HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (5) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (3) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (12) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (17) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (17) dugók (6) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (43) éghajlatvédelem (41) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek (1) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (5) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (8) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (8) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (4) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (55) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (16) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (4) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) termőföld (1) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (20) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (1) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (8) üzemanyagadó (7) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (16) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

Autópálya vagy park: miként döntöttek a valenciaiak

2024.02.06. 20:48 Levegő Munkacsoport

Bár a várost átszelő folyó áradása a világ számos helyén ismert probléma, különböző települések más-más megoldásokkal próbálnak védekezni ellene. Míg a hollandiai Nijmegenben a helyi ártér megnagyobbítására, addig Szentendrén a mobil gátra esett a választás. A spanyolországi Valencia azonban egy ezeknél radikálisabb megoldásra szánta el magát az 1957-es, közel száz életet követelő áradás után. Az ország vezetése úgy döntött, hogy a Turia folyó medrét elterelik, hogy az a város mellett haladjon el.

blog20240206.jpg

A Jardi del Turia egy szakasza, benne a régi folyót átívelő egyik híddal
(A kép forrása: Iberflora)

  

A hátramaradó közel 9 kilométeres folyómedret, mely kettészeli Valenciát, eredetileg egy Valenciát Madriddal összekötő autópálya kialakítására használták volna fel. Azonban Francisco Franco diktatúrájában ritkaság számba menő ellenállás bontakozott ki a tervvel szemben. Franco végül engedett a helyiek nyomásának és elvetették az autópálya ötletét. Helyette felkérték Ricardo Bofill építészt a mára Valecia egyik szimbólumának számitó park kialakítására.

A 110 hektáros Jardi del Turia végül 1986-ban nyílt meg a lakosok előtt. Az északi végében az állatkert és sok sportpálya kapott helyet. Innen gyalogos sétányon vagy bicikliúton járhatjuk be az egész parkot, amit teljes hosszában mediterrán fák és virágok lepnek el, így kellemesen lepihenhetünk a fák tövében a nyári forróságban de akár a januári tavaszias időben is. Emellett több sportalkalmatosság és játszótér is van a régi folyómederben, a Gulliver csúszdaparkban pedig akár a felnőttek is gyermekként érezhetik magukat. A park déli, tengerparthoz közeli végében pálmafákkal tűzdelt sétányon jutunk el a futurisztikus Művészetek és Tudományok Városába, ahol múzeumokat, élményközpontot és az óceánáriumot is meglátogathatjuk. A 13, eredetileg a folyón átívelő híd pedig még különlegesebbé teszi a Jardi del Turia-ban töltött időt.

blog20240206_2.jpg

A Művészetek és Tudományok Városa épületegyüttesének részlete
(a szerző fotója) 

Bár egy folyómeder elvezetése nem csak költséges feladat, de sok környezeti dilemmát is felvet. Az viszont nagyon nem mindegy, mire használjuk fel a városainkban jelenlévő kihasználatlan területeket. Valenciában adott volt egy üres folyómeder. Lehetett volna belőle egy nagyforgalmú autópálya, de végül Spanyolország egyik legizgalmasabb parkjává alakították. Az elmúlt évtizedek pedig egyértelműen a helyiek ötletét igazolták.

A hatalmas növényzet Valencia szívében nem csak hűti a levegőt a forró nyári hónapok alatt, de folyamatosan tisztítja is azt. Ezenfelül a fák árnyékában télen-nyáron kiváló kikapcsolódási lehetőséget találunk, egy kis nyugalmat a városi pezsgés közepette.

Kincses Krisztián
a Levegő Munkacsoport gyakornoka

komment

Címkék: autópálya zöldterület Valencia

Miként épüljön meg a budapesti Dubaj?

2024.01.30. 14:20 Levegő Munkacsoport

Sehogy ne épüljön meg a Rákosrendező területére tervezett nagyberuházás, sőt már semmi ne épüljön az országban, ami nem létfontosságú. Minden építkezést, amit csak lehet, haladéktalanul le kell állítani.

ra_kosrendezo.jpg
Rendszeresen olvashatunk arról, hogy kiszakadt a korlát, leszakadt az erkély, leomlott a homlokzat, rázuhant valakire a vakolat, lerogyott a tetőszerkezet. Ezek csak a „látványos” részei az épületeink leromlásának, hiszen kívülről nem látszik az, hogy cserére szorulnak a villany-, víz- és gázvezetékek, tetőszerkezetek és a házak egyéb elemei. Mivel a lakóknak nincs pénzük a felújításra (vagy inkább másra költik a pénzüket), az állami vagy önkormányzati támogatás pedig általában elérhetetlen számukra, a leromlás folyamata megállíthatatlan. Így egyebek mellett a majdani javítások, felújítások költsége is rohamosan növekszik. Ugyanakkor még a veszélyhelyzetek azonosítására sincs pénz és szakember, nemhogy a veszélyek megelőzésére.

