HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (1) 4-es metró (3) adó (5) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (3) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (4) autóipar (4) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (12) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (13) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (16) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (41) éghajlatvédelem (39) elektromosautó (6) elektromos autó (9) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (2) Európai Unió (4) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (11) fák védelme (7) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (4) forgalomcsillaptás (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (4) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (2) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (1) kis autó (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (38) közlekedéstervezés (23) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (53) levegőszennyezés (30) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (13) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (1) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogirtás (3) szúnyogírtás (2) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (4) tanácsadó iroda (2) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (4) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (14) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (7) üzemanyagadó (5) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (15) zöldövezet (3) zöldterület (14) zöld város (4) Címkefelhő

A szennyező robogók kitilthatók

2023.01.09. 14:59 Levegő Munkacsoport

Válaszolva a Fővárosi Önkormányzat felkérésére, javasolta a Levegő Munkacsoport, hogy vegye napirendre a Fővárosi Közgyűlés a belső égésű motorral hajtott, szennyező robogók kitiltását Budapest Belvárosából. Ezt a javaslatot már évek óta rendszeresen megteszi, egyúttal rámutatva arra, hogy a fokozatos megvalósítás során miként lehetne segíteni azokat, akiket hátrány ér a kitiltás miatt. A javaslat mindeddig visszhang nélkül maradt, most azonban elérkezett az a pont, amikor komoly vita kezdődött a témáról.

 robogo202301_1.jpg

Elavult robogók gyakran keserítik meg az életet a budapestiek
és turisták által egyik leginkább kedveltebb utcában
(fotó: Lukács András)

 

A robogók (hivatalos nevükön: segédmotoros kerékpárok) üzemeltetése ugyanis az esetek túlnyomó részében fajlagosan sokkal környezetszennyezőbb, mint a többi közúti járműé. Egy kétütemű robogó annyi egészségkárosító szénhidrogént bocsát ki, mint több mint ezer régi, 13 éves (Euro 5-ös) furgon. Egy járó motorral egyhelyben álló ilyen robogó mellett a rendkívül rákkeltő benzolból a kutatók köbméterenként 300 000 mikrogrammot mértek, miközben az EU-s éves egészségügyi határérték 5 mikrogramm. Ez azt jelenti, hogy amennyiben például egy gyalogos, kerékpáros vagy akár egy autós várakozik egy piros közlekedési lámpánál úgy, hogy mellette egy régi robogó püfög, akkor az számára már egyetlen alkalommal is igen ártalmas lehet. Egy 2000-ben Rómában végzett kutatás szerint, a robogók feleltek az összes közlekedési eredetű részecskeszennyezés (PM) egyharmadáért, miközben arányuk az összes gépjármű között csak 17 százalék volt.

Sok robogó zajkibocsátása szintén jóval magasabb, mint a személyautóké. Az utcán közlekedő robbanómotoros robogók orrfacsaró bűze és zaja rendkívül zavaróan hat a többi közlekedőre, valamint az utcában élőkre, és ez esetenként balesetveszélyt is okozhat. Ezt a veszélyt az is növeli, hogy a robogók magas zajszintje megnehezíti azt, hogy a kerékpáros megfelelően figyeljen a közlekedés többi résztvevőjére.

A kitiltást ellenzők érvei kézenfekvők: a robogó sokkal kevesebb helyet foglal a forgalomban, mint egy autó, jóval kevesebbet is fogyaszt, és az újabb modellek már nem a rendkívül szennyező kétüteműek, hanem négyütemű motor van bennük, ráadásul a forgalomba helyezésükre vonatkozó előírások egyre szigorodnak. Igazak ezek a felvetések, ugyanakkor a tény az, hogy túlnyomó részben ócska, leharcolt, messziről bűzlő kipufogógázt eregető motorú robogók róják a főváros útjait. Ebben a pizzafutárok, ételszállítók járnak az élen, akik az átlagnál sokkal többet közlekednek.

Akárcsak az autókéra, a két- és háromkerekűek okozta zaj- és légszennyezésre is van uniós előírás, és 2021. január elseje óta csak olyat szabad belőlük forgalomba helyezni, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem rosszabb az Euro 6-os személygépkocsikénál. (Sajnos zaj tekintetében meglehetősen megengedő a szabályozás.) A régebben forgalomba állított járművek üzemeltetésére viszont az uniós szabályozás nem tartalmaz határidőt, így továbbra is akadálytalanul szennyezhetnek az elavult robogók is, amelyekből becslések szerint több százezer fut útjainkon.

Kézenfekvő megoldás volna csak a kétütemű robogók fokozatos kitiltása Budapestről, gondot jelent azonban, hogy a robogók Magyarországon – a legtöbb országgal ellentétben – egyedileg nem azonosíthatók a rendszám alapján, mert nincs rendszámuk. (A bérrollerek „rendszámosítása” egyszerű volt, a szolgáltató látta el a járműveket azonosítóval, és az adatbázisukat is ő kezeli.) A robogók esetében állami feladat lenne megszüntetni az 50 köbcentiméter fölötti és alatti hengerűrtartalmú motoros kétkerekűek káros megkülönböztetését. (Káros, mert lehetővé teszi a levegő fölöslegesen káros szennyezését és akadályozza szabálytalankodók lefülelését.) Voltak már próbálkozások a rendszám bevezetésére, de eddig sajnos minden ilyen kezdeményezés elakadt.

Olyan megoldásra van tehát szükség, amely a legócskább robogókat azonnal, a kevésbé elavultak a pedig lépésről lépésre szorítja ki a főváros utcáiról. Létezik lehetőség egy ilyen intézkedéscsomag bevezetésére. Ennek fő elemét alacsony kibocsátási övezetnek (angolul Low Emission Zone, röviden LEZ) hívják. Nem is új. Németországban 2008-ban jelölték ki az elsőt, és alig három évre rá Magyarországon is polgárjogot nyert. Igen, tizenkét éves a kisméretű szálló por (PM10) csökkentésének az 1330/2011. (X.12.) Korm. határozattal elfogadott Ágazatközi Intézkedési Programja, amelyben már szó van a LEZ-ek kijelöléséről. Szó van róla azóta is, főként a Levegő Munkacsoport leveleiben, blogbejegyzéseiben, közleményeiben, de még eddig egyetlen magyarországi önkormányzat sem vette a fáradságot, hogy korlátozza a település egy-egy részén a régi, nagyon levegőszennyező, zajos gépjárművek – személyautók, teherautók, motorbiciklik, robogók – behajtását.

A 2011 óta eltelt 12 év alatt Budapesten is lehetett volna cselekedni, megszüntetni, hogy városszerte ételkiszállítók ócska, leharcolt segédmotoros kerékpárjai ijesztgetik a gyalogosokat, kerékpárosokat, sőt autósokat is, és büdösítenek az orruk alá. Mint ahogy Londonban és Párizsban meg tudták csinálni. Párizs belsejében például, a külső városi körgyűrű (Boulevard periphérique) által körülvett 87 négyzetkilométer területű alacsony kibocsátási övezetbe – ahol vagy kétmillió ember lakik – még éppen hogy szabad behajtani Euro 2-es, azaz 2004. július elseje után először forgalomba helyezett motorbiciklivel, vagyis nem is csak legfeljebb 50 köbcentiméteressel, de a többivel is. 2023. július elsejétől pedig már csak legalább Euro 3-as, 2007. január elseje után, 2024. január elsejétől már csak legalább Euro 4-es, 2018. január elseje után forgalomba helyezett motorkerékpárok nyernek bebocsátást. 2030-tól pedig robbanómotoros gépjármű egyáltalán nem hajthat be – autó se – a párizsi belvárosba, a LEZ átalakul ZEZ-zé, vagyis nulla kibocsátási övezetté.

Párizsban tehát szó sem volt máról holnapra történő kitiltásról, van viszont egy előre fölállított, méltányos menetrend, aminek 2023. július elseje már az ötödik mérföldköve lesz. A menetrendet figyelve dönthetik el az emberek, hogy milyen gépjárművet vásárolnak. Ilyen menetrendet kellene – kellett volna már régen – kihirdetni Budapesten és az ország többi településén, legalább az Euro 3-nál rosszabb robbanómotoros két- és háromkerekűeket már az első fázisban száműzve az utcákról.

Belgiumban a brüsszeli régióban 2025. január 1-jétől csak az Euro 5-ös normának megfelelő robogók közlekedhetnek. Egyes kínai nagyvárosok még ennél is sokkal előrébb járnak: már két évtizede betiltották motorkerékpárok és robogók használatát, mert veszélyeseknek és a környezetre károsaknak tartották, helyettük pedig a pedelekek elterjedtek el. (Az akkor 15 millió lakosú Sanghajban 2002-ben tiltották be a belső égésű motorral hajtott kétkerekűek közlekedését a város nagy részén. Sanghaj lakossága azóta duplájára nőtt, és még mindig jól elvannak a tilalommal. A tilalomnak drasztikus intézkedésekkel szereztek érvényt például a 12 millió lakosú Sencsenben is.)

 robogo202301_2_1.png

Pizzaszállítás pedelekkel – Berlinben
(fotó: Lukács András)

 

Tehát a tíz évnél idősebb robogókat, köztük a kétüteműeket pár hónap vagy egy év türelmi idő után bizony lehetséges és nagyon is érdemes kitiltani. De ezek kitiltása is együtt járhat valamilyen segítséggel is az átállásra villanyhajtású robogóra vagy pedelekre (elektromos rásegítésű kerékpárra). Ez a segítség lehet az állammal együttműködve adott vásárlási ártámogatás, de lehet más is. (Ez a folyamat tulajdonképpen már el is kezdődött, hiszen a kormány jelenleg akár 10 000 elektromos rásegítésű kerékpár beszerzéséhez nyújt támogatást.) Azoknak pedig, akiknek munkaeszközük a robogó, kialakítható egy kedvezményes bérleti konstrukció közösen valamelyik robogókölcsönző társasággal.

A robogók használatának környezetbarátabbá tétele érdekében a Levegő Munkacsoport egyebek mellett 2011-ben Matolcsy György gazdasági miniszternek, 2016-ban Pintér Sándor belügyminiszternek és Tarlós István főpolgármesternek írt levelet, továbbá a Magyar Kerékpárosklubbal közösen részletes javaslatcsomagot nyújtott be az illetékes minisztériumoknak, 2019-ben Palkovics László innovációs és technológiai miniszternél szorgalmazta, hogy az állam nyújtson támogatást a robogós ételszállítók járműcseréjéhez, 2020-ban pedig Karácsony Gergely főpolgármester intézkedését kérte. Talán most már érdemi lépés is történik mindannyiunk egészségének megóvása, életminőségünk javítása érdekében.

Lukács András elnök

Vargha Márton közlekedési témafelelős

Levegő Munkacsoport

 

Címkék: robogók alacsony kibocsátású övezetek pedelek

A közoktatásunk tönkretétele uniós pénzekkel

2022.12.16. 09:14 Levegő Munkacsoport

img_2973.JPEG

Az uniós támogatások az utóbbi jó néhány évben az oktatás és különösen a közoktatás területén ahelyett, hogy segítették, fejlesztették volna az országot, egy olyan rendszer kiépítését és kiépülését tették lehetővé, amely a korábbi állapothoz képest erőteljesen rontotta azt.

Az Európai Unió jelentős támogatást adott Magyarországnak a közoktatás fejlesztésére. Ezt a támogatást egyes meghatározó elemeiben azonban úgy használták fel, ami gyökeresen ellentétes az Európai Unió elveivel és elvárásaival, amelyek szerint jelentősen javítani kell az oktatás színvonalát, hiszen ez biztosítja az Unió versenyképességének alapjait.

A közoktatás hátrányos átalakítása a köznevelési törvény 2011-es elfogadásával kezdődött. A 2012-ben jóváhagyott kerettanterv szintén visszalépés volt az előzőhöz képest, majd 2020-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) és kerettanterv újabb nagymértékű romlást idézett elő.

Az elmúlt 12 év során az iskolákat elvették az önkormányzatoktól és állami kézbe vették, az iskolarendszert központosították, kötelező központi tanterveket hoztak létre. Az iskoláknak szinte minden önállósága megszűnt, az iskolaigazgatókból intézményvezetők lettek, akiknek egy időben még a kréta beszerzéséhez is az állami tankerületi központ engedélyét kellett kérni. A kötelező tanítási óraszámot heti 22-26 órára emelték. Ez a korábbinál egyenlőtlenebbé és átláthatatlanabbá tette a tanárok kötelező tanóráinak számát, ugyanakkor növelte a tanárok terhelését. Ennek következtében kevesebb energiájuk, idejük marad, nehezebb a pedagógusoknak felkészülniük az óráikra. Nem csupán a fizetések alacsonyak, hanem rendszerint a helyettesítéseket sem fizetik ki túlóraként. A feladatok növelése és a munkakörülmények folyamatos romlása miatt a tanárok egyre kizsigereltebbek. Mindez további okokkal együtt a tanítás színvonalának esését eredményezheti.

