A Levegő Munkacsoport blogja

Korábban háztartásonként egy autó után a legtöbb kerület teljes mértékben elengedte a fővárosi parkolási rendelet által az óradíj 250-szeresében megállapított éves lakossági parkolási díjat – azaz évi 50-150 ezer forint értékű támogatást nyújtott az autóhasználóknak – és még a második autó esetében is jelentős kedvezményeket adott. A rengeteg támogatás oda vezetett, hogy a parkolási engedélyek száma szinte mindenhol meghaladta a közterületi parkolóhelyek számát, így a parkolás egyre nehezebbé vált. Ezt megelégelve tavaly ősszel a fizetős parkolási övezettel rendelkező kerületek egy része hozzáfogott a lakossági parkolási támogatások lefaragásához – azaz az első autó esetében parkolási díjat vezetett be, a második autó esetében emelte a díjakat – abban bízva, hogy így csökkenteni tudja parkolási engedélyek számát. Arról, hogy ez mennyire sikerült, a kerületi önkormányzatok adatai alapján az alábbi következtetések vonhatók le.

A parkolási díjak hatásánál érdemes külön nézni háztartásonként az 1. és 2. autó engedélyeit. Egyrészt azért, mert a díjak eltérőek, másrészt 1. autóra legalább tízszer annyian kérnek engedélyt, mint a 2. autóra. De ami a legfontosabb, hogy míg az 1. autó engedélyéről sokkal nehezebb lemondani, hiszen akkor saját autó nélkül marad a háztartás (vagy közterületen kívül kell parkolni az autóval), a 2. autó sokszor ritkán használt, esetleg máshol is tárolható.

Az 1. autóra vonatkozó, újonnan bevezetett parkolási díjakat és hatásukat a parkolási engedélyek számára a különböző kerületekben az alábbi táblázat mutatja (a nagycsaládok és nyugdíjasok a parkolási díjból minden kerületben 50%-os kedvezményt kapnak).

Az első autó parkolási engedélyei díjának és számának alakulása

Bár februárban több kerületi polgármester is jelentős csökkenésről adott hírt, március közepén az eredmények már jóval szerényebbeknek tűnnek. A II. kerületi polgármester például az összes lakossági engedély 22%-os csökkenéséről írt posztjában tavaly év végéhez képest, de márciusban a csökkenés csak 3%-os volt tavaly márciushoz képest (mivel a parkolási engedélyek száma az év során jelentősen nő, érdemes az év ugyanazon időszakait összehasonlítani), a VII. kerületben pedig 27%-os csökkenésből lett körülbelül 20% az 1. autó esetében (a VII. kerület sajnos nem tudott részletes adatokat szolgáltatni a tavalyi engedélyek számáról, ezért itt csak becslésre hagyatkozhatunk). Ez valószínűleg azért van, mert a parkolási díj miatt a lakosok kivárnak, és csak akkor szerzik be az engedélyt, amikor már mindenképp szükségük van rá. Ezért várható, hogy az idő előrehaladtával még kisebb lesz a csökkenés mértéke.

Tovább bonyolítja a képet, hogy az I. és V. kerületben a lakók helyét egyre inkább cégek és turisták veszik át, aminek az ottani engedélyszámokra is jelentős hatása lehet. A II. kerület pedig közel 100 ezer forint értékű éves BKK bérlettel ajándékozta meg a parkolási engedélyükről lemondó kerületi lakókat, ami minden bizonnyal hozzájárult az engedélyek számának csökkenéséhez. Összességében mindenesetre úgy tűnik, hogy pár 10 ezer forintos díj hatására a parkolási engedélyek száma jellemzően 10-15%-kal, 5-10 ezer forintos díj hatására pedig pár százalékkal csökken, díjemelés nélkül pedig inkább pár százalékos emelkedés várható.

A 2. autó engedélye esetében a legtöbb kerület korábban a főváros minimumjavaslatát fogadta el, és környezetvédelmi kategóriától függően 0-30-50-70-100%-os kedvezményt adott az éves parkolási díjból. Mivel 2. autót jellemzően a tehetősebb háztartások tartanak, a 2. autójuk általában legalább Euro 4-es kategóriájú, így legtöbb 2. autóra 50% vagy 70% kedvezmény vonatkozott, azaz éves díjuk a legbelső övezetben jellemzően 45.000-75.000 forint volt. Ez a díj vagy nem változott, vagy néhány tízezer forinttal nőtt (Erzsébetvárosban a legszennyezőbb autók esetében pedig csökkent). A díjakat, illetve a változás mértékét az alábbi táblázat mutatja.

A második autó parkolási engedélyei díjának és számának alakulása

Az adatok meglehetősen nagy változatosságot mutatnak. Bár a legnagyobb mértékben a 2. autó kedvezményét teljesen eltörlő Ferencvárosban nőttek a díjak (a belső övezetben 150 ezer forintra), ott csak 14%-kal csökkent a 2. autóra vonatkozó parkolási engedélyek száma. Terézvárosban pedig, ahol csak a régebbi, illetve a nehéz autók díja emelkedett drasztikusan, 53%-os volt a csökkenés (a korábbi években a korábbi ingyenességet jelentős díjjal felváltó VII., VIII. és XIII. kerületben a díj bevezetését követően 49-77%-os volt a csökkenés). A III. kerület minimális díjjal ért el drasztikus csökkenést (a III. kerületben a többi kerületben jellemző 7-10%-nál jóval magasabb, 55% körüli volt korábban a két autóra engedélyt kérő autós háztartások száma). A II. kerületben viszont még nőtt is a parkolási engedélyek száma a 20-50 ezer forintos díj ellenére (itt korábban 3.750–7.500 forint volt az engedély díja). Mindenesetre úgy tűnik, hogy a 2. autóra vonatkozó, sok esetben sok tízezres vagy akár százezres díjak néhány kivételtől eltekintve jelentősen csökkentik az engedélyek számát – különösen akkor, ha a korábbi ingyenességet váltják föl –, és ez a hatás a következő években is kitart, ha némileg kisebb mértékben is.

Bár a legtöbb kerületben jelentősen csökkent a lakossági engedélyek száma, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a lakossági parkolás is ilyen mértékben csökkent. Ugyanis valószínűsíthető, hogy elsősorban azok mondtak le a parkolási engedélyükről, akik nem, vagy nem mindig az adott kerületben laknak (de oda vannak bejelentkezve), vagy alapvetően közterületen kívül tárolják az autójukat, de néhány ezer forintért korábban megérte nekik, hogy a lakásuk előtt az utcán vagy a kerület más részein is tudtak ingyen parkolni. A parkolóhely-foglaltság tényleges csökkenését telítettségvizsgálattal lehetne kimutatni, de a kerületek nem végeznek ilyet. A Levegő Munkacsoport önkéntesei végeztek ugyan kerületenként néhány utcában indikatív telítettség-vizsgálatot tavaly novemberben, illetve idén márciusban, de az eredmények némileg ellentmondásosak lettek. Míg a VII. kerületben az esti órákban 8%-os csökkenés volt tapasztalható, a VI., IX., XII. és XIII. kerületben nem volt érzékelhető változás.

A parkolási engedélyek díjának emelése több kerületben sajnos nem váltotta be azt a reményt, hogy hatásukra a lakossági engedélyek száma a közterületi parkolóhelyek száma alá csökken, pedig a legtöbb kerületben ez volt az emelések indoka. Ez csak Terézvárosban és a XIII. kerület egy részén (illetve korábban Józsefvárosban) sikerült, a többi belső kerületben a lakossági engedélyek száma továbbra is meghaladja az elérhető parkolóhelyek számát, bár jellemzően kisebb mértékben, mint korábban. Ráadásul még csak az év elején vagyunk, és az év végéig jellemzően 10-20%-kal nő a parkolási engedélyek száma. Továbbá Józsefváros példája alapján a díjak hosszú távú hatásával szemben sem lehetnek vérmes reményeink, hiszen bár ott 2023 márciusában 15%-kal csökkent az 1. autóra vonatkozó engedélyek száma a hirtelen díjemelés kiváltotta sokk miatt, az idei évre a csökkenés már csak 4%-os a 2022-es évhez képest. Tartós eredmény eléréshez valószínűleg jóval magasabb díjak szükségesek.

További tanulságok

Mivel egyes kerületek eltérő díjakat alkalmaznak különböző autók esetében, a kerületek adatszolgáltatása további érdekességekkel szolgált. A céges autóra igényelt engedélyek aránya a VIII. kerületben 7%, a III. kerületben 10%, a XII. kerületben 13%, valószínűleg nem függetlenül a kerületek státuszától. Ezek a kerületek céges autók esetében kisebb kedvezményt adnak – azaz magasabb a parkolási díj –, mivel a céges autók támogatása tulajdonképpen a cégek támogatását jelenti (hiszen a céges autó a cég működésére szolgál), és a közpénz nem cégek támogatására való. Ugyanakkor még ezek a kerületek sem szüntették meg a teljes mértékben a támogatást, de legalább elkezdték a támogatás lefaragását. A többi kerület viszont továbbra is ugyanakkora, sok esetben százezer forintot meghaladó mértékű támogatást nyújt a jellemzően nagy értékű céges autót vezető közép- vagy felsővezetők cégeinek.

Az is kiderült, hogy Terézvárosban 3,6% a nehéz, 2 tonna saját tömeget meghaladó autók aránya. Mivel ezek az autók nagy méretük miatt több helyet foglalnak és kitakarják az utakat, Terézváros kétszeres díjat határozott meg esetükben. (A nehéz autókat számos nyugat-európai több városában igyekeznek kiszorítani a városokból, Párizsban például háromszoros parkolási díjak kell fizetniük.)

Az 1. autó esetében biztosított 50%-os nyugdíjas kedvezményt az autóhasználók 20-23%-a vette igénybe a XII. kerület kivételével, ahol az autóhasználók negyede, ami valószínűleg a kerületiek magasabb átlagéletkorát tükrözi. (Zuglóban már 60 év felett jár 67%-os kedvezmény függetlenül attól, hogy a kérelmező nyugdíjas-e, ott 30% vette igénybe.) A nagycsaládosoknak járó 50%-os kedvezményt pedig az igénylők 1%-a vette igénybe a XII. kerület kivételével, ahol a 3%-uk.

Több kerület nemcsak a lakosainak, hanem közérdekű munkát végző munkavállalóknak (önkormányzat, oktatási és egészségügyi intézmények, államigazgatási szervek stb. munkatársai) is biztosít parkolási engedélyt, az I., II. és XII. kerület ráadásul ingyen (bár a számukat korlátozzák). Ezekben a kerületekben 156, 70, illetve 532 munkavállaló igényelt ilyen engedélyt. Bár a VII. kerületben 45.000 forint egy ilyen engedély díja, ott mégis viszonylag sokan, 514-en kértek ilyen engedélyt (tavaly még többen). Egyedi elbírálás alapján Terézváros 225, Újbuda 551 esetben biztosított parkolási engedélyeket. Nem teljesen világos, hogy az átláthatóságra kényes önkormányzatok miért tesznek ennyi kivételt átláthatatlan módon.

Két kerület a ház előtti igen kedvezményes parkolás biztosítása mellett további kedvezményekkel is kedveskedik autóhasználó lakosainak. A III. kerület másfél, a XIV. kerület 2 órás ingyenes parkolást biztosít azoknak a kerületieknek a kerület egész területén (tehát nemcsak a saját övezetükben), akik 6-7 ezer forintos díj ellenében kiváltják ezt az engedélytípust. A III. kerületben 2378-an, a XIV. kerületben 9434-en éltek ezzel a használattól függően akár évi több 10.000 forintos értékű támogatási lehetőséggel, amely minden bizonnyal növelte az igénybe vevők autóhasználatát.

Két másik kerület speciális támogatással is próbálja mérsékelni a lakossági parkolás területfoglalását. A II. kerület mintegy 100 ezer forint értékű éves BKK bérletet biztosít azoknak az autóhasználóknak, akik az új évben nem igényelnek parkolási engedélyt. Idén 289-en igényeltek éves BKK bérletet, és saját bevallásuk szerint közülük 241-en a háztartás 1. autójának engedélyéről, 48-an a háztartás 2. autójának engedélyéről mondtak le. Ugyanakkor a szabályozás személy alapú, így nem akadályozza meg, hogy a háztartás más tagjai parkolási engedélyt igényeljenek (aki BKK bérletet kapott, az nem kaphat engedélyt abban az évben).

Terézváros pedig feltehetően még ennél is nagyobb mértékben támogatja azokat az autóhasználó lakosait, akik hajlandóak parkolóházban parkolni kedvezményes, 15-30 ezer forintos áron (a kedvezményes parkolási lehetőség biztosításáért a kerület feltehetően hasonló mértékű támogatást nyújt a parkolóházaknak) és lemondanak közterületi parkolási engedélyükről. Idén márciusig 126-an vették igénybe ezt a támogatást, ami jelentős növekedés a tavalyi engedélyek számához képest.

Bár 1-2%-kal valóban csökkenti a területfoglalást, ezek a támogatási formák nagyon költségesek és rendkívül igazságtalanok, ahogy a II. kerületi polgármester posztja alatt meg is jegyezte az egyik lakó. Hiszen pont azok a jellemzően jómódú autóhasználók kapnak igen magas támogatást, akik korábban hozzájárultak a parkolási problémához, miközben a problémát nem okozó lakók semmilyen támogatást nem kapnak.