Nem „csupán” az a baj, hogy épületeink egyre balesetveszélyesebbé válnak. Az éghajlatváltozás miatt az egyre szélsőségesebbé váló időjárás még inkább fenyegeti a lakókat. Már 2018-ban megállapította az Országgyűlés által egyhangúan elfogadott Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia: „Az épített környezetre és a települési infrastruktúrára a legjelentősebb fizikai veszélyt a hőhullámok, a viharokat kísérő özönvízszerű esőzések, a megnövekedett szélsebesség jelentik.” Az újabb kutatások eredményei pedig egyre szomorúbb jövőt vetítenek előre. Többek között megállapították: már ebben az évtizedben leállhat az észak-atlanti óceáni bukóáramlás, aminek következtében hazánkban (is) nyáron gyakorivá válik a 40 Celsius fokot meghaladó hőség, télen a mínusz 30 foknál hidegebb napok sorozata, és a szélsőségesen száraz időszakok özönvízszerű esőkkel váltakozhatnak. Márpedig a hőség 27 féle módon támadja az emberi szervezetet, akár annak összeomlását is előidézve, a rendkívüli hideg szervezetünkre gyakorolt hatását pedig aligha kell részletezni.

Mindennek tetejébe az elmúlt időszak arra is megtaníthatott (volna) bennünket, hogy energiaellátásunk igen bizonytalan lábakon áll. Még ha nem fenyegetne az a veszély, hogy megszakad a gáz- vagy áramimportunk, akkor is kérdéses, hogy miként lesz elegendő energiánk, ha egész Európát egyidejűleg sújtja tartósan a rendkívüli hőség vagy fagy. Azonban még a hazai energiarendszerek megbízhatósága is leromlik, amint azt a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia is megállapítja: „Az energiaszállítási rendszerek, közüzemi szolgáltatások körében is növekvő kockázatok azonosíthatók” a klímaválság következtében. (Ezt már meg is tapasztalhattuk, amikor a Paksi Atomerőmű teljesítményét vissza kellett fogni a Duna vizének megemelkedett hőmérséklete miatt, vagy amikor a Dunántúlon vihar miatt több tízezer háztartás maradt áram nélkül.)

Mindez különösen riasztó annak fényében, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysága rendkívül rossz.

Tehát a meglévő épületállomány felújítása, korszerűsítése abszolút elsőbbséget kell élvezzen, minden lehetséges forrást, szakembert át kell csoportosítani erre a feladatra. Ez azt is jelenti, hogy fel kell számolni az épületfelújítások egyik legnagyobb akadályát: azt, hogy az új beruházások elszívják a felújításoktól a pénzt és a szakembereket is. Még akinek lenne pénze és hajlandósága befektetni háza, lakása energetikai korszerűsítésébe, az is nehezen talál megfelelő szakembert a kivitelezéshez, és nagy a kockázata annak, hogy végül kontárok végzik a munkát.

Van még egy életbevágó indoka annak, hogy miért kell azonnal abbahagyni az újabb épületek, utak és egyéb létesítmények építését. Minden ilyen beruházás rengeteg építőanyagot és energiát igényel, valamint hatalmas mennyiségű hulladékkal jár. Például a cement és az acél előállítása a legenergiaintenzívebb gazdasági tevékenységek közé tartozik. Az építőanyagok bányászata pedig az egyik leginkább környezetromboló tevékenység. Pest megye délkeleti térségének nagy részét már most is ökológia katasztrófa sújtotta területnek kellene nyilvánítani az ott folyó kavicsbányászat miatt: nagy területeken távolították el a termőföldet, értékes természeti területeket számoltak fel, a kavicsbányák területén kialakult tavak vize pedig intenzíven párolog, aminek következtében vészesen csökkent a talajvízszint.

Miközben a klímaválság miatt is létfontosságú a termőföld, illetve a természeti területek megóvása, az új létesítmények egyre több területet foglalnak el: 1990 és 2019 között a művelésből kivont területek nagysága megkétszereződött, és hazánk teljes területének immár 21 százalékát foglalták el (2020 óta a KSH már nem is meri közzétenni a frissebb adatokat). Ráadásul Magyarország ma már 2,4-szer nagyobb mértékben használja fel a biokapacitását, mint amennyit szabad lenne, ha az elkövetkező évtizedekben is szeretnénk életben maradni. (A biokapacitás a természeti környezet azon képessége, hogy előállítsa az ember által felhasznált biológiai anyagokat, valamint feldolgozza az ember által termelt hulladékot.)

Minden egyes ember sokat tehet azért, hogy megfékezzük a mindannyiunk pusztulását előrevetítő folyamatokat. Tájékozódjunk és tájékoztassunk (például úgy, hogy a lehető legszélesebb körben megosztjuk ezt a cikket és a hasonló jellegű anyagokat), valamint támogassuk azokat a mozgalmakat, szerveződéseket, amelyek azért dolgoznak, hogy megóvják a létfeltételeinket biztosító természeti javakat!

