A csehországi Ostravában tartotta első megbeszélését a tisztább levegőért küzdő három civil szervezet, a Levegő Munkacsoport, a cseh Čisté nebe (Tiszta Égbolt) és a lengyel Warszawski Alarm Smogowy (Varsói Szmogriadó). A Visegrádi Alap által támogatott projekt keretében tartott rendezvény előadásaiból az alábbiakban a lengyelekét ismertetjük, ami – úgy véljük – komoly tanulságokkal szolgálhat számunkra is.
Varsó, Krakkó és más lengyel városok többször szerepeltek a világlapokban azzal, hogy a levegőjük a legszennyezettebbek közé tartozik a Földön. Az ország gazdasága nagyrészt szénre épül, és nemcsak az erőművek, de ötmillió háztartás is szénnel fűt – ráadásul a legrosszabb minőségű szenekkel (nagyrészt lignittel) és többnyire 19. századi minőségű kályhákban. Sokan műanyagot és egyéb hulladékot is égetnek. A városokban pedig mindezt tetézik a rengeteg gépjármű által kibocsátott szennyező anyagok.
„Lengyel város, amely szennyezettebb, mint Peking” – A Financial Times cikke
Ezt a súlyos helyzetet a kormány sajátosan „oldotta meg”: az egészségre leginkább ártalmas káros anyagra, az apró részecskékre (PM10) a szmogriadó riasztási határértékét köbméterenként 300 mikrogrammban állapította meg, ami a magyar határérték háromszorosa (a párizsinak pedig a hatszorosa).
Mindennek ismeretében nem meglepő az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az az adata, hogy évente mintegy 50 000 lengyel hal meg idő előtt a levegőszennyezettség következtében.
Korábban a lengyel civil szervezetek keveset foglalkoztak a problémával, de az utóbbi időben egyre aktívabbak. Egyik sikeres kezdeményezésük a „szmogszámoló”, amely azt mutatja, hogy az adott városban a szennyezett levegő belélegzése egy nap egy felnőtt által mennyi – filter nélküli – cigaretta elszívásának felel meg. (Ezt úgy számolják ki, hogy összevetik, mennyi – erősen rákkeltő – benzopirén kerül a levegőbe az egy cigaretta elszívása során, illetve az adott város levegőjének egy napon keresztüli belélegzésekor a hivatalos adatok alapján.)
A szmogszámlálóra egyre több város adatait viszik fel, és már Budapest is felkerült. Fővárosunkban minden felnőtt évente 1005 cigaretta (azaz naponta csaknem három) füstjének megfelelő szennyező anyagot szív be a levegőből. Mivel egy csecsemő harmadannyi levegőt „fogyaszt”, mint egy felnőtt, ő naponta egy cigarettányi szennyezést lélegzik be. Viszont a szervezete sokkal érzékenyebb, mint egy felnőtté, így nála a károsodás veszélye is sokkal nagyobb. Ezt tetézi, hogy a csecsemőkorban a szervezetbe kerülő benzopirén a felnőtt korban okozhat rákos megbetegedést.
Részlet a szmogszámlálóból
Lukács András