HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (1) 4-es metró (3) adó (3) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) államháztartás (1) allergia (1) Andrássy út (1) atomenergia (1) autógyártók (4) autóipar (4) autókölcsönzés (1) autómegosztás (4) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (13) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (14) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (39) éghajlatvédelem (38) elektromosautó (6) elektromos autó (9) emisszió (8) energia (19) energiagazdálkodás (6) építészet (4) épületek felújítása (8) épületfelújítás (7) eső (2) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (2) Európai Unió (4) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (11) fák védelme (7) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (4) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (11) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (4) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (1) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (24) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (1) klíma (17) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (5) közlekedés (37) közlekedéstervezés (23) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (53) levegőszennyezés (30) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (11) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) roncsautók (4) sajtó (1) sebességkorlátozás (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogirtás (3) szúnyogírtás (2) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (8) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) ultrafinom por (5) uniós támogatások (2) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (12) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (4) üzemanyagadó (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (15) zöldövezet (3) zöldterület (13) zöld város (4) Címkefelhő

Jobb az élet a 30 kilométer/órás övezetekben

2021.10.05. 07:06 Levegő Munkacsoport

Európában számos nagyobb városban vezették már be a 30 kilométer/órás zónákat, és ezeken a településeken számos előny tapasztalható ezeknek az övezeteknek köszönhetően.

blog_20211001.jpgTábla Graz városhatáránál

Az első város Európában Graz volt, ahol a város egész területén 30 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be, a fő útvonalakat kivéve. Ezt kétéves tesztidőszak előzte meg amelyet alapos kutatómunka és folyamatos megbeszélések kísértek, aminek eredményeként 1992-ben egyedülálló modell indult el. A városban 30 kilométer/órás sebességkorlátozás lépett életbe minden mellékúton, az iskolák és kórházak előtt, így az egész város mintegy 80 százalékát lefedte. A főutakon pedig 50 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben.

A főutak esetében egy közlekedésbiztonsági megfigyelő egység (városi szakértők, rendőrség, közlekedésbiztonsági bizottság, tanácsadók) azonosította a veszélyes helyeket, és megoldásokat dolgozott ki. Ezek közé tartoztak a közlekedési lámpák programjának módosítása, az utak és a kereszteződések átépítése, a közlekedési lámpák áthangolása, valamint egyes pontokon további sebességkorlátozások. A legfontosabb városi bejövő utakon négynyelvű információs táblákat helyeztek el, amelyek felhívják az autóvezetők figyelmét a Grazban érvényes előírásokra. Ezen intézkedések végrehajtását megelőzően az önkormányzat széleskörű lakossági figyelemfelkeltő kampányt folytatott, és azt ígérte, hogy a bevezetés után két évvel népszavazást tart arról, fenntartsák-e a sebességkorlátozást.

A bevezetés előtt erőteljes ellenkampány is folyt a 30 kilométer/órás sebességkorlátozás ellen, sokan ellenezték az intézkedést. A kétéves tesztidőszak után azonban a nagy többség a 30 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett szavazott. A sebességkorlátozás végrehajtásának nyomon követése azt mutatja, hogy a tájékoztatáson és a tudatosság növelésén kívül a rendőrségnek, majd 2006 óta egy magán sebességellenőrző cégnek (amely aztán átadta a feladatot a rendőrséget támogató városi alkalmazottaknak) is gyakori sebességellenőrzést kellett végeznie ahhoz, hogy a járművezetők betartsák a korlátozást.

Graz város elsődleges célja, hogy a nem motorizált közlekedési módokat használó személyek számára nagyobb közlekedésbiztonságot teremtsen. Azért összpontosítottak a gépjárművek sebességének csökkentésére, mivel az jelenti a gyalogosok és kerékpárosok számára a legnagyobb kockázatot. Ahol 30 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be, ott a közúti balesetek száma és súlyossága csökkent. A sebességkorlátozás hatására mintegy 25 százalékkal kevesebb a súlyos baleset. A bevezetés óta a balesetek körülbelül 80 százaléka olyan utcákon történik, ahol 50 kilométer/óra a megengedett sebesség, pedig ezek az utcák a teljes úthálózatnak csak 20 százalékát teszik ki. A zajszint jelentősen, átlagosan 3 decibellel csökkent. Szintén csökkent a légszennyezés, mivel egyrészt kevesebben autóznak, másrészt a járművek egyenletesebben haladnak, kevesebb az araszolás.

Idén január 1-jétől a Brüsszelben vezették be az általános 30 kilométeres sebességkorlátozást. A betartatás érdekében jelentősen növelték a sebesség ellenőrző kamerák számát.

20211001_2.pngBrüsszelben csak az ezen a térképen jelölt útvonalakon engedélyezett a 30 kilométer/óránál nagyobb sebesség

Franciaországban, a 160 ezer lakosú Grenoble városában és 14 környező településen 2016. január elsején vezették be a 30 kilométer/órás sebességkorlátozást. A program, melynek keretein belül ez megvalósult, a „nyugodtabb város” nevet viseli és célja a közterületek igazságosabb elosztása a különböző módon utazók között. Ezzel egyidejűleg új, kiemelt kerékpáros hálózatot hoztak létre. A több mint 500 000 lélekszámú Lille-ben 2020 augusztusában, Párizsban pedig idén augusztusban vezették be a 30 kilométer/órás sebességkorlátozást. Ezutóbbi városban azonban több kulcsfontosságú útvonal továbbra is mentesül a korlátozás alól. A korlátozások hatására mindhárom francia nagyvárosban csökkent a közúti balesetek száma és a gépjárműforgalom, a kerékpáros forgalom viszont nőtt.

2021. május 11-étől a spanyol utcák többségén 30 kilométer/óra lett a megengedett legnagyobb sebesség. A lakott területeken belül minden olyan útra vonatkozik, ahol irányonként legfeljebb egy sáv van. A korlátozások megváltoztatása mögött a városokban való közlekedés módjának közelmúltbeli változásai is állnak. Az autó vagy motorkerékpár használata helyett a gyaloglási szokások növekedése, valamint a kerékpározás és az elektromos robogók népszerűsége mind-mind hatással voltak.

blog_20211001_3.jpgBilbaóban ezen az úton is 30 km/h a határ, pedig négy sávnál 50 is lehetne
(kép: Fernando Domingo-Aldama/El País)

Svájc legnagyobb városában, Zürichben a sebességkorlátozás csökkentésének célja elsősorban a közlekedési zajszennyezés visszafogása volt. A 2010-2012 között zajló kísérleti projekt keretében éjszakai sebességkorlátozást vezettek be. A svájci kormány országos szinten 50-es és 30-as sebességkorlátozásról tárgyal, de Zürich vezetése már előrement, és 400 kilométernyi úthálózaton nappal is 30 kilométer/órás korlátozást vezetett be. A zürichi polgárok körében végzett felmérés szerint a sebességkorlátozást minden érintett csoport kedvezően fogadta. A főként gyalogjárók és a kerékpározók a legelégedettebbek. A megkérdezettek közül sokan úgy érzik, hogy az utak biztonságosabbak és kevésbé zajosak.

Érdemes még megemlíteni a finn fővárost. Helsinki 2019 májusában 30 kilométer/órás sebességhatárt vezetett be a lakónegyedekben lévő összes útra, így Oslóval együtt úgy zárta a 2019-es évet, hogy egyetlen gyalogos vagy kerékpáros sem halt meg közlekedési balesetben.

Ezeken a városokon kívül még számos példával lehetne szolgálni Európán belül és kívül arról, hogy a sebességet korlátozó városok mindegyikében kedvező változások zajlanak le.

Wende Rebeka
környezetmérnök
Levegő Munkacsoport

Címkék: sebességkorlátozás forgalomcsillapítás 30 km/óra

Alkalmazkodjunk az éghajlatváltozáshoz: Megfelelő szennyvíz- és csapadékvíz-kezelést!

2021.09.19. 15:43 Levegő Munkacsoport

eso-1024x575.jpg

Az idei nyár különösen bővelkedett a nekünk is szóló figyelmeztetésekben. Ne várjuk meg, hogy a németországi, belgiumi esőzések, földcsuszamlások, a főként Dél-Európában, de már északon is súlyos erdőtüzek nálunk is tragédiákat okozzanak! A szakértők véleménye szerint nem az időjárási szélsőségek, hanem azok gyakorisága jelzi a klímaváltozás tényét. A józan ész azt diktálja, hogy ha már belekerültünk a klímaváltozásba, legalább alkalmazkodjunk a még nagyobb bajok elkerülése érdekében.