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

Fotó: Horváth Zsolt, Levegő Munkacsoport
A cikk eredetileg a Népszavában jelent meg.

komment

Címkék: tömegközlekedés beépítés klímapolitika zöldterület Budapest

Lehetett volna sokkal jobb is a magyar REPowerEU terv

2024.01.09. 08:04 Levegő Munkacsoport

Az Európai Bizottság után a Tanács is jóváhagyta Magyarország REPowerEU tervét, amely keretében 2026-ig 2346 milliárd forintot fordítanánk a szén-dioxid-kibocsátás, a primerenergia-felhasználás és az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentésére. Ennek az összegnek a 11 százalékát uniós vissza nem térítendő támogatásból, 63 százalékát uniós hitelből fedeznénk (a fennmaradó hányad hazai önrész). A tervet elemezve, a Levegő Munkacsoport arra következtetésre jutott, hogy lehetett volna sokkal jobbat is készíteni.

20210818_5.jpeg

A tervben előirányzott reformok és beruházások megvalósításával – a tervben közölt adatok szerint – évi 0,7-0,9 millió tonna szén-dioxid-kibocsátáscsökkenést érnénk el, vagyis 2,6-3,4 millió forint kiadás eredményez egy tonna csökkentést. Nyilvánvalóan számos olyan intézkedés létezik, amelyek jóval alacsonyabb fajlagos költséggel mérsékelnék a kibocsátást. Az EU emissziókereskedelmében a karbonkvóta tonnánkénti ára az utóbbi időben 80 euró körül mozog, ami – hivatalos árfolyamon számolva – mintegy 30 000 forint.

Nehezen érthető, hogy miért van szükség arra, hogy százszoros áron igyekezzünk eleget tenni az EU követelményeinek.

Magyarország éves szén-dioxid-kibocsátása jelenleg mintegy 50 millió tonna. Ha a nullára történő kibocsátáscsökkentésre hasonló fajlagos költséggel számolunk, mint a tervben leírtak alapján, akkor az 2050-ig összesen legalább 130 000 milliárd forint állami támogatást igényelne, vagyis évente közel 5000 milliárd forintot. Ez utóbbi összeg a 2024. évre előirányzott központi költségvetés több mint 12 százalékának felel meg. Nem látható ennek az összegnek a forrása.

A terv Bizottság által jóváhagyott változata 13 reformot irányoz elő, amelyek kétségkívül hasznosak, azonban messze nem elegendőek a kitűzött célok eléréséhez.

EZÉRT VÉLEMÉNYÜNK SZERINT HALADÉKTALANUL MEG KELL KEZDENI AZ EURÓPAI TANÁCS ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL IS SZORGALMAZOTT TOVÁBBI REFORMOKAT.

A rezsicsökkentést teljesen el kell törölni, és ezzel egyidejűleg be kell vezetni a rászorulók havi pénzbeni támogatását. Ezzel szemben 2023-ban a kormány 2580 milliárd forintot fordít „rezsivédelemre”, és ezt a támogatást – bár 2023. évinél jóval kisebb összeggel, 1340 milliárd forinttal – 2024-ben is folytatja.

További probléma, hogy jelenleg hatalmas közvetlen és közvetett támogatásban részesülnek a fosszilis energiahordozók, a rezsicsökkentésen túlmenően is. Egyebek mellett ebbe a körbe tartozik, hogy a környezeti és egészségi károk költségeit az árak nem tartalmazzák (csak a közlekedés terén ezek az ún. külső költségek nálunk a GDP 5 százalékának felelnek meg az Európai Bizottság honlapján közzétett számítások szerint, de egy korábbi, az akkori hazai közlekedési tárca által megrendelt tanulmány szerint a GDP 13 százalékát is elérhetik). Ide tartoznak továbbá az egyes cégeknek (autógyárak, akkumulátorgyárak stb.) nyújtott támogatások, valamint számos kormányzati beruházás is (például a Fertő-tavi beruházás). Ha megszűnnének ezek a káros támogatások, illetve a rezsicsökkentés, akkor a tervben előirányozott beruházási támogatások túlnyomó része szükségtelenné válna, hiszen ezek a beruházások piaci alapon is viszonylag gyorsan megtérülnének.

Egyértelműen képtelenség érdemi előrehaladást elérni a REPowerEU említett célkitűzései irányába úgy, hogy a kormány sokkal nagyobb összeggel támogatja a visszaszorítandó fosszilis energiahordozók felhasználását, mint a Magyarországnak előirányzott, azok felhasználásának csökkentését célzó uniós támogatások teljes összege.

Éppen ellenkezőleg, a „rezsivédelmi” és a fosszilis energiának nyújtott egyéb támogatások pontosan az EU céljaitól való további távolodást vetítik előre. Emellett ezek a támogatások társadalmilag is rendkívül igazságtalanok, mivel például a rezsicsökkentés vagy az autózásnak nyújtott kedvezmények leginkább a gazdagabb rétegeknek – és különösen a leggazdagabbaknak – kedveznek, vagyis nagyobb részben olyanok kapják, akik nem szorulnak rá. Egyebek mellett ezért is sokkal kevesebb támogatás jut a szegényebbeknek, mint egyébként lehetne. Az sem elhanyagolható, hogy a támogatás következtében keletkező környezetszennyezés és egészségkárosodás is leginkább a szegényeket sújtja.

RENDKÍVÜL IGAZSÁGTALANOK EZEK A TÁMOGATÁSOK AZÉRT IS, MERT AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI BERUHÁZÁSOKAT VÉGZŐ VÁLLALKOZÁSOKAT ÉRDEMTELENÜL HÁTRÁNYBA HOZZÁK A FOSSZILIS ENERGIA HASZNÁLATÁBAN ÉRDEKELT CÉGEKKEL SZEMBEN.

A legnagyobb hátrányuk pedig minden bizonnyal az, hogy a lakosságot, az üzleti szférát és a politikai döntéshozókat egyaránt félretájékoztatják az energia valódi áráról és a hibás ár következtében elkerülhetetlenül előálló súlyos helyzetről, a kiszolgáltatottságról is.

Még mindig rendkívül alacsony a lakosság energiatudatossága és hiányosak az ismeretei arról, miként lehet és miért érdemes minél kevesebb energiát fogyasztani, illetve kevésbé környezetszennyező fűtési és hűtési módszereket alkalmazni. Ezért ki kell dolgozni egy széles körű szemléletformálási programot az Európai Bizottság, valamint hazai és külföldi civil szervezetek bevonásával, és ezt mielőbb végre is kell hajtani.

Szintén szükséges a hatóságok megerősítése az illegális égetések felszámolása érdekében, ugyanis Magyarországon – csakúgy, mint a térség több országában, Lengyelországtól Bulgáriáig – rendkívül elterjedt a lakossági hulladékégetés, ami rendkívül egészségkárosító és hozzájárul a klímaválság fokozódásához. Az ügyben illetékes kormányhivataloknak viszont nincs kapacitásuk arra, hogy fellépjenek ezen illegális tevékenység ellen. Ezért a hatóságok megerősítése mellett haladéktalanul hatáskört kell adni az önkormányzatoknak és a rendőrségnek, hogy ilyen jogsértések esetén érdemben tudjanak intézkedni.

A széles körű szemléletformálás, a hatóságok megerősítése, valamint a civil szervezetek egyéb vonatkozó javaslatainak megvalósítása elengedhetetlen ahhoz is, hogy a támogatások felszámolása ne vezessen a lakossági hulladékégetések és falopások növekedéséhez.

Ami a tervben szereplő 25 beruházást illeti, ezek nagyrészt profitorientált, többnyire jelentős tőkeerővel rendelkező cégek beruházásai, amelyek megfelelő szabályozás esetén akár saját forrást is tudnának biztosítani a szóban forgó beruházásaikhoz, illetve a piacról is könnyen tudnának hitelhez jutni.

EZEKRE A BERUHÁZÁSOKRA EGYETLEN FILLÉR HAZAI VAGY UNIÓS KÖZPÉNZT SE SZABAD ÁLDOZNI – ANNÁL IS INKÁBB, MERT KÁROSAN TORZÍTJÁK A PIACOT, RONTVA A GAZDASÁG A VERSENYKÉPESSÉGÉT.

A tervezett beruházások nem csökkentenék érdemben hazánk energiafüggését sem (azokat az energiahatékonysági erőfeszítések és az érdemi gazdasági szerkezetváltás biztosíthatnák). Sajnálatos módon az Európai Unió, miután nemrég felülvizsgálta az éghajlat- és környezetvédelem, illetve energiaügyek terén az állami támogatásra vonatkozó szabályokat, úgy döntött, hogy jelentősen megkönnyíti az ún. zöld projektek állami támogatását a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (és benne a REPowerEU) keretében. Így ezekhez a Bizottság előzetes jóváhagyására sincs szükség.

Ráadásul a Bizottság eddig se vette komolyan az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendeletnek azt az előírását, amely szerint az uniós pénzek felhasználása meg kell, hogy feleljen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvének. Az EU-támogatások egyik alapelvének, az addicionalitás elvének, az ellenőrzésére pedig még tisztességes módszertana sincs. (Ez az elv azt jelenti, hogy uniós pénzből csak olyan tevékenység támogatható, amely nemzeti vagy magánforrásból nem tudna megvalósulni.)

Az említett beruházások közpénzből történő támogatását azért is szükséges lett volna elhagyni, mert így jelentős összegek szabadulnának fel a lakóépületek energetikai korszerűsítésére. Sajnos ezen a téren a terv célkitűzései rendkívül szerénynek mondhatók: mindössze a 20 ezer lakás felújítását irányozza elő. Ugyanakkor

az elmúlt évtizedek megbocsáthatatlan mulasztása a lakóépületek energetikai korszerűsítésének elmaradása.

Emiatt sok ezer milliárd forint került feleslegesen kiadásra, jelentősen romlott a környezet állapota és a lakosság egészsége. Az épületek nagy része egyre kevésbé képes megfelelő mértékben biztosítani a feltételeket az ott lakók egészséges életéhez, hiszen egyre több lesz a hőségnapok száma, az egyéb rendkívüli időjárási események gyakorisága is növekszik és ezek a változások egyre kiszámíthatatlanabbá válnak. Ennek következtében tömeges, egyébként elkerülhető megbetegedésre és sok idő előtti halálozásra kerülhet sor, ami a magyar gazdaságra is súlyos csapást mér.

A kormány álláspontja szerint azért nem irányoznak elő több forrást az épületek energiahatékonyságának javítására, mert „a javasolt mértékű forrásbővítés megítélésünk szerint már túllép a rendelkezésre álló kivitelezői kapacitások mértékén, így az nem tudna hasznosulni.”

MEGFELELŐ ÁTKÉPZÉSSEL, VALAMINT A KEVÉSBÉ FONTOS, GYAKRAN AZ ÉGHAJLAT-, ILLETVE KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOKKAL ELLENTÉTES BERUHÁZÁSOK ELHAGYÁSÁVAL VISZONT BIZONYÁRA A JELENLEGINÉL JÓVAL TÖBB KAPACITÁST IS LEHETNE BIZTOSÍTANI.

A Levegő Munkacsoport észrevételeit eljuttatta a Bizottságnak, majd több egyeztetést is folytatott illetékes munkatársaival, akik egyebek mellett kijelentették, hogy a magyar terv még a jobbak közé tartozik.

 Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

Fotó: Horváth Zsolt

A cikk eredetileg a Portfolión jelent meg.

komment

Sebességkorlátozással javítható a városi levegő

2023.12.22. 18:44 Levegő Munkacsoport

A 30 km/órás sebességkorlátozás a településeken nemcsak a halálos és súlyos balesetek számát, hanem a légszennyezést is jelentősen csökkentené. Ez utóbbit bizonyítja egy nemrég nyilvánosságra hozott kutatási eredmény, mely a hagyományos számításokkal ellentétben figyelembe veszi a városi forgalom gyakori elindulás-megállás jellegét.

20220210_130024.jpgFotó: Lukács András, Levegő Munkacsoport

A Future Transport London modellszámításai kimutatták: a 30km/órás korlátozás jelentősen csökkentené a légszennyezés mértékét. A kutatás során megvizsgálták, hogy milyen hatása van lakott területen a 30 km/órás, illetve az 50 km/órás sebességhatárnak az éghajlatváltozást okozó szén-dioxid (CO2), valamint az asztma, a tüdő-, valamint szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához és súlyosbodásához vezető nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátására.

A városi forgalom gyakori megállás-elindulás jellege jelentősen eltérő értékeket eredményez a hagyományos, állandó sebességen alapuló számításokhoz képest. Miután a modellezés során ezzel a tényezővel is számoltak, arra a következtetésre jutottak,  hogy a gépjárművek szén-dioxid kibocsátása átlagosan 26 százalékkal, a nitrogén-oxidoké pedig 28 százalékkal csökken, ha 50-ről 30 km/órára csökken a sebességhatár. Ennek oka, hogy a nulláról 50 km/órára gyorsításhoz 2,25-ször annyi energia szükséges, mint a 30 km/óra sebességre gyorsításhoz. A gyakori fékezés és gyorsulás sokkal jobban jellemzi a zsúfolt városainkban történő valós kibocsátásokat, mint az állandó sebességgel haladás, így a rendszeres gyorsulás a megtett út során keletkező káros kibocsátások meghatározó részéért felelős.

A kutatás szerint ugyanakkor a menetidőt a városokban nem növeli érdemben a 30 km/órás korlátozás: összességében 8 százalékkal alacsonyabb az átlagos utazási sebesség, mint 50 km/órás maximális sebesség esetében.

Egy Mazda CX-9 és egy BMW X5 3.0D szén-dioxid-kibocsátása a városban különböző sebességkorlátozások esetén

A kutatás során több különböző típusú autót szerepeltettek, valamint a valós városi közlekedési helyzeteknek megfelelő körülményeket – azaz fékezéseket, lassításokat és gyorsításokat – szimuláltak.

Tarr Katalin

 

komment

Címkék: légszennyezés sebességkorlátozás 30 km/óra

Eljutnak-e az uniós források Magyarországra?

