A Levegő Munkacsoport szerint nem is kérdés, hogy egyetlen fagyhalál is sok, ezért mindent meg kell tenni az elkerülésükre. A kérdés az, hogy milyen eszközökkel teszünk ellene.
Többen szociális érzéketlenséggel vádolták meg a Levegő Munkacsoportot a sajtóban és a közösségi médiában is amiatt, mert szigorú hatósági fellépést szorgalmaz az illegális lakossági tüzelések ellen, vagyis azok ellen, akik műanyagot, gumiabroncsot, bálás ruhát vagy egyéb hulladékot égetnek tüzelőberendezéseikben. Azt írják, amennyiben nem hagyjuk az embereket ilyen anyagokkal fűteni, akkor megfagynak, és hivatkoznak arra is, hogy például az elmúlt télen Magyarországon 38-an fagytak meg fűtetlen otthonukban.
Először is szögezzük le, hogy önmagában a hatósági fellépés nem lehet megoldás.
Bár a szegénység jelentős szerepet játszik abban, hogy sokan olyan anyagokkal fűtenek, amit jogszabályok tiltanak, nem a rászorultság ennek a jelenségnek a fő indítéka. A saját tapasztalataink, felméréseink azt mutatják, hogy az esetek mintegy 70 százalékában az ismerethiány, a nemtörődömség, a felelőtlenség a fő ok. Ez ellen pedig csak felvilágosítással és szigorú hatósági fellépéssel lehet eredményt elérni.
Szociális ellátás keretében földgázt vagy tűzifát kell biztosítani a rászorulóknak. A jelenleginél sokkal nagyobb összeget kell fordítani az energiahatékonyság javítására és az energiatakarékosság fokozására (mint például az épületek szigetelése, a korszerű tüzelőberendezések elterjesztése és a lehető legkisebb szennyezéssel járó tüzelőanyagok alkalmazása). A jelenleg rendelkezésre álló uniós források átcsoportosításával a támogatási rendszert úgy kell kidolgozni, hogy a szociálisan rászorulók is igénybe tudják venni.
A felvilágosítás és a hatósági ellenőrzés azonban azoknál sem maradhat el, akik ingyenes tűzifát kapnak. Fontos lenne a felhasználás ellenőrzése, a kiosztás kivitelezése kisebb adagokban; sajnálatos tapasztalat ugyanis, hogy sok esetben a szociális tűzifában részesülők azt eladják, az érte kapott pénzt más célra fordítják, otthon pedig továbbra is szeméttel fűtenek.
Ezért is fordultunk az elmúlt évben számos alkalommal a kormányhoz javaslatainkkal.
Greenpeace-szel közösen írtunk levelet a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Lázár Jánosnak, amelyben egyebek mellett kértük, hogy a kormány biztosítson szociális tűzifát minden rászorulónak. A Levegő Munkacsoport kezdeményezésére az országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, Sallai Róbert Benedek módosító indítványt nyújtott be a 2017. évi költségvetési törvényjavaslathoz, amely 20 milliárd forintot irányzott elő szociális tűzifára és egyéb intézkedésekre a rászorulók érdekében. A javaslatot azonban nem fogadta el az országgyűlés. A Levegő Munkacsoport azóta több levelet írt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, kérve a szükséges források biztosítását, azonban ezekre semmitmondó válaszokat kapott. Történt mindez annak ellenére, hogy számszerűen kimutattuk: a megbetegedések, elhalálozások okozta veszteség sokkal többe kerül az államkasszának, mint az, amit ezek megelőzésére kellene fordítania.
De mit is mutatnak pontosan az adatok ezekről a betegségekről és elhalálozásokról?
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint hazánkban évente több mint 14 ezer ember veszti életét idő előtt a szennyezett levegő miatt, akik átlagosan közel 11 évvel élhetnének tovább, ha tiszta levegőn élnének. A halálozások száma azonban csak a jéghegy csúcsa. Ennél ugyanis akár ezerszer több a megbetegedések száma.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a levegőszennyezés különösen veszélyes a gyermekekre nézve. Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF a 2016 októberében megjelent, „Tisztítsuk meg a levegőt a gyermekeknek – A légszennyezettség hatása a gyermekekre (Clear the air for children—The impact of air pollution on children)” című tanulmányában megállapítja, hogy a gyermekhalálozások 10 százalékáért a szennyezett levegő a felelős. A tanulmány azt is írja, hogy a fűtésből, közlekedésből és egyéb forrásokból a levegőbe kerülő káros ultrafinom részecskék a gyermekek agyába is eljutnak, visszafordíthatatlanul károsítva az agyszövetet és így rontva a tanulási képességüket. Ezek a részecskék akár a méhlepényen is keresztülhatolnak, és károsíthatják a magzatot. Azt pedig már Magyarországon is évtizedek óta tudják (sajnos csak igen szűk körben), hogy amennyiben ezek az anyagok a születés körüli időszakban kerülnek a szervezetbe, akkor felnőtt korban végzetes elváltozásokat okozhatnak.