Az utóbbi 10-15 év szárazságai és az időnként lezúduló aránytalanul nagy esőzések alapján azt hinné az ember, hogy már a kisiskolások számára is nyilvánvaló, sürgősen készüljünk fel az egyenlőtlen csapadékeloszlásra. A fővárosban, különösen a belső kerületekben, az utóbbi évtizedben már többször elöntötte a garázsokat, pincéket és egyéb helyiségeket a szennyvíz, az alagsorokban kialakított zuhanytálcákon, WC-csészéken keresztül. Az építési engedélyek számolatlan kiadásánál fel sem merült, hogy a csatornarendszer egyszer bemondja majd az unalmast. A túlterhelt csatornahálózat miatt – nagy esőzésekkor - visszaáramlott a szennyvíz az utcára kivezető csatornacsövekből az épületek mélyebben fekvő részeibe.

Bármennyire is nagy költséggel jár a megfelelő infrastruktúra kiépítése, a feladat halaszthatatlan. Új csatornarendszereknél automatikusan szétválasztják a csapadékvíz elvezetését a többi szennyvíztől. Így a hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék nemcsak nem terheli lökésszerűen a másik hálózatot, de bevezethető olyan tározókba, amelyekből a csapadékhiányos időszakokban pótolható az öntözés, esetenként az utcák éjszakai lehűtése, locsolása is. (A meglevő, régebbi csatornahálózatok nem elválasztott rendszerűek.)

Vannak olyan kedvező adottságú, alápincézett társasházak, ahol a lakók, a saját kárukból tanulva, visszacsapó-szelepet szereltettek fel az utcára kivezető csatornacsőre a visszaáramlás meggátlására. Továbbá körbecsatornázták az épületet, hogy a tetőről lezúduló csapadékot közvetlenül kivezethessék a hálózatba. Ez azonban csak tűzoltás. Egyrészt nem minden épületnél kivitelezhető, másrészt a városi csatornarendszer túlterheltségét nem csökkenti.

blog20210919_a.png blog20210919_b.png

Ha már ebben a cikkben is a manapság sokat emlegetett témáról, a klímaváltozásról van szó, tennék még egy megjegyzést az épületek alagsorával kapcsolatban. Száz éve a félig földbe süllyesztett, alagsori helyiségekben tárolók, műhelyek, komfort nélküli szükséglakások voltak. A kisipar, a javítóműhelyek, kisboltok stb. eltűnésével, az életszínvonal javulásával rengeteg ilyen helyiség üressé vált. Némelyeket azonban – különösen ott, ahol a talajvíz adottságok kedvezőek és a padlószint csak 1,20-1,30 m mélyen van, vagyis a természetes világítás is adott – igényesen átalakítottak komfortos lakásokká. Ezekben a lakásokban fűtés nélkül sem megy le télen a hőmérséklet 10 fok alá, ugyanakkor a legnagyobb hőségben sem emelkedik 20 fok fölé (megfelelő üzemeltetés mellett). Vagyis az ilyen alagsori egységekben a szokásoshoz képest töredéknyi energiával biztosítható a kellemes téli-nyári komfortérzet. Ebből a szempontból is érdemes átgondolni a számtalan üres helyiség mielőbbi hasznosítását.

Legyen végre a megfelelő kapacitású infrastruktúra kiépítése a prioritás a városok utolsó szabad telkeinek beépítése helyett!

Kovács Gizella
a Levegő Munkacsoport önkéntese

A cikk eredetileg a thevip.hu-n jelent meg.

Címkék: eső éghajlatváltozás csatorna éghajlatvédelem

Ne késlekedjünk a zöldítéssel!