A bevezetett és megemelt parkolási díjak jelentős, kerületenként 122-540 milliós többletbevételhez juttatták az önkormányzatokat. Sajnos a kerületek nem törik magukat, hogy a bevételek megfelelő felhasználásának kommunikációjával növeljék a parkolási díjak elfogadottságát, a polgármesterek posztjaiban egy árva szó nem esik a bevételekről vagy felhasználásukról. Pedig ekkora összegeket már jól látható módon lehet felhasználni például szemléletformálásra, zöldítésre, a kerékpározás elősegítésére vagy egyéb népszerű célokra.

Különös módon egyik kerület se fordít még minimális figyelmet sem a közösségi autóhasználat népszerűsítésére, ami pedig a leginkább alkalmas lenne a parkolási problémákat okozó magánautó-használat kiváltására, hiszen egy közösségi autó akár 5-15 magánautót kiválthat. A kerületi önkormányzatokkal folytatott megbeszéléseink alapján az önkormányzatok nagy része a közösségi autó használatát úri huncutságnak tartja, mely csak a szolgáltatóknak hajt hasznot, így a népszerűsítése vagy támogatása nem lehet közcél. Ez bizonyos értelemben igaz, csak kár, hogy az autó- és olajiparnak jóval nagyobb hasznot hajtó magánautó-használat esetében az önkormányzatok szemlélete nem ilyen progresszív, és azt mindegyik kerület évi több száz millió forinttal támogatja. És pont azért tűnik úri huncutságnak a közösségi autó használata a magánautó használathoz képest, mert az utóbbi óriási támogatása mellett esélye is alig van labdába rúgni (míg a magánautók lakossági parkolási díja évi 0-36.000 forint, a közösségi autó minden kerületre érvényes parkolási engedélyének díja évi 360.000 forint).

Összefoglalva tehát, az eddigi adatok azt sugallják, hogy a jellemzően néhány 10 ezer forintos lakossági díjak nem igazán alkalmasak parkolási problémák érdemi csökkentésére, nem is szólva jelentős számú parkolóhely felszabadításáról. Bár a díjak hatására a parkolási engedélyek száma a bevezetéskor ígéretes 10-20%-kal csökken, a hatás jó eséllyel csak rövid idejű, és az engedélyek száma pár éven belül visszakúszik az eredeti szintre. Továbbá úgy tűnik, hogy a parkolási telítettség jóval kisebb mértékben csökken, mivel elsősorban azok mondanak le a közterületi parkolásról, akik egyébként is ritkán parkoltak közterületen. Ezért amennyiben a kerületek komolyan gondolják a jelentős parkolószám-csökkenéssel járó elképzeléseiket (például Egészséges Utcák program, utcafásítási program), jóval nagyobb mértékben kell csökkenteniük a lakossági parkolás támogatását, azaz magasabb díjakat kell bevezetniük. Ennek lakossági elfogadottságát a nemzetközi tapasztalatok alapján feltehetően jelentősen növelné, ha az önkormányzatok előzetesen bemutatnák az érintett lakosságnak, hogy az intézkedésből milyen előnyük származna, mekkora lenne az önkormányzat várható többletbevétele, és megkérdeznék a lakosokat, hogy ezeket a bevételeket mire fordítsák.

Tóth Csaba
a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa

Fotó: Lukács András

Egy iskolai feladatból környezettudatos megoldás vált valóra a II. kerületben. Egy diáklány állhatatos munkája eredményeként ma már több tucatnyi figyelemfelhívó tábla figyelmezteti az autósokat a károsanyag-kibocsátás veszélyeire.

„Az Earth to You nevű projektem még 2022-ban indult, amikor a Milestone Institute diákja lettem egy iskolai feladat keretein belül. Akkoriban elindítottam egy Instagram és egy Facebook oldalt, ahová rendszeresen posztoltam. Készítettem egy kérdőívet is, amit közel 150 ember kitöltött, ami alapján több információt tudtam gyűjteni, egy másik aspektusból, a hosszú órák kutatómunkája mellett” – mesélte Révész Léda, az Earth to You projekt ötletgazdája. A WWF Magyarország 2023. július 11-én, a Levegő Munkacsoport pedig 2024. augusztus 7-én osztotta tovább a projekt üzenetét. „2024 szeptemberében pedig a II. kerületi Polgármestert kerestem fel, abban a reményben, hogy tudja majd támogatni az Earth to You-t. Kisvártatva válaszolt és fogadott is október elsején, ahol nagyon is nyitottan fogadta a kezdeményezésemet, miszerint szerettem volna, hogy figyelemfelhívó táblák kerülhessenek ki a kerületben” – tette hozzá Léda. El is indult a folyamat és szerte a második kerületben 50 figyelemfelhívó táblát helyeztek ki.

Őrsi Gergely a II. kerület polgármestere Facebook oldalán köszönte meg a kezdeményezést: „Sajnos sokan járatják autójuk motorját akkor is, amikor valójában csak várakoznak. Ez jellemzően iskolák, óvodák és orvosi rendelők környékén tapasztalható, így ezek közelében több figyelemfelhívó táblát helyezünk ki. Minden apró lépés számít, és ha valamiről tényleg könnyű lemondani, az a felesleges alapjáratból képződő károsanyag-kibocsátás. A táblák ötlete Révész Lédától, az Earth to You projekt gazdájától érkezett. Ezúton is köszönjük a kezdeményezést!”

A Fővárosi Közgyűlés tavaly novemberben elfogadta a parkolási rendeletének módosítását. Az új szabályozás számos előremutató elemet tartalmaz, azonban összességében a halogatás jellemzi.

Az új év jelentős változásokat hozott a lakossági parkolás terén, ugyanis több kerület is csökkentette a lakossági parkolásnak korábban nyújtott évi 50-150 ezer forint értékű támogatást. Ezzel kormoly, bár messze nem elegendő lépést tettek abba az irányba, amit szakértők már évtizedek óta sürgetnek.

Fotó: Lukács András

A metán nyolcvanszor erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid, de sokkal rövidebb idő alatt el is tűnik. Ha jelentősen kevesebb metánt bocsátanánk ki, akkor gyorsabban és hatékonyabban fékezhetnénk az éghajlat változását, hogy elkerüljük az emberiség számára katasztrofális következményeket.

A fosszilis tüzelőanyagok termelésének és felhasználásának környezeti hatásait illetően a figyelem nagyrészt az üvegházhatású gázok kibocsátására irányul, és hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni számos más jelentős problémát, például a levegőszennyezést, a zajszennyezést, a talaj és a víz szennyezését, a földterületek degradációját és a biológiai sokféleség felszámolását.

A dömösi vízállás 2024. áprilisában és a szeptemberi árvíz idején
Fotó: Horváth Zsolt

A döntéshozók és a lakosság is folytatta az éghajlatunk rombolását 2024-ben. A politikusok öt legnagyobb bűnét e tekintetben az alábbiak szerint foglalhatjuk össze.

A napjainkra túlpörgetett globalizáció idején nagyon időszerű a helyi gazdaságot, a nemnövekedésre, a természetes anyagok használatára, a tartósságra, a hulladékok minimalizálására törekvő kézművesség kreatív szereplőit helyzetbe hozni. Ne visszafordításról ábrándozzunk, hanem egy fenntartható, természetbarát és szociálisan érzékeny irányváltásban keressük a XXI. századi lehetőségeket.

2024. november 22-én egy 3 hónapig tartó Mézeskalács-kiállítás nyílt a Kiscelli Múzeumban. A Beliczay mézeskalácsos és viaszgyertyaöntő cég emlékeinek bemutatása és néhány mézzel kapcsolatos érdekesség mellett szerény utalás van a fővárosiak előtt alig ismert, szerte az országban dolgozó mézeskalácsosok csodálatos munkáira.

Vitézy Dávid már a Partizán főpolgármester-jelölti vitáján is elmondta, majd pedig több alkalommal (például a Népszava 2024. október 24-i számában megjelent interjújában): megerősítette, hogy pénzt venne el a Fővárosi Önkormányzat egyik legfontosabb feladatától, a tájékoztatástól, és azt a közúti közlekedésnek adná. Ha ez megvalósul, akkor az éppen Vitézy Dávid programjának megvalósítását fogja nagymértékben megnehezíteni, valamint még inkább ellehetetleníti az önkormányzat alapvető törvényi kötelezettségeinek teljesítését.

Kép a Levegő Munkacsoport új videójából – Litkai Gergellyel

Budapest hosszú évek óta az “élvonalban” van a közlekedési dugókat tekintve: az Inrix Globális Forgalmi Eredménytáblája szerint a világ több mint ezer nagyvárosa közül a 2022 előtti 15 évben rendszeresen a legrosszabb 30 között volt. Bár 2023-ra javult a helyzet, azonban még mindig csak a 72. helyre futotta. Pedig lenne gyors és alacsony költségű megoldás: a parkolási díjak megemelése és díjfizetés kiterjesztése jóval nagyobb területre.