2023.11.29. 11:23 Levegő Munkacsoport

Esélylatolgatás az országspecifikus ajánlások tükrében

Európai Unió országainak kormányait tömörítő Európai Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján minden évben országspecifikus ajánlásokat fogad el. Ezek az Ajánlások hosszú évekig – elnevezésükhöz híven – inkább csak udvariasan vázoltak fel a tagállamok számára egy kívánatos irányvonalat gazdaság-, költségvetési, foglalkoztatási és szociálpolitikai kihívásaik kezelésére. Mára viszont az uniós szabályozás szerint az Ajánlások végrehajtása elengedhetetlen feltétele lett az EU-támogatások igénybevételének. 

blog_20231107.jpgFotó: Lukács András / Levegő Munkacsoport

Az Ajánlások alapját képező országjelentések megállapításait hozzáértő és politikailag független szakértők állítják össze. És ahogy egyéni szinten sem árt néha más, független nézőpontból rálátást kapni saját dolgainkra, az ország helyzetének elemzésén alapuló ajánlások akár az önfejlesztés és önkorrekció eszközei is lehetnének. Ahogy egyes uniós országok esetében azok is. 

Ugyanakkor Magyarország kormánya éveken keresztül figyelmen kívül hagyta az Ajánlásokban foglaltakat. A jogállamiság intézményeinek fokozatos, de egyre mélyülő aláásása, az Unió közös alapértékeinek semmibevétele, az EU gazdasági érdekeinek veszélyeztetése (az uniós állampolgárok adójának elherdálása) miatt az EU végül egy összetett feltételrendszer keretében felfüggesztette és egyben feltételekhez kötötte a Magyarország számára előirányzott uniós források nagy részéhez való hozzáférést. Sajnálatos módon azonban a kormány jelenlegi gyakorlata és tervei még mindig nem garantálják a 2023. évi Ajánlások végrehajtását és így e tekintetben is erősen kérdéses a forrásokhoz való hozzáférési jogosultsági megítélése. 

Rezsicsökkentés

Az első ajánlás rögtön egy politikailag igen kényes intézkedést feszeget, mégpedig a rezsicsökkentés megszüntetését szorgalmazza. Teszi ezt egyrészt államháztartási okokból, mivel a megszüntetés esetén az így megtakarított összegeket az egyre aggasztóbb mértékű költségvetési hiány csökkentésére lehetne fordítani. Másrészt az ajánlás a rezsicsökkentést szociális, valamint energiatakarékossági, energiahatékonysági szempontból is megkérdőjelezi. Egyúttal javasolja a rászorulók szociális támogatásának növelését.

Ugyanakkor, amint köztudott, a kormány már a 2024-es költségvetésben is betervezte a rezsicsökkentés fedezetét. Ezzel a döntéssel pedig a kormány üzenete egyértelmű: inkább kíván költeni erre a fosszilis energiafelhasználást ösztönző, szociálisan igazságtalan intézkedésre, mint a zöld átállásra. 

Környezetileg ártalmas, pazarló beruházások 

Az Ajánlások sürgetik a költségvetési hiány mielőbbi hatékony kezelését. A kormány azt hangoztatja, hogy a hiány kizárólag külső okokra vezethető vissza (az Ukrajna elleni orosz agresszió és a nemzetközi energiaárak emelkedése, valamint „Brüsszel” Magyarország elleni „hadjárata”), ugyanakkor nem látható valós elkötelezettség a probléma megoldására, azaz a fékevesztett kormányzati költekezés, pazarlás felszámolására. A kormány akkor közelítene az ajánlásokban megfogalmazottakhoz, ha azonnal leállítaná az energiaigényes, környezetpusztító építkezések (például stadionok, luxushotelek, autópályák és akkumulátorgyárak) állami támogatását, a nemzetgazdaságilag megkérdőjelezhető felvásárlásokat, felszámolná a szociálisan kontraproduktív kiadásokat, valamint szigorúbban megadóztatná a súlyosan környezetszennyező tevékenységeket. 

Az Ajánlások kitérnek még a költségvetési tervezés és végrehajtás fejlesztésének szükségességére is, aminek viszont semmiféle látható jele nem mutatkozik, hiszen jelenleg nincs nyoma egy következetes költségvetési tervezésnek, és emellett a magyar állami költségvetés a legátláthatatlanabbak közé tartozik a világon.

Igazságügyi reformcsomag 

Az Európai Tanács az uniós források folyósítási feltételeként 27 ún. szupermérföldkövet határozott meg, amelyeket Magyarországnak hiánytalanul teljesítenie kell ahhoz, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HET) keretében kifizetéseket kaphasson. 

Ugyan a magyar kormány által májusban elfogadott igazságügyi reform jelentős előrelépésnek tekinthető az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítéséhez és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének biztosításához szükséges mérföldköveknek való megfelelés tekintetében, de még mindig vannak nyitott kérdések. Kifejezetten aggályos az is, hogy az igazságügyi reformcsomag elfogadására – több jogvédő civil szervezet szerint – a házszabály előírásaival ellentétesen került sor, és így az csak egy újabb bizonyíték (szégyenfolt) arra nézve, hogyan is áll a jogállamiság ma Magyarországon.  

