„Így HAZUDNAK a KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL” címmel tett fel videót Tóth Máté energiajogász 2024. július 15-én a közpénzekkel kitömött Megafon YouTube-csatornáján, a Patriótán. A videót azóta közel 100 ezren látták. Tóth a videóban elismeri a klímaváltozást. Kijelenti például, hogy „nagyon fontos tény a jelenlegi melegedés, nagyon fontos tény az emberi közrehatás is, ami jelentősen megnőtt”. Ugyanakkor alig találni olyan mondatot a videóban, amely ne lenne megtévesztő.
A tudatosabb fűtési szokások és ezzel kapcsolatos befektetések mellett nem szabad elfeledkeznünk a meleg víz előállításáról sem, hiszen a fűtés mellett ez emészti fel a legtöbb energiát, amely egy háztartás akár 10-15%-os energiaszükségletét is jelentheti. Személyenként 30-50 liter víz fogy naponta, aminek nagyjából felét fürdésre használjuk fel, a negyedét a konyhában és takarítás során, míg a maradékot a fürdőszobában. A praktikák nem újak, biztosan sokat hallottuk őket, de a rohanó hétköznapok közepette nem árt egy kis összefoglaló emlékeztető, hogy miként is tudnánk spórolni a meleg vízzel és ezzel csökkenteni a számlánkat.
: Karolina Kaboompics: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/alacsony-szogu-felvetel-folyoviz-alkatresz-zuhanyfej-4194866/
Fotó: Karolina Kaboompics: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/alacsony-szogu-felvetel-folyoviz-alkatresz-zuhanyfej-419486Fotó: Karolina Kaboompics
Az egymást követő hőhullámok és az egyre gyakoribb hőségriadó alatt az emberek azon gondolkodnak, miként lehetne a lakást a lehető leggazdaságosabb módon hűvösen tartani. A hideg időszak azonban hamarosan beköszönt, és jobb, ha már most elkezdünk gondolkodni azon, hogyan csökkentsük a fűtési és melegvíz-előállítási költségeinket. Magyarországon ez egy különösen égető probléma, hiszen a felmérések szerint a magyar háztartársok energiafelhasználásnak 85%-a megy el fűtésre és a melegvíz előállítására. Ehhez legfőképpen az járul hozzá, hogy jelentősen elöregedett házakkal rendelkezünk és a felújítási arány is messze elmarad a szükségestől. A hazai háztartások klímakorrigált fűtésigénye 1,6-szorosa az EU átlagának, így az épületállomány korszerűsítése itthon egy igen sürgető probléma.
A korábbi támogatott rezsiárak miatt itthon eddig kevés motiváció volt a felújításokra, azonban a rezsicsökkentés két évvel ezelőtti átalakítása ráébresztette az embereket, hogy újra kell gondolni ezeket a kérdéseket. Az interneten azóta megszaporodtak a cikkek arról, hogyan is csökkenthetjük ezeket a költségeket, így számos régi és új, kisebb és nagyobb befektetést igénylő megoldásra találunk javaslatokat.
Egy korábbi posztban a blogon már olvasható pár ötlet. Jelen cikk fő célja, hogy a világháló különböző oldalain elérhető tippeket egy csokorba gyűjtse, egyfajta összefoglalóként, illetve megmutassa, hogy már a legkisebb lépésekkel is mekkora különbséget tudunk elérni. A sok kicsi sokra megy elvet követve, írásunkban elsősorban az anyagi ráfordítást egyáltalán nem, vagy csupán mérsékelt befektetést igénylő megoldások olvashatóak, míg a nagyobb volumenű lépések csak a megemlítés szintjén kerülnek feltüntetésre.
Látványos, ahogy a fővárosban egyre szaporodnak a kerékpársávok a főútvonalakon. Kevésbé látványos, de nem kevésbé fontos, hogy egyre több mellékutcában válik könnyebbé a kerékpározás – például a kétirányú kerékpárforgalom engedélyezésével az egyirányú utcákban. Ez utóbbi azért lényeges is, mert legtöbben nem főútvonalról indulnak, illetve nem oda érkeznek, és csak úgy válhat leginkább vonzóvá a napi szintű kerékpározás, ha a főútvonalak és a mellékutcák egyaránt bringabarátak. Mindannyian tehetünk azért, hogy ez mielőbb megvalósuljon.
Sajnos sok olyan útvonal van, ahol értelmetlen akadályok nehezítik a (szabályos) kerékpározást. Az alábbiakban erre egyetlen példát mutatunk (ld az 1. képet).
1. kép: A példabeli útvonal
Egy 2,5 tonnás luxusautó zöld rendszámmal
Az utóbbi hetekben többször nyilatkozott a kormány arról, hogy intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak csökkentése érdekében. A Levegő Munkacsoport korábban már 41 érvvel támasztotta alá, hogy az üzemanyagadók csökkentése, illetve az árstop sokkal több kárt okozna, mint hasznot. Ezeket most néhány további gondolattal egészítem ki.
Helyben, közösségben az erő
Ha az állam beavatkozása szükséges az energiaszegénység mérsékléséhez, akkor miért fontos vizsgálni alulról jövő, közösségi kezdeményeséseket? Jogos kérdés, de nem elégedhetünk meg csak ennek a megoldásával, az érintetteknek esélyt kell adnunk arra, hogy immáron legyen beleszólásuk saját életük alakításában. Ezért néhány hazai példát vizsgáltam meg, mely során az energiaszegénységben élők nem csak csökkenteni tudják az energiafogyasztásukat vagy növelni a háztartásuk energiahatékonyságát, hanem a projektek elindítottak változást generáló folyamatokat. Azért ezeket a módszereket tartom a leghasznosabbnak, mert alapítványok, civil szervezetek bevonásával, helyi közösségépítéssel kiegészítve nem csak az energiaszegénység szorítható vissza, hanem reményt és esélyt adhat a kilátástalansággal küzdő települések és közösségeik számára.
Toldon és Bagon is próbálkoztak biobrikett gyártással. A biobrikett száraz biomasszából préselt tüzelőanyag, melyet beáztatott papírból és mezőgazdasági és papíripari hulladékból készítenek présgép segítségével. Toldon az Igazgyöngy Alapítvány jóvoltából a közösségi kísérletezés után már üzemi alapon működik a termelés. Három helyi férfi állandó bejelentett munkavállalója az alapítványnak. Hosszas próbálkozások után végül a szalmabrikett gyártás vált működőképessé, nyomott áron adják el a falu lakóinak fűtőanyag kiegészítésként. Azonban a kereslet nem teljesen találkozik a kínálattal, a lakók nem mindig szeretik használni. Ennek egyik fő oka az elavult fűtőberendezések lehetnek. Ha a brikettgyártásnak vannak is hátrányai, az eddigi eredmények az Igazgyöngy Alapítvány mindennapos helyi jelenléte és holisztikus gondolkodás nélkül nem lettek volna elérhetőek.
A környezetvédelem és a szegénység elleni küzdelem sok ponton fonódhat össze. Ezek közül az egyik legkézenfekvőbb az energiaszegénység témaköre. Hiszek abban, hogy a jelenleg perifériára szoruló társadalmi rétegek, térségek helyzetét a jövőbeli zöld paradigmaváltás igazságosan képes kezelni. Ehhez elengedhetetlennek tartom az energiaszegénység megoldását, hiszen mindenkit megilletnek az alapvető energiaszolgáltatások. Szakdolgozati témaválasztásomkor ezért miskolciként a város egyik legnagyobb szegregátuma, Lyukóvölgy keltette fel az érdeklődésemet. Az egykor szebb időket megélt városrészt és az itt élők életét számos más probléma is sújtja, de úgy gondolom, hogy ezek megoldásához alulról jövő kezdeményezésekre is szükség van. Ezért vizsgáltam meg, hogy milyen helyi, közösségi alapú válaszok adhatók a lyukóvölgyi energiaszegénységre.
Lyukói életkép
Saját fénykép
Hét kanadai tartomány lakóinak, az ország lakossága mintegy 60 százalékának háromhavonta jelentős összeg érkezik a bankszámlájára: tartománytól függően az egyedül élők 30-50 ezer forintnyi, a négyfős (kétgyerekes) háztartások 60-100 ezer forintnak megfelelő kanadai dollárt kapnak, és a vidéken élők további 10 százalékot. A támogatást, amelynek összege 2030-ra várhatóan megduplázódik, a szövetségi állam utalja minden háztartásnak, függetlenül azok anyagi helyzetétől.
Az utóbbi 20 évben Európa-szerte, így Magyarországon is elterjedtté váltak a műfüves, illetve gumiburkolatú felületek a sportpályákon, futókörökön, játszótereken, sőt bölcsődék, óvodák, iskolák udvarán is. Ugyanakkor egyre több kutatás bizonyítja ezeknek az anyagoknak a komoly környezeti és egészségi kockázatait.
