VENDÉGPOSZT
Közkincseink egyik különösen értékes darabja a tiszta városi levegő, amelyet gyakran olyan magától értetődőnek veszünk, hogy sajnos el is felejtjük személyesen magunkénak érezni védelmének fontosságát. Itt is látványosan érvényesül az ismert példázat, a közlegelők tragédiája. Különösen szomorúvá teszi a tényt, hogy ebből a kincsből valóban mindenki igényei szerint részesülhetne, nem fogy el a szó szoros értelmében, viszont ha nem vigyázunk rá, akkor bizony közösen vállvetve foszthatjuk meg tőle mind önmagunkat, mind egymást.
Zöld homlokzatokkal az élhetőbb városi környezetért
(fotó: Szegő Judit, Levegő Munkacsoport)
Világszinten a légszennyezésből adódó egészségkárosodás a korai halálozás egyik fő oka, és különösen nyugtalanító, hogy az első helyen áll az olyan tényezők között, amely nem saját életmódunk káros következménye, mint a túlzott alkoholfogyasztásé vagy a dohányzásé, hanem környezeti ártalom, melyet kivédeni csak közösségként fellépve, felelős döntésekkel tudunk.
A védekezés lehetséges egyfelől a szennyezés csökkentésével, másfelől a levegőt tisztító, “gyógyító” beavatkozásokkal. Erre a teremtett világ maga kínál kézenfekvő eszközt, melyet már óvodás korunkban megismerhettünk. A zöld növényzet légtisztító hatása jól ismert jelenség. A városi zöldfelületek gyakorlatilag minden téren kedvező hatást gyakorolnak az élőlényekre, így az emberi komfortérzetre, de jelentős a légtisztító, pormegkötő hatásuk, a fotoszintézis során a szén-dioxidot nyelnek el és oxigént bocsátanak ki, árnyékolással, párologtatással csökkentik a felületek hőterhelését, hőelnyelését és visszasugárzó hatását, felületük, tömegük hatékonyan javítja a környezet akusztikai tulajdonságait, fontos szerepet töltenek be a vízháztartás kiegyensúlyozott működésében is, valamint a hősziget hatást1 (egy sűrűn beépített, városi terület mindig néhány fokkal melegebb, mint a zöld növényzettel borított, később még kitérek erre) is csökkentik. Jelenlétük lehetőséget biztosít a városi biodiverzitás növelésére és a közvetlen vizuális komfort javítására. A zöldfelületek pszichológiai restauráló (helyreállító, javító) hatása, a környezeti önszabályozásnak nevezett folyamat pedig szerepet játszik az érzelmi állapot aktuális vagy tartós megbillenésének helyreállításában.
Kutatások igazolják, hogy egy városi parkban a szálló por mennyisége ötöde, míg egy fasorral kialakított utcában harmada annak a mennyiségnek, mint amit egy zöld növényzet nélküli utcában mérhetünk. Azaz, míg egy fasorral betelepített utcában a szálló por mennyisége lehet 3000 porszemcse (tudományosan mondva szálló részecske, aeroszol a 10 mikrométer vagy annál kisebb átmérőjű, szabad szemmel láthatatlan mérettartományban) levegőliterenként, addig ennek a mennyisége 10 000 felletti értéket is adhat egy fasor nélküli utcában. A levélfelületre lerakódik a káros részecske, aztán az eső lemossa, így az ember egészségére már nem jelent veszélyt.
Ám ahol a legrosszabb a levegő, éppen ott igen kevés a semlegesítő zöldfelület, az épített környezet túlsúlya egyszerűen nem hagy neki teret. Szerencsére egyre több olyan várost láthatunk jó példaként (Barcelona, Bécs, csak hogy néhányat említsek közülük), ahol a legfontosabb célkitűzések közé emelték élhetőbbé, egészségesebbé tételük eszközeként a zöld infrastruktúra fejlesztését. Az épített környezet évszázados alakulása nyomán kialakult „helyhiány” állandó fejtörést okoz. Az építészek már régen rájöttek, hogy ha már széltében-hosszában beépítettünk egy területet, merre lehet benne tovább terjeszkedni: felfelé! Ez a felismerés terjeszthető ki a városi zöldfelületekre is. Ahol kevés a hely fának, parknak, ott engedjünk teret a futónövények zöld levéltömegének!
A falakra telepített növények alkotta zöldhomlokzat a függőleges légáramlásban turbulens áramlatokat hoz létre, és számítások szerint egy közel 100 négyzetméter méretű zöldfal évente akár 1 tonna szállóport is ki tud szűrni a levegőből2 A zöldhomlokzaton megjelenő levéltömeg mennyiségének meghatározására és annak hatására jó referencia az az egyetemi projekt, mely a városi hőszigetek és a zöldfelületek közti összefüggést vizsgálta. A diákok egy belvárosi mintatömb falait vizsgálták, mint zöldítésre alkalmas felületet, összehasonlító adatként pedig a közelben fellelhető fehér akácokat mérték fel. Eredményük szerint csak a más funkcióval nem bíró tűzfalak és résztűzfalak zöldítésével nyerhető levéltömeg olyan hatást gyakorolna a tömbben, mintha 70 darab kifejlett fával gazdagodna a helyi növényállomány. Számottevő különbség3.