Egyentankönyveket, tehát állami tankönyv-monopóliumot hoztak létre. Ezeket az ún. kísérleti tankönyveket EU-s pénzekből fejlesztették, és hiába kísérletiek, rögtön kötelezővé is tették.

Ezek az egyentankönyvek szakmailag óriási visszalépést jelentettek a korábbi tankönyvekhez képest. Az állami iskolákban csak ezeket a tankönyveket engedik a tankönyvrendeléskor állami forrásból megrendelni, a piacon meglévő egyéb tankönyveket pedig nem, – annak ellenére, hogy számos más tankönyvet a kiváló minőségüknek köszönhetően más országokban, például Romániában és Szlovákiában a pedagógusok nagy megelégedettséggel használják (például a Mozaik Kiadó egyes könyveit). Az egyentankönyvek minőségére jellemző, hogy volt olyan tankönyv, amelyet mintegy száz oldalnyi terjedelemben elemeztünk, írtuk le a töméntelen hibáját.

A problémáknak egyik része a tankönyvkészítésnek a módja, vagyis az, hogy nincs egy olyan tankönyvírói felelősség, hogy megjelenne a tankönyvön a szerző, hanem a szerző is úgynevezett tananyagfejlesztő, és a végső formába a tankönyveket gyakorlatilag a szerkesztők öntik. Így a tankönyv szerzője esetenként a saját művére nem ismer rá. Más írja a tankönyveknek az alapszövegét, más írja hozzá a feladatokat, és más készíti a munkafüzeteket, ezek pedig sokszor beszélő viszonyban sincsenek egymással. Tehát szakmailag koordinálatlan maga a munka, és ez az egyik oka annak, hogy rengeteg hibát tartalmaznak ezek a könyvek. Ezek részben olyan szakmai hibák, amelyek miatt a gyerekek nehezen tanulnak belőlük, részben pedig sokszor elemi tévedéseket tartalmaznak. Például az egyik tankönyv első kiadásában a térképeken több tucat alapvető hibát állapítottunk meg (egyebek mellett Visegrádot a Duna másik partjára rajzolták be, mint ahol valójában elhelyezkedik). Számos általunk jelölt hibát (ezt is) később javítottak.

Amivel egyébként a független sajtó a legtöbbet foglalkozik, azok az ideológiai vagy ideológiát is érintő kérdések. A legutóbbi időben például egy földrajzkönyvből lett sajtóügy: miközben zajlik az orosz agresszió Ukrajna ellen, egy olyan karikatúrát tartalmaz egy most használatos 8. osztályos földrajzkönyv, ami azt mutatja, mintha az orosz medve viaskodna az Európai Unióval és az amerikaiakkal, netán emiatt tört volna ki a háború (ezen karikatúra miatt egyébként Ukrajna nagykövetsége is tiltakozott). Ez csak egyetlenegy példa, sok hasonlót tudnék mondani, amelyek azt bizonyítják, hogy az Európai Unió szándékaival nyilvánvalóan ellentétesen igen vitatható minőségű tankönyveket fejlesztettek ki, amelyek – a tantervnek megfelelően – esetenként kötelező pozitív szemléletet tartalmaznak, amelyben a mítoszok fontosabbak lehetnek a történelmi tényeknél, a hipotéziseket tényként kezelik, miközben a tények relativizálódnak. A tankönyvek gyenge minősége a történelem-, irodalom-, földrajzkönyvek mellett más tantárgyakat is érint.

A közoktatásra fordított uniós támogatások felhasználásának tanulsága, hogy amennyiben az EU pénzt ad valamilyen célra, akkor a tartalmi kérdésekben nem szabad kizárólag a nemzeti kormányokra bízni a teendőket, hanem következetesen nyomon kell követni nemcsak azt, hogy a támogatás felhasználása megfelel-e az EU pénzügyi előírásainak, hanem azt is, hogy annak tartalma összeegyeztethető-e az európai alapértékekkel, és az EU semmiképp nem engedhetné meg, hogy az európai adófizetők pénzét ezekkel ellentétes célokra használják. Ez különösen fontos a közoktatás esetében, hiszen annak minősége akár több nemzedék életére is hatással lesz.

