Már korábban is sejtettük, hogy Budapesten és környékén a szmog nem csak a gépjárművekből jön, hanem az elővárosok rengeteg fatüzelős kályhájából, kandallóiból és kazánjaiból is. Most ezt méréssel bizonyítottuk.
Az egyik rendkívül veszélyes légszennyezőt, az ultrafinom részecskéket mértük újévi kirándulásunk alkalmával. Az Időkép csapatával már korábban végeztünk egy hasonló mérést, akkor hőlégballonnal emelkedtünk a légszennyezők nyomába.
Miért az ultrafinom részecskéket mértük?
A hatályos uniós és hazai jogszabályi előírások szerint a részecskeszennyezettség(PM10 – 10 mikrométernél kisebb részecskék) évente legfeljebb 35 napon lépheti túl az egészségügyi határértéket (50 mikrogramm/köbméter). Az elmúlt 10 évben az ilyen napok száma Budapesten évente ennek körülbelül a kétszerese-ötszöröse volt (évi 60-180 nap). A részecskék tömege azonban nem jellemzi pontosan azok egészségkárosító hatását, hiszen ezen a mérettartományon belül is jelentős méretbeli és számbeli szórásban lehetnek jelen a levegőben, melyről a mérések nem adnak információt. Az ultrafinom részecskék (0,1 mikrométernél kisebb) nagyon nagy számban vannak jelen a levegőben. Az összes részecske 86 százaléka darabszámra ultrafinom, viszont a részecskék tömegének ez mindössze 1 százalékát adja. A kisebb részek nagy fajlagos felülete miatt az egészségkárosító hatásuk más, a kibocsátás csökkentésére is más stratégiák szükségesek. Ezt számos tudományos vizsgálat mutatta. Ezért fontos az 1,0 (0,1) mikrométer méret alatti tartomány esetén a részecskék számának a mérése. Összehasonlításként: az emberi hajszál keresztmetszete 60 mikrométer, a jogszabály a 10, valamint a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék tömegének mérését írja elő, az emberi tüdőben a léghólyagocskák bejáratának az átmérője 200 mikrométer, a sejtsor vastagsága, mely a hajszálerekben a vért és a tüdőhólyagban a levegőt választja el, mindössze 0,5 mikrométer. Az ultrafinom részecskék mérete 0,1 mikrométer alatti.
Egészségügyi hatások
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint a légszennyező részecskék koncentrációjára nem tud meghatározni olyan határértéket, amely alatt biztosan nem károsítják az emberi egészséget. Álláspontja szerint ezek a részecskék nagy számban bizonyítottan rákkeltők. Belélegezve lerakódnak a tüdő legmélyén, ott gyulladást váltanak ki. A véráramba is bekerülnek a részecskék felszínén megtapadó súlyosan egészségkárosító, gyakran rákkeltő anyagok, és a szervezet más részein fejtik ki súlyosan káros hatásukat. Igazi tragédiát jelent az általuk okozott sok szív- és érrendszeri megbetegedés (vérrögképződés révén), illetve az asztma és allergia is. A dízelmotorokból származó részecskék trombózist okozhatnak az agyban. Patkánykísérletek szerint az ultrafinom részecskék belső vérzéseket is okozhatnak a tüdőben. Sajnos a hatás akár generációkon át érvényesül, az anyák szervezetébe jutó részecskék autizmust okozhatnak a születő gyermekben, vagy hirtelen csecsemőhalált.
A légszennyező részecskék emellett rátapadva a növényi pollenek felületére a polleneket is agresszívabbá teszik, illetve a pollenekkel együtt ezek a káros anyagok is bejutnak a szervezetünkbe.
A finom részecskék (PM2,5) évente csaknem 11 000 ember idő előtti elhalálozását okozzák hazánkban az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányok szerint. Ez Magyarországon 106 511 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt a szennyező anyag miatt halálozik el idő előtt, átlagosan 10 évet veszít életéből. A PM2,5 okozta megbetegedések miatt pedig 2010-ben 2 592 155 munkanap esett ki, és a 2015. évi előrejelzések is hasonló számokat mutatnak. Városi környezetben a részecskék egyik fő összetevője a korom, mely a légköri transzportfolyamatok révén a sarkvidékre jut. A jégsapkára lerakódva jelentősen gyorsítja a sarki jégtakaró olvadását, és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Ennek közvetett hatása Budapesten a nyáron megnövekedett számú hőségnapok és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek formájában jelentkezik, ami jelentős számú (Budapesten évi 118-120 személy) idő előtti halálozást és szintén komoly gazdasági károkat okoz.
A vizsgálati eszköz
A mérést egy TSI P-Trak 8525 típusú ultrafinom részecskéket számláló műszerrel aLevegő Munkacsoport munkatársa, Lenkei Péter végezte.
