HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (1) 4-es metró (3) adó (5) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (3) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (4) autóipar (4) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (12) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (13) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (16) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (41) éghajlatvédelem (39) elektromosautó (6) elektromos autó (9) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (2) Európai Unió (4) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (11) fák védelme (7) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (4) forgalomcsillaptás (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (4) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (2) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (1) kis autó (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (38) közlekedéstervezés (23) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (53) levegőszennyezés (30) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (13) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (1) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogirtás (3) szúnyogírtás (2) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (4) tanácsadó iroda (2) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (4) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (14) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (7) üzemanyagadó (5) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (15) zöldövezet (3) zöldterület (14) zöld város (4) Címkefelhő

A közoktatásunk tönkretétele uniós pénzekkel

2022.12.16. 09:14 Levegő Munkacsoport

img_2973.JPEG

Az uniós támogatások az utóbbi jó néhány évben az oktatás és különösen a közoktatás területén ahelyett, hogy segítették, fejlesztették volna az országot, egy olyan rendszer kiépítését és kiépülését tették lehetővé, amely a korábbi állapothoz képest erőteljesen rontotta azt.

Az Európai Unió jelentős támogatást adott Magyarországnak a közoktatás fejlesztésére. Ezt a támogatást egyes meghatározó elemeiben azonban úgy használták fel, ami gyökeresen ellentétes az Európai Unió elveivel és elvárásaival, amelyek szerint jelentősen javítani kell az oktatás színvonalát, hiszen ez biztosítja az Unió versenyképességének alapjait.

A közoktatás hátrányos átalakítása a köznevelési törvény 2011-es elfogadásával kezdődött. A 2012-ben jóváhagyott kerettanterv szintén visszalépés volt az előzőhöz képest, majd 2020-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) és kerettanterv újabb nagymértékű romlást idézett elő.

Az elmúlt 12 év során az iskolákat elvették az önkormányzatoktól és állami kézbe vették, az iskolarendszert központosították, kötelező központi tanterveket hoztak létre. Az iskoláknak szinte minden önállósága megszűnt, az iskolaigazgatókból intézményvezetők lettek, akiknek egy időben még a kréta beszerzéséhez is az állami tankerületi központ engedélyét kellett kérni. A kötelező tanítási óraszámot heti 22-26 órára emelték. Ez a korábbinál egyenlőtlenebbé és átláthatatlanabbá tette a tanárok kötelező tanóráinak számát, ugyanakkor növelte a tanárok terhelését. Ennek következtében kevesebb energiájuk, idejük marad, nehezebb a pedagógusoknak felkészülniük az óráikra. Nem csupán a fizetések alacsonyak, hanem rendszerint a helyettesítéseket sem fizetik ki túlóraként. A feladatok növelése és a munkakörülmények folyamatos romlása miatt a tanárok egyre kizsigereltebbek. Mindez további okokkal együtt a tanítás színvonalának esését eredményezheti.

Egyentankönyveket, tehát állami tankönyv-monopóliumot hoztak létre. Ezeket az ún. kísérleti tankönyveket EU-s pénzekből fejlesztették, és hiába kísérletiek, rögtön kötelezővé is tették.

Ezek az egyentankönyvek szakmailag óriási visszalépést jelentettek a korábbi tankönyvekhez képest. Az állami iskolákban csak ezeket a tankönyveket engedik a tankönyvrendeléskor állami forrásból megrendelni, a piacon meglévő egyéb tankönyveket pedig nem, – annak ellenére, hogy számos más tankönyvet a kiváló minőségüknek köszönhetően más országokban, például Romániában és Szlovákiában a pedagógusok nagy megelégedettséggel használják (például a Mozaik Kiadó egyes könyveit). Az egyentankönyvek minőségére jellemző, hogy volt olyan tankönyv, amelyet mintegy száz oldalnyi terjedelemben elemeztünk, írtuk le a töméntelen hibáját.

A problémáknak egyik része a tankönyvkészítésnek a módja, vagyis az, hogy nincs egy olyan tankönyvírói felelősség, hogy megjelenne a tankönyvön a szerző, hanem a szerző is úgynevezett tananyagfejlesztő, és a végső formába a tankönyveket gyakorlatilag a szerkesztők öntik. Így a tankönyv szerzője esetenként a saját művére nem ismer rá. Más írja a tankönyveknek az alapszövegét, más írja hozzá a feladatokat, és más készíti a munkