A Kodály köröndön álló palota tetőszerkezete, padlásfödéme, sőt kisebb részben a második és harmadik emelet közötti födéme is leégett július 15-én. Az óriási erővel felvonuló tűzoltóságnak csak azt sikerült elérni, hogy a tűz nem terjedt tovább a környező házakra. A helyreállítás milliárdokba fog kerülni, és ehhez járul még a tűzoltás, rendőri készültség, ideiglenes elszállásolás és seregnyi más költség is. Az érintetteknek okozott lelki megrázkódtatást és egyéb nem anyagi károkat pedig meg se lehet becsülni.
Nemzetközi összehasonlításban a tűzvédelem évtizedek óta jó színvonalú idehaza, köszönhetően annak, hogy a tűzrendészek elsősorban a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. E súlyos tűzesettel kapcsolatban azonban sokakban felmerül, hogy az üres ingatlanokat ki felügyeli. Nem időzített bombák-e ilyen vagy olyan okokból? Hogyan lehetséges, hogy egy 2400 négyzetméteres, fokozottan tűzveszélyes tetőtér és az alatta levő, fafödémes emelet tűzvédelem nélkül maradhatott?
Vannak országok, ahol a tulajdonosi felelősséget igen szigorú törvényekkel kényszerítik ki. Komolyabb szabálytalanság, gondatlanság esetén elkobozzák a tulajdont. Nálunk viszont sokan hajlamosak az ellenőrzéseket, az előírások betartatását felesleges vegzálásnak tekinteni. Nemegyszer a hatóságok is indokolatlanul elnézőek. A Levegő Munkacsoport például az ajkai vörösiszap-katasztrófa veszélyét több évvel a tragédia előtt jelezte a hatóságoknak. Az Üllői úti volt katonai főiskola bontásánál a szórt (tehát látható) azbeszt jelenlétére is a szervezet hívta fel a hatóságok figyelmét. Ebben az esetben utólag sem vizsgálták meg, hogyan készíthették el a bontási terveket, és adhatták ki az engedélyeket anélkül, hogy az azbeszt meglétével foglalkoztak volna.
A gazdasági válság és szabályozási anomáliák következtében rengeteg üres ingatlan van a településeken. Tanuljanak a hatóságok és az ingatlantulajdonosok a káresetekből, és előzzék meg rendszeres felülvizsgálattal, a karbantartási kötelezettségek számonkérésével a hasonló baleseteket.