A TSI P-Trak 8525 technikai adatai:
Mérési tartomány: 0–5×105 részecske/cm3
Mért részecskék mérettartománya: 0,02–1 mikrométer
Mért gázáram: 100 cm3/perc
Reakcióidő: ~3 másodperc
Működési elv: kondenzációs részecskeszámláló (CPC)
Kondenzáló folyadék: izopropil-alkohol
A műszert az Evopro bocsátotta rendelkezésünkre.
A kondenzációs részecskeszámlálás (CPC) működési elve
A kondenzációs részecskeszámlálókban a részecskék túlságosan aprók ahhoz, hogy önmagukban korlátozzák a fény útját, és hagyományos optikával észlelhetők legyenek. Ezért a részecskéket kondenzációval növelik meg. A pára, a műszer „munkafolyadéka”, kicsapódik a részecskékre és megnöveli azok méretét. A megnövelt méretű részecskék a CPC-ben – hasonlóan mint az optikai részecskeszámlálóknál – egy lézernyaláb előtt elhaladva felvillanást hoznak létre. Minden ilyen felvillanást egy részecskének számol a műszer.
Füstbe burkolódzik Budapest tüdeje?
Mérés az Újév napján
A méréshez felmásztunk turistautakon a Kis-Csikóvárra, mely a Pomáz felett emelkedő 450 méteres hegy. A műszert beállítottuk, hogy 10 másodperces időközök mérési adatait átlagolja és rögzítse, majd elindultunk Pomáz központja felé. Igyekeztünk a nagyobb forgalmú utakat elkerülni, hogy a közlekedés légszennyezése ne zavarja a mérést. A mérés napján, január elsején melegfronti hatás érvényesült, mely némileg eloszlatja a légszennyezőket, inverziós légrétegzettség esetén ennél sokkal nagyobb
szélsőségek mérhetők. A környéken gyenge (6-12 km/h) nyugati-északnyugati légmozgást mutattak az Időkép automatái. A mérést a késő délutáni időszakban, 16:23 és 17:36 közt végeztük, amikor jellemzően befűtenek a kályhákba.
Korábbi méréseink során tapasztaltuk, hogy a legtisztább időben, hidegfrontok után 1500 részecske található 1 cm3 – vagyis nagyjából egy kockacukornyi mennyiségű – levegőben a Budai-hegységben, a Normafánál, míg Budapest belvárosának peremén, a Városligetben 5 000 körül. Ha szennyezettebb a levegő, a Normafánál 5 000, a nagyobb városi parkok közepén 15 000 részecskét mértünk. Ennél természetesen sokkal magasabb értékeket is lehetett észlelni, például a nagy forgalmú utak mentén, itt a járdán is 30 000, de akár 100 000 részecske is beszippantható, autók utasterében még több. Sajnos méréseink szerint ennek kétharmada bent reked a tüdőben, tehát a kilélegzett levegő ennek harmadát tartalmazza csak.
Állítólag Pomáz a Pilis kapuja, a Pilis pedig a főváros „tüdeje”. Sajnos a mérés ezt nem igazolta, a hegyek felől érkező tiszta levegőt már a pomáziak kellőképpen elszennyezik. A Kis-Csikóvár hegy tetején 4 600 részecske körüli értékeket mértünk, mikor az adatrögzítést elindítottuk. Lefelé ereszkedve gyorsan elérte a 7 000 körüli értéket, és így is maradt kis ingadozásokkal, amíg be nem értünk a város sűrűbben lakott részére. Ott nem csak műszerrel, de szaglással is érzékelhető volt, hogy bizony a januári hidegben sok kályhában ropog a tűzifa, sőt néhol illegális hulladékégetés szaga is vegyült bele. Az értékek tartósan 15 000 fölé emelkedtek és időnként durván megugrottak, például a városi bölcsőde és a katolikus templom környékén mértünk hosszabb ideig 50 000 részecske körüli értéket. Utána még jelentkezett egy rövid, 58 610 részecskés „rekord”, mely a 10 másodperces átlagolást nézve elég magas. Túránkat Pomáz központjában, a Hősök terén fejeztük be 16 000 körüli értékkel.
A mérés alapján elmondható, hogy az agglomerációs településeken akár szennyezettebbis lehet a levegő, mint Budapest belvárosában, még ha időszakosan is. Ez főleg a hiányzó fűtési kultúrának, a nem megfelelő tüzelőanyagoknak és tüzelőberendezéseknek köszönhető. Fontos lenne tehát hasonló mérésekkel feltérképezni az országot, mint amelyet mi végeztünk, és szemléletformálással, jogszabályi változtatásokkal és támogatásokkal segíteni a lakosságot, hogy tisztább legyen a fűtés.
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa
Tördelőszerkesztő: Berceli Balázs
Eredetileg megjelent az Időkép honlapján: http://www.idokep.hu/hirek/fojtogato-legszennyezes-a-pilis-kapujaban