Szociális támogatási rend, társadalmi párbeszéd

Az Ajánlások külön kitérnek a szociális támogatási rendszer javítására, beleértve a munkanélküli ellátásokat is. Szükséges lenne hatékonnyá tenni a hozzáférést a munkaerőpiachoz és emelni a leghátrányosabb helyzetű csoportok képzettségi szintjét. A zöld és digitális átálláshoz szükséges képzettségek biztosítása kiemelten fontos lenne az építőipari ágazatban, ahol ezek hiánya visszaveti az épületek energiahatékonysági felújítását. A nem megfelelő szociális rendszer növeli az amúgy is hátrányos helyzetű rétegek lemaradását, a sokszor kritizált rövidségű munkanélküli ellátás pedig ellehetetleníti az át- és továbbképzési rendszert, veszélyeztetve a klímasemlegesség érdekében kitűzött célok megvalósulását is. Emellett a zöld gondolkodásmód még mindig alapjaiban hiányzik a magyar köztudatból, és elfogadhatatlan, hogy az intézkedések nem biztosítják egy átfogó szemléletformálási kampány megvalósítását. Mindezen területeken viszont nem tapasztalható érdemi előrelépés.

Az ajánlás kitér a hatékony társadalmi párbeszéd biztosítására is, aminek hiányát a civil szervezetek hosszú idő óta folyamatosan jelzik. Az intézkedési terveket reális véleményezési határidővel, és az érdemi párbeszéd lehetősége mellett kellene a civil társadalom számára vitára bocsátani. Ugyanezen szemszögből nézve, rendkívül aggályos az is, hogy a rendeleti kormányzás miatt sok esetben még a társadalmi képviseletet biztosítani hivatott országgyűlésnek sem nyílik lehetőség a tervezetek megvitatására. 

Piactorzító beruházások 

Az egységes piac és a jogállamiság elveinek alkalmazására biztatva, az Ajánlások sürgetik a piactorzító, szelektív beavatkozások, az indokolatlan előnyt vagy hátrányt biztosító, testre szabott jogszabályok alkalmazásának elkerülését, a sürgősségi intézkedések csökkentését. 

A jelenlegi gyakorlat alapján azonban ezen ajánlás nem látszik érvényesülni. Ma Magyarországon az üzleti környezet egyenlőtlen, és azt a jogi szabályozás is hátrányosan befolyásolja. Az állami támogatások, jogszabály-változtatások (például a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítés gyakorlata) gyakorta erősen piactorzító hatásúak. Rendre kerülnek napvilágra olyan adatok, amelyek alapján látható, hogy egyes (kormányhoz kötődő) vállalatoknak segítenek piaci előnyökhöz, illetve erőfölényhez jutni. Különös aggodalomra ad okot, hogy 2020 óta a kormány a „vészhelyzet” keretében rendkívüli jogkörével élve rövid időn belül és előzetes egyeztetés nélkül ágazatspecifikus adókat, ár- és egyéb piactorzító szabályozásokat vezet be. Aggályos lehet ezen felül az is, hogy több esetben olyan beruházásokat is támogatnak, amelyek bár gazdasági és környezetvédelmi szempontból indokolhatóak, azonban megfelelő szabályozás mellett piaci alapon, közpénz nélkül is megvalósíthatóak lehetnének. 

REPowerEU céljainak támogatása  

Az Ajánlások a REPowerEU fejezet mielőbbi véglegesítését, a végrehajtás gyors megkezdését is szorgalmazzák, elsősorban azért, hogy az EU mielőbb csökkentse függőségét az Oroszországból származó gáz-, olaj- és szénimporttól, és hogy egy rugalmasabb, az éghajlatvédelmi célok elérését segítő energiarendszert alakítson ki. Ha korábban nem kellett volna kitérjünk a társadalmi párbeszéddel kapcsolatos problémákra, akkor jóindulatúan azt is gondolhatnánk, hogy kizárólag ez a sürgetés játszott szerepet abban, hogy a nyár során a civil társadalom, illetve gazdasági szereplők mindösszesen két hetet kaptak arra, hogy véleményezhessék a kormány REPowerEU tervezetét. 

A Levegő Munkacsoport elkészítette a magyar REPowerEU terv értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy a terv számos előremutató intézkedést tartalmaz ugyan, de összességében ellentmond az uniós céloknak, és végrehajtása uniós szabályokat sértene. A jelenlegi formájában történő megvalósítása esetén ugyanis tovább növekedne Magyarország függősége a fosszilis energiahordozóktól. 