2021.09.15. 07:04 Levegő Munkacsoport

Joggal mondják, hogy még a nagy hidegek elviselése is főképpen pénzkérdés. Akinek jó ruhája, meleg kuckója van, az akár a sarkköri hideget is kibírja. A hőség azonban más. Még az egészségeseknek is megárthat. A légkondicionálók messze nem tökéletesek és nem mindenki számára elérhetőek, és időnként bizony ki kell mennünk az épületekből, ha nem akarunk teljesen leszokni a normális életről. További felmelegedést jósolnak, és ehhez jön még, hogy a beépített, leburkolt városi részeken sokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint a növényzettel borított területen. A városi lét nyilvánvaló előnyeiről, szükségességéről viszont ma már nemigen tudnánk lemondani.

 blog20210913_1.jpgA levegő és a felszín hőmérséklete kánikula alatt ugyanabban az időpontban Krakkó két különböző utcájában
(A kép forrása az „Aktywiści zmierzyli temperaturę dwóch ulic. Wnioski? Ta z drzewami jest znacznie chłodniejsza” [Az aktivisták két utcában mérték a hőmérsékletet. Következtetések? A fákkal sokkal hűvösebb] című cikk.)

Még mindig nem késő tágabb környezetünkben is felkészülni a még nagyobb hőségekre! Erre az egyik legkézenfekvőbb – és bárki által végezhető – beavatkozás a felületek zöldítése.

Vannak jó példák, de sem vidéki városokban, sem a fővárosi kerületekben nem hemzsegnek a zöld falak, kerítések, bezöldített kertek, belső udvarok. Pedig a zöldítés nem pénzkérdés. Még csak nagyobb hozzáértés sem kell hozzá. Lehet persze költeni rá akármennyit, de kicsiből is megúszható, némi türelemmel és szorgalommal. Zöldíthető felület pedig szinte korlátlanul a rendelkezésünkre áll.

Veszélyt a zöldítésre gyakran nem is a hőség, a vízhiány, hanem az akadékoskodó szomszédok jelentik. Ezért is fontos lenne, hogy rendszeresen kapjanak helyet a médiában a zöldítéshez kedvet csináló és a tévhiteket eloszlató műsorok. Sokan félnek például, hogy a zöld falon felkapaszkodnak az apró állatok, és bemásznak a nyitott ablakokon. Mások a vakolatot féltik a kúszónövényektől. Mindezek a veszélyek, kellemetlenségek kivédhetők, vagy eleve alaptalanok.

A gyerekeket is bevonhatnánk a zöldítésbe. Elhelyezhetnénk a bejárat mellett palackokat (persze rendezetten), amit a lakásba érve megtölthetnének vízzel. Elmenőben pedig rálocsolhatnák a kiültetett növényekre. Sok kicsi sokra megy, és a szemléletüket is formálná.

Ne várjuk mindig fölülről a kezdeményezést! Van ugyan a fővárosnak egy új, ún. Radó Dezső Terve, amely a zöldterületek növelését tűzte ki célul, de megsokszorozhatnánk az eredményességét saját portánk zöldítésével. A Fővárosi Önkormányzat honlapján megtalálható Zöldinfrastruktúra füzetek 5. kötete több jó példát mutat be társasházak kezdeményezéseiről, illetve tanácsokat ad a falak, belső udvarok zöldítésére, a növények kiválasztására stb.

blog20210913_3.jpg
Magától felfut a borostyán a kerítésre…
blog20210913_4.jpg
6-8 év alatt pedig teljesen befedi…

 

Rengeteg csupasz tűzfal, kerítés kínálja magát a kőrengetegben. Nem is hinnénk, hogy sok növény, ha kellően megerősödött, öntözés nélkül is átvészeli a legszárazabb időszakokat. Persze türelem kell ahhoz, hogy például néhány hajtás elültetése után 5-6 évvel nyújtson üdítő látványt a bezöldített kerítés az arra járóknak, és védje, hűtse a mögötte levő lakásokat. Még több idő kell egy magas tűzfal bezöldítéséhez. Kezdőknek, kevés idővel rendelkezőknek, a borostyán vagy a vadszőlő ajánlható, de a választék hihetetlenül nagy színes virágú kúszónövényekből.

Ne késlekedjünk! A hőség a jövőben még inkább fokozódni fog. Ne számítsunk egyhamar újabb jégkorszakra!