Miklósi László
a Történelemtanárok Egyletének elnöke

Fotó: N.N., Levegő Munkacsoport

Címkék: közoktatás uniós támogatások

Egy jó hangulatú szeminárium a személyközlekedés széndioxid-kibocsátásáról

2022.11.28. 19:53 Levegő Munkacsoport

Lassan véget ér a Levegő Munkacsoport egyik, kétéves projektje, A legjobb gyakorlatokon túl a személyközlekedésben („Beyond Best Practices in the Passenger Transport Sector”), amit négy külföldi szervezettel, a német Európai Klímakezdeményezés támogatásával valósít meg. A projektet a németországi Climate Analytics vezeti, még részt vesz benne a lengyelországi WiseEurope (Bölcs Európa), a romániai Asociația 2Celsius (2Celsius Egyesület) és a litvániai Centre for Sustainable Development (Fenntartható Fejlődési Központ). A projekt fő terméke a Transport Emissions Disaggregation Tool (A személyközlekedési széndioxid-kibocsátást elemző eszköz; TEDiT), amit a http://tools.climateanalytics.org/tedit címről egy böngészőbe betöltve lehet használni. Arra jó, hogy döntéshozók, a közlekedés szervezésével foglalkozó önkormányzati, állami tisztviselők, iskolások és bárki, akit érdekel, hogy miből, hogyan adódik össze a személyközlekedés fejenkénti széndioxid-kibocsátása. Ami Magyarországon 2019-ben közel 1200 kg volt!

 img_4057.JPG

Címkék: személyautó Személyszállítás

Legyen az iskola utcája csak a gyerekeké – legalább mikor iskolába mennek!

2022.11.02. 09:41 Levegő Munkacsoport

Volt idő, amikor Budapesten a kisebb utcákban alig fordult elő egy-egy autó, a gyereket le lehetett engedni játszani az úttestre is. Mára eljutottunk odáig, hogy ez még a lakó-pihenő övezetekben is veszélyes, pedig ott legfeljebb 20 kilométeres óránkénti sebességgel jöhet(ne) autó. De nem is csak az úttest veszélyes, kereszteződésen átkelni sem feltétlenül biztonságos. 


Egy budapesti általános iskola elé reggel bekanyarodó autók

Címkék: iskolába járás

Meleg otthon – gyorsan és olcsón

2022.10.23. 13:00 Levegő Munkacsoport

A lakossági tüzelőanyag-felhasználás csökkentésének egyszerű, gyors, környezetkímélő és alacsony költségű lehetőségei


VENDÉGPOSZT

 

Az elmúlt hónapokban a fűtési költség megsokszorozódott. Sokan nem fogják tudni kifizetni a várható fűtésszámlájukat. Az elkövetkező telek hidege katasztrofális következményeket sejtet. Talán még nem késő! Alacsony költségekkel néhány hét alatt fel lehet készülni a hidegre. De ehhez tisztában kell lennünk az egyes tüzelőanyag-megtakarítási lehetőségek hatékonyságával és a megvalósításuk idő- és költségigényével. Ezen ismeretek alapján gyorsan és költséghatékonyan lehet felkészülni akár már a mostani télre is. Ehhez fel kell tárnunk a fűtési igényt és a fűtéshatékonyságot befolyásoló legfontosabb körülményeket. A megvalósítást költséghatékonysági és megvalósítási időigény szerint sorba rendezve mutatjuk be. A tüzelőanyag-felhasználás függ a fűtendő légtér méretétől, a megcélzott hőmérséklettől, a tér izolációjától és a légcserétől. A szükségleti hő megtermelésének költsége pedig a hőenergia forrás árától függ.   

img_20221021_103907.jpg

Címkék: energia fűtés

Kis autóval a környezetért

2022.10.02. 20:46 Levegő Munkacsoport

lisacar.pngKép a LISA-koncepciót bemutató animációs kisfilmből 

Megfigyelhető, hogy a személyautóknak nő a tömege, a teljesítménye és esetenként a végsebessége is. Magyarországon például – ahogy sok más országban is – az új autók jelentős része városi terepjáró. E folyamattal száll szembe a „Könnyű és biztonságos autó” Karta (LISA Karta, az angol „light and safe car” kifejezésből), amelyet 2014-ben két belgiumi civil szervezet, a környezetvédelemmel foglalkozó Inter-Environnement Wallonie (IEW) és a gyermekek közlekedésbiztonságának javítását célul kitűző Parents d’Enfants Victimes de la Route (PEVR) adott ki.