Megfelelőségi szint 

A fentiek alapján az látható, hogy az országspecifikus ajánlások közül a kormány igazából csak egyet teljesített és azt is csak félig-meddig, a többi területen pedig inkább az ajánlásokkal ellentétben cselekszik még mindig. Kérdés, hogy az Európai Unió – sok más aktuál- és geopolitikai ok miatt – szemet huny-e efelett, vagy pedig továbbra is visszatartja a Magyarországnak előirányzott uniós forrásokat.

Keményffy Orsolya
A szerző jogász, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa. 

 A cikk eredetileg a g7.hu-n jelent meg.

komment

Enyhítsük a parkolási problémákat és gazdagodjunk!

2023.10.25. 13:01 Levegő Munkacsoport

parkoas_blog_202310.jpg

Közterülethasználat a józsefvárosi Mária utcában
(A szerző fotója)

 

komment

Címkék: parkolás zöldfelület Józsefváros fák védelme fahiány

A lényegről kellene beszélni akkor is, amikor a közlekedésről beszélünk

2023.10.08. 14:40 Levegő Munkacsoport

A városi közlekedés sem kivétel az alól, hogy szinte mindenki úgy beszél és ír róla, mintha nem történnének napjainkban az emberi történelem során soha nem tapasztalt nagyságrendű, emberi léptékben iszonyúan gyors változások a mindannyiunk létfeltételeit biztosító természetben.

img_6059.JPG

komment

Címkék: közlekedés parkolás dugódíj éghajlatvédelem Budapest

Komoly buktatókat rejtenek az új EU-s szabályok a klímacélokra, ha nem jól hajtják végre őket

2023.09.29. 18:29 Levegő Munkacsoport

A szén-dioxid (CO2) árának emelése nélkülözhetetlen ezen éghajlatkárosító anyag kibocsátásának érdemi csökkentéséhez. Ezért is fontos lépés az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelvének elfogadása, amely többek között létrehozta a közúti közlekedés és az épületek szén-dioxid-piacát (ETS2). Az irányelvben azonban számos buktató rejlik, amelyeket ha nem kezelnek, az ETS2 bevezetése eredményeként növekedhet a CO2-kibocsátás és más környezeti károk is.

co2-kibocsatas-futes-kozlekedes-622983.jpg

Az ETS2 bevezetésével az üzemanyagárak fokozatosan emelkedni fognak. Mivel azonban az üzemanyagárak az EU tagállamaiban jelentősen eltérnek, a magasabb árak a járműtulajdonosokat a jelenleginél is jobban csábíthatják arra, hogy lehetőség szerint azokban a tagállamokban tankoljanak, ahol a legolcsóbb az üzemanyag. Ennél bizonyára még sokkal súlyosabban fogja érinti az üzemanyag-turizmus a nem uniós országokkal határos tagállamokat, mivel ezek nem tartoznak az ETS2 hatálya alá. (A komoly árkülönbség következményeit nemrég fokozottan tapasztalhattuk mi is: az egy évig tartó üzemanyagár-stop során jelentősen megugrott az üzemanyagturizmus, sőt az üzemanyagcsempészet is. Egyes határközeli régiók különösen megszenvedték az emiatt megnövekedett közúti forgalmat.)

komment

Címkék: közlekedés épületek ETS2 kibocsátáskereskedelem

Mit tehetünk a rossz szándékú kommentelők ellen?

2023.08.06. 09:26 Levegő Munkacsoport

troll_blog.jpg

A közösségi oldalakhoz készítsünk felhasználási feltételeket, melyben a legalapvetőbb játékszabályokat leírjuk. Ezt a névjegy részhez töltsük is fel. A felhasználási feltételekbe bele lehet írni a nem kívánatos magatartásformákat vagy az obszcén szavak használatának tilalmát. A Levegő Munkacsoportnál ez még a kipontozott szavakra is igaz, azaz azt se engedjük, ha valaki az első és utolsó betűt leírja és közte kipontozza, de így is egyértelmű, hogy mit akart írni.

komment

Címkék: kommentelők trollok

Rendszámot a robogókra!

2023.07.23. 15:39 Levegő Munkacsoport

Korábbi írásunkban javasoltuk a különösen szennyező robogók* fokozatos kitiltását Budapestről. Már régóta komoly gondot jelent viszont, hogy nemcsak környezetvédelmi, hanem számos egyéb okokból is aggályos a robogók használatának jelenlegi gyakorlata: a robogósok rengeteg szabálytalanságot követnek el, viszont nehéz az ellenőrzésük. A robogókkal kapcsolatos környezetvédelmi és egyéb problémák jelentős részét azonban meg lehetne oldani, ha ezeket a járműveket rendszámmal látnák el, ahogy a legtöbb európai országban teszik. Ezt oly módon is meg lehetne tenni, hogy az nem járna tömeges tiltakozásokkal.

20230712blog.png

komment

Címkék: segédmotoros kerékpár robogók

süti beállítások módosítása