nem lehet fontosabb az, aki ócska autóban furikázik, annak a kisgyereknek az egészségénél, aki a járdán tolt babakocsiban ülve szívja be a mérgező kipufogógázt. Felelős kormányzat és önkormányzat az emberek mobilitási igényeit elsősorban jó, mindenki által elérhető tömegközlekedéssel, kiváló kerékpáros és gyalogos infrastruktúrával elégíti ki, és ügyel arra, hogy az utak ne legyenek zsúfoltak, és minél kisebb legyen a közúti közlekedés levegőszennyezése.
Felelős kormányzatnak arra is gondolnia kell, hogy ahol az utolsó rendszámot ráteszik egy kocsira, ott fogják levenni is. Nem jó az, ha azok az autók, amelyek gazdagabb országokban már roncstelepre kerülnének, még futnak pár százezer kilométert a magyar utakon, majd nálunk válnak nehezen hasznosítható hulladékká.
Felelős kormányzat és önkormányzat idejében fölkészül a villanyautózás mellékhatásaira, és igyekszik lebeszélni az embereket arról, hogy külföldi uraságoktól levetett régi robbanómotoros gépkocsit vegyenek. Van erre eszköz. Az egyik, ami gyakorlatilag semmibe sem kerül, az alacsony kibocsátású övezet. Egyszerűen ki kell tiltani onnan, ahol emberek laknak, a nagyon sok és nagyon mérgező gázt kipufogó autókat. Mondjuk első lépésként minden olyat, amelyik nem tudja legalább az Euro 5 előírásokat (2009 óta új gépkocsi csak ilyen lehetett, tavaly óta pedig csak Euro 6-os).
A másik eszköz már kerül valamibe, viszont komoly bevételt is hozhat a településeknek. Ez a használat- és szennyezésarányos útdíj. Ki kell mondani, hogy az úthasználat nincs benne sem a gépkocsi, sem az üzemanyag árában, azt külön meg kell fizetni. Igen, most van jövedéki adó az üzemanyagon, de az ebből származó bevétel még az autók által okozott környezeti és egészségi károkat sem fedezi. Van gépjárműadó is, de azt el lehet törölni: aki csak dísznek tartja az autót, ne fizessen. Az fizessen, akinek az autója használja az utat, mérgezi a levegőt, zajjal rongálja mások idegeit. Annál többet, minél többet autózik, és minél szennyezőbb az autója.
Szolgálja a politika az emberek egészségét, nyugalmát, hosszú életét, ne pedig más országokat segítsen abban, hogy ránk zúdítsák a roncsautóikat ahelyett, hogy levennék róluk a rendszámot és oda küldenék őket, ahova valók: a helyi roncstelepre.
vamá