Címkék: kis autó LISA autó

Valódi megoldás az üzemanyagár csökkentése helyett

2022.09.13. 16:13 Levegő Munkacsoport

Az előző cikkünkben leírtuk, hogy az üzemanyagok árának csökkentése miért rendkívül káros társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt. A teljesség igénye nélkül: az üzemanyagok árának csökkentése növeli az üzemanyag-fogyasztást, ennek számos ismert hátrányos következményével. Közvetetten támogatja az orosz hadi gépezetet, hozzájárul a klímaválság és a légszennyezés fokozásához. Az intézkedés elosztási szempontból is igazságtalan, hiszen a gazdagabbak jóval többet autóznak, mint a szegények A felső rétegek mellett még a kőolajtársaságok járnak igazán jól. És akad egy fontos politikai nehézség is: egy kedvezményt általában nagyon nehéz visszavonni.

uzemanyagar.png

Címkék: adó támogatás üzemanyag-fogyasztás üzemanyagadó

Negyvenegyszeresen elhibázott az üzemanyagárak rögzítése

2022.08.31. 21:06 Levegő Munkacsoport


„Néhány rézpénzt dobott le a parasztnak, aki a csörrenésre térdre vágta magát, és karjait szétvetve hálálkodott.
– Plútosz ezerannyit adjon helyette!
Összemarkolászta a kis rezeket, és eljajdította magát.
– Mindössze öt siliquia, öt zsák kötőtűt se kapok érte! Öt gyerekem van, uram, könyörülj meg rajtam!
Nonnus a város felé mutatott, ahonnan néha becsapódott a piac lármája.
– Ott a forumon az ármegállapító tábla. Arról megtudhatod, hogy hitvány dinnyéd még ennyit se ért. A paraszt felugrott, és ő is a piac felé nézett, de az öklét rázva.
– Meg, ugye? Hát azt honnan tudom meg, hogy hová bújt azóta a gyapjú meg a bőr meg a szög és a kasza, mióta ez az új rend van? Veszett volna meg azzal együtt, aki kitalálta!
Nonnust kiverte az izgalom verejtéke. Tudta, milyen szigorúan veszi a császár az ármaximálást, amely némely vidékeken forrongást is okozott. Nemcsak annak a fülét szegeztette a hirdetőoszlophoz, aki vétett ellene, eladóét, vevőét, hanem azt is megostoroztatta, aki zúgolódott miatta.”
(Móra Ferenc: Aranykoporsó)

kepernyokep_2022-08-31_205906.jpg

Nehéz teher ez a részvételi demokrácia

2022.07.10. 11:22 Levegő Munkacsoport

Példás módon fölkerült a Budapesti Közlekedési Központ honlapjára egy bejegyzés, miszerint „Aquincumi híd: a budapestiek dönthetnek az északi új Duna-hídról – 2. társadalmi egyeztetés”. Aki tudomást szerez róla, az szavazhat bizonyos, a hidat érintő részletkérdésekről. Vagyis korántsem „a budapestiek” – ahhoz legalábbis népszavazás kellene –, és korántsem dönthetnek.

cms-aquincumi-hid-fejlec21.jpg

Címkék: társadalmi részvétel BKK Aquincumi híd

Az adórendszer zöldítésének új jelei

2022.07.01. 10:29 Levegő Munkacsoport

A magyar kormány a gazdasági nehézségek kezelése keretében az elmúlt napokban néhány olyan „különadó” bevezetéséről, illetve meglévő adók emeléséről is döntött, ami azt jelzi, hogy a döntéshozók kezdik felismerni az adószerkezet fenntarthatóság irányába történő átalakításának szükségességét.

kc-10-refueling-aircraft-619999-scaled.jpg

Címkék: adó államháztartás különadó

süti beállítások módosítása