Az önkormányzatok is sokat segíthetnének a lakosoknak. A belső kerületekben főképpen kicsiny előkertek, zöldíthető szegélyek vannak, és egy-egy ingatlanon legfeljebb néhány fa, bokor található. Ezek időnként szükséges permetezéséhez, a kiszáradt fák, magasabban levő ágak eltávolításhoz, nagyobb mennyiségű nyesedék bedarálásához egyenként szakembert hívni vagy komolyabb berendezéseket, szerszámokat vásárolni aránytalanul költséges. Sokszor nincs is vállalkozó egészen kis munkák egyedi elvégzésére. Jó lenne, ha koordinálnák az önkormányzatok az ilyen kis volumenű munkák elvégzését.

Nem kell ingyen felajánlani az ingatlanoknak, nem az a lényeg! Meghirdethetnék a lehetőséget, és közvetíthetnének a megrendelők és a vállalkozók között. Mérje fel mindenki (társasházak, intézmények), milyen munkát szeretne inkább szakemberrel elvégeztetni, és ha összegyűlik egy-két napra vagy hétre való megrendelés, akkor azt folyamatosan tudnák elvégezni a vállalkozók. A kis megrendelések egyenként nem hatékonyak, mert a kiszállás viszi el az idő és energia nagy részét. A méretgazdaságosság a költségeket is jelentősen csökkentené. Külön előnye lenne a szervezett ápolásnak, hogy így olyan munkákat is elvégeznének, amelyek éppen a kicsiségük miatt hanyagolódnak el. Gyakran előfordul például, hogy egy kerületben, térségben elterjed valamilyen gomba vagy rovarfertőzés, amely hatékonyan csak a teljes fertőzött növényállomány permetezésével szüntethető meg.

Jártamban fogalmaztam ezt a cikket. Csak abban a kb. 250x300 méteres tömbben, ahol a társasházunk áll, láttam az utcáról egy-két napi munkával eltávolítható kiszáradt fát, fertőzött bokrot, amelyek helyén szemet gyönyörködtető és hőséget fékező növényeket képzelnék el.

Kovács Gizella
a Levegő Munkacsoport önkéntese

A cikk eredetileg az Újbuda újság 2021. augusztus 11-i számában jelent meg.

Címkék: klíma hőség zöldfelület éghajlatvédelem

Villamosítás a városi áruszállításban

2021.09.05. 12:30 Levegő Munkacsoport

glshajtas-pajtas_csapat.jpg

Következetesen építi villanyhajtású városi áruszállító flottáját a német vasutak fuvarozó vállalkozása, a DB Schenker. Berlinben már 2018 óta szállít csomagolt árukat a városközpontban FUSO eCanterekkel. 2019-től Párizsban, Frankfurtban és Stuttgart környékén, Idén pedig már többek között Oslóban, Koppenhágában, Madridban, Salzburgban, Bécsben, Hamburgban és Milánóban is szállítanak ilyen teherautókkal.

A legalább 100 kilométeres hatótávolságú 7,49 tonnás tehergépkocsikat belvárosi rövid sugarú áruelosztásra használják.

A rendszeres töltés a telephelyen éjszaka zajlik, de szükség esetén gyorstöltővel másfél óra alatt feltölthetők a járművek. Az, hogy a DB Schenker folyamatosan vásárolja az újabb és újabb eCantereket, és újabb és újabb városokban veti be őket, mutatja, hogy érdemes áttérni a villanyhajtásra a városi teherszállításban. A járművezetők kedvelik a villanyhajtás egyenletességét, jó gyorsulását és azt, hogy nincs se motorzaj, se rezgés a vezetőfülkében. A DB Schenker dícséri a teherautók megbízhatóságát is. A tapasztalatok nyomán már megkezdték a tapasztalatszerzést a Daimler Truck Portfolio egy másik teherautójával, a Mercedes-Benz eActros-szal is Lipcsében.

Címkék: fuvarozás elektromosautó furgon Kerékpáros áruszállítás

Olcsó benzinnel a klímáért?

2021.08.26. 09:54 Levegő Munkacsoport

1627674705406.jpg

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese és képviselőjelöltje nemrég sajtótájékoztatót tartott a párt „zöld programjának” egy lényeges eleméről. Közölte, a Demokratikus Koalíció (DK) követeli: a kormány csökkentse az üzemanyagok jövedéki adóját. Más szóval, a DK olcsó üzemanyaggal kívánja elősegíteni, hogy Magyarországon megálljon a közlekedésben az üvegházhatású gázkibocsátás növekedése… Történt mindez pár héttel azután, hogy az Európai Bizottság bejelentette, a közúti közlekedésben széndioxid-kibocsátási kvóta bevezetésével javasolja emelni az üzemanyagok árát annak érdekében, hogy az emberek kevesebbet autózzanak, ezáltal csökkentve a közlekedési széndioxid-kibocsátást.

Címkék: demokratikus koalíció üzemanyag-fogyasztás üzemanyagadó

Légszennyezés: merjünk mérni, merjünk lépni!

2021.08.10. 07:39 Levegő Munkacsoport

osszeszereles.png

Miért szennyezzük a levegőt, ha tudjuk, hogy ártalmas a környezetünkre, az egészségünkre? Fogós kérdés, amelyre sokféle válasz van.

De lépjünk vissza egyet: vajon tényleg tisztában vagyunk a légszennyezés okaival és hatásaival?

Bár a Levegő Munkacsoport tapasztalatai azt mutatják, hogy például az illegális szemétégetés sokszor ismerethiányra vezethető vissza, az emberek általában tudják, hogy a közlekedés, a fűtés, a szemétégetés szennyezi a levegőt. Ennek ellenére sokan mégsem érzik ezt igazán súlyos, őket közelről érintő problémának. Valahogy elfogadják, hogy ez normális, a „dolgok velejárója”, illetve sokszor azt gondolják, hogy az igazán súlyos légszennyezés másokat érint.

Címkék: levegőszennyezés károsanyag-kibocsátás mérőállomás részecskeszennyezés lakossági mérések

Korlátozni kell a városi terepjárók használatát!

2021.07.26. 14:28 Levegő Munkacsoport

suv-1536x1023-blog.jpg

Bár egyre népszerűbbek a városi terepjárók (más néven: utcai terepjárók, angol rövidítésükkel: SUV-ok), a társadalomnak számos tekintetben hátrányosak. Ilyen például a magasabb üzemanyag-fogyasztás és ennek következtében jelentősebb széndioxid-kibocsátás, a nagyobb helyigény, valamint a fokozott balesetveszély.

Címkék: SUV városi terepjárók

Matricával a roncsautóimport ellen

2021.07.19. 11:33 Levegő Munkacsoport

blog20210719.jpg

Több mint egy évtizede tétlen a mindenkori magyar kormány a roncsimport ügyében. Azóta, amióta az Európai Bíróság ítéletei miatt kénytelenek voltunk megváltoztatni a regisztrációs adó kivetését úgy, hogy minél öregebb egy autó, annál kevesebbe kerüljön a hazai forgalomba állítása. Ezért ömlenek az országba a lestrapált, kétes hatékonyságú részecskeszűrős, gyönge nitrogénoxid-közömbösítő rendszerrel szerelt személygépkocsik. Hiába a Magyar Gépkocsiimportőrök Egyesületének javaslata, hiába, hogy van uniós jogszabály, mely lehetővé tenné a roncsimport fékezését, és hiába hirdette meg a kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében: „Nem leszünk Európa roncstemetője, a szennyező autók behozatalát szigorúan korlátozzuk.”

Címkék: útdíj dugódíj roncsautók károsanyag-kibocsátás alacsony kibocsátású övezet

Légszennyezés: a kormány álláspontja és a valóság

2021.07.07. 07:45 Levegő Munkacsoport

blog0_20210705.jpg

Címkék: légszennyezés PM10

Hurrá, most már a teraszokon is élvezhetjük a járó motorok bűzét!

2021.07.04. 08:24 Levegő Munkacsoport

dblog20210701.JPG

Újra megnyíltak a kávézók, a szellős kerthelyiségek, a kiülős teraszok! Mindnyájan jól járnánk, ha ezt az autójukban hűsölő, mobiljuk gombjait nyomogató vagy csak úgy elücsörgő honfitársaink is észrevennék. Le kellene végre szokni a motorjáratásról a várakozás alatt.

Címkék: közlekedés egészség parkolás éghajlatváltozás légszennyezés károsanyag-kibocsátás részecskeszennyezés

süti beállítások módosítása