Az autóforgalom csökkent, az utazási sebesség növekedett, sőt nem várt hatások is tapasztalhatók a behajtási díj bevezetése óta, például csökkent a sérüléssel járó autóbalesetek, a zajjal kapcsolatos panaszok, a metrón elkövetett bűnesetek száma, a tűzoltók kiérkezési ideje és a késéssel érkező iskolabuszok aránya. Ráadásul nem csak a fizetős zónában, hanem azon kívül is.
Egyre több nagy európai város törekszik a közterületek újraosztására, hogy csökkentse az autóktól való függőséget, csökkentse és előmozdítsa a fenntarthatóbb közlekedési módok használatát. Két kulcsfontosságú terület, amely e törekvés mozgatórugójaként jelent meg, a parkolásszabályozás fejlesztése és az iskolautcák létrehozása. Egy nemrégiben tartott nemzetközi webináriumon párizsi és budapesti várostervezők, aktivisták és közszolgálati tisztviselők osztották meg egymással az e területeken alkalmazott megközelítéseiket, sikereiket és kihívásaikat.
Iskolautca Párizsban
© Respire 2025
Fotó Patrick Futterknecht előadásából
Mivel a városi tér egyre szűkösebbé válik, a városok Európa-szerte újragondolják az autók szerepét. Bécsben a parkolásgazdálkodás már nem csupán technikai kérdés, hanem a közterület visszaszerzésének, a zsúfoltság enyhítésének és általában is a mindennapi élet javításának egyik módja. Bécsi szakértők egy nemrégiben Budapesten tartott konferencián mutatták meg, hogyan lehet ezt a célt elérni.
Korábban háztartásonként egy autó után a legtöbb kerület teljes mértékben elengedte a fővárosi parkolási rendelet által az óradíj 250-szeresében megállapított éves lakossági parkolási díjat – azaz évi 50-150 ezer forint értékű támogatást nyújtott az autóhasználóknak – és még a második autó esetében is jelentős kedvezményeket adott. A rengeteg támogatás oda vezetett, hogy a parkolási engedélyek száma szinte mindenhol meghaladta a közterületi parkolóhelyek számát, így a parkolás egyre nehezebbé vált. Ezt megelégelve tavaly ősszel a fizetős parkolási övezettel rendelkező kerületek egy része hozzáfogott a lakossági parkolási támogatások lefaragásához – azaz az első autó esetében parkolási díjat vezetett be, a második autó esetében emelte a díjakat – abban bízva, hogy így csökkenteni tudja parkolási engedélyek számát. Arról, hogy ez mennyire sikerült, a kerületi önkormányzatok adatai alapján az alábbi következtetések vonhatók le.
Egy iskolai feladatból környezettudatos megoldás vált valóra a II. kerületben. Egy diáklány állhatatos munkája eredményeként ma már több tucatnyi figyelemfelhívó tábla figyelmezteti az autósokat a károsanyag-kibocsátás veszélyeire.
„Az Earth to You nevű projektem még 2022-ban indult, amikor a Milestone Institute diákja lettem egy iskolai feladat keretein belül. Akkoriban elindítottam egy Instagram és egy Facebook oldalt, ahová rendszeresen posztoltam. Készítettem egy kérdőívet is, amit közel 150 ember kitöltött, ami alapján több információt tudtam gyűjteni, egy másik aspektusból, a hosszú órák kutatómunkája mellett” – mesélte Révész Léda, az Earth to You projekt ötletgazdája. A WWF Magyarország 2023. július 11-én, a Levegő Munkacsoport pedig 2024. augusztus 7-én osztotta tovább a projekt üzenetét. „2024 szeptemberében pedig a II. kerületi Polgármestert kerestem fel, abban a reményben, hogy tudja majd támogatni az Earth to You-t. Kisvártatva válaszolt és fogadott is október elsején, ahol nagyon is nyitottan fogadta a kezdeményezésemet, miszerint szerettem volna, hogy figyelemfelhívó táblák kerülhessenek ki a kerületben” – tette hozzá Léda. El is indult a folyamat és szerte a második kerületben 50 figyelemfelhívó táblát helyeztek ki.
A Fővárosi Közgyűlés tavaly novemberben elfogadta a parkolási rendeletének módosítását. Az új szabályozás számos előremutató elemet tartalmaz, azonban összességében a halogatás jellemzi.
Az új év jelentős változásokat hozott a lakossági parkolás terén, ugyanis több kerület is csökkentette a lakossági parkolásnak korábban nyújtott évi 50-150 ezer forint értékű támogatást. Ezzel kormoly, bár messze nem elegendő lépést tettek abba az irányba, amit szakértők már évtizedek óta sürgetnek.
Fotó: Lukács András
A metán nyolcvanszor erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid, de sokkal rövidebb idő alatt el is tűnik. Ha jelentősen kevesebb metánt bocsátanánk ki, akkor gyorsabban és hatékonyabban fékezhetnénk az éghajlat változását, hogy elkerüljük az emberiség számára katasztrofális következményeket.
A fosszilis tüzelőanyagok termelésének és felhasználásának környezeti hatásait illetően a figyelem nagyrészt az üvegházhatású gázok kibocsátására irányul, és hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni számos más jelentős problémát, például a levegőszennyezést, a zajszennyezést, a talaj és a víz szennyezését, a földterületek degradációját és a biológiai sokféleség felszámolását.
A dömösi vízállás 2024. áprilisában és a szeptemberi árvíz idején
Fotó: Horváth Zsolt
A döntéshozók és a lakosság is folytatta az éghajlatunk rombolását 2024-ben. A politikusok öt legnagyobb bűnét e tekintetben az alábbiak szerint foglalhatjuk össze.