Az említett hőszigethatás szintén összefüggésben áll a levegőminőséggel, és az emberi egészség és komfortérzet szempontjából is jelentős, így érdemes erről is ejtenünk pár szót. Ez a jelenség a burkolt, épített felületek hővezetésének, hőtároló képességének, illetve hősugárzást elnyelő és visszaverő képességnek eredménye az őket érő hőterhelés függvényében. Ez a hatás származhat a napból és emberi tevékenységből (épületek többlet energiakibocsátása, ipari tevékenység, közlekedés). Kialakulását befolyásolja a beépítettség sűrűsége, az épületek magassága, az uralkodó szélirány, az utcák geometriája. A körülmények kedvezőtlen összejátszása a klasszikus belvárosi területeken a városkörnyékinél 3-6 Celsius fokkal magasabb hőmérsékletet is eredményezhet4.
A zöld homlokzat több okból is kiváló eszköz a hősziget kezelésére. Mindenekelőtt azért, mert a levéltömeg árnyékolása csökkenti a falak hőfelvételét. A növényzet felületi hőmérséklete nem haladja meg a levegő hőmérsékletet, míg az árnyékolt felületeké alatta marad. Erősíthető a kedvező hatás olyan kialakítással, melyben a zöldhomlokzat és a fal közötti résben az árnyékolt és a napsütötte levegő hőmérsékletkülönbségének eredményeképpen kialakul a kürtőhatás, így a szerkezet átszellőzhet. A hatást jól példázza egy irodaépületen vizsgált borostyánnal félig befuttatott tetőfelület, melyen a csupasz tetőfelületen 80 Celsius fokot, míg a levéltömeggel árnyékolton mindössze 27 Celsius fokot mértek5. Az is fontos, hogy a jóval kevésbé felmelegedő felület értelemszerűen hősugárzó felületként sem fogja a környezetét terhelni az esti lehűlés után.
Nem elhanyagolható6 a növényzet párolgásának mikroklíma-szabályozó hatása sem. Egy kísérletben a legmelegebb délutáni órákban is 3 fokkal alacsonyabb levegőhőmérsékletet mértek egy befuttatott faltól egy méterre, mint a mellette álló csupasz mintafalnál. Mindez annak köszönhető, hogy a növény a párologtatás során hőenergiát von el környezetétől. Például a borostyán élete során a felvett vízmennyiség 98-99%-át, egy kifejlett borostyánfal esetében négyzetméterenként évente 1 köbméter vizet elpárologtat7, ami igen jelentős hűtőhatás, hiszen 1 liter víz párolgása 627 W energiát képes elvonni a levegőből8.
Az, hogy a zöldhomlokzat védi az épületet a csapóesőtől, fagytól, a nagy hőingadozások és az UV-sugárzás károsító hatásaitól, már csak hab a tortán. Tapasztalatok alapján a védett festett falak, vakolatok élettartama akár két-háromszorosára is nőhet.
Budapest önkormányzatát is régóta foglalkoztatja a zöldhomlokzatok ügye. A róla szóló kiadvány letölthető sok más érdekes dokumentummal egyetemben innen.
Idén először homlokzatzöldítési pályázat is indult, melynek beadási határideje február hónap utolsó napja, így még senki nem késett le a lehetőségről. Akár a légtisztító hatása keltette fel az érdeklődésedet, akár a homlokzat védelem fogott meg, vagy belső tereid felmelegedését tudnád esetleg egy homlokzat zöldítésével orvosolni, most ezt a főváros szakmai és anyagi támogatásával is megteheted. A pályázat pontos feltételeiről itt lehet tájékozódni.
Möhring-Kéthely Zsuzsanna
1 https://www.levego.hu/
2 ZÖLDHOMLOKZATOK - Zöldinfrastruktúra füzetek 2.
3 ZÖLDFALAK A HŐSZIGETBEN Van-e reális lehetőség a belső városrészekben a városi hőszigetjelenség hatásainak csökkentésére az épületállományon elhelyezett zöldfelületekkel? - Csanády Adél, Szabó Lilla Nikolett, Vislóczki Gábor, TDK dolgozat 2020
4 Probáld Ferenc, "A nagyváros éghajlati sajátosságai," 1965.
5 Energy saving performance of green vegetation on LEED certified buildings - ScienceDirect
7 Pataky Rita, Erzsébetvárosi tűzfalon zöldhomlokzat kialakítása. 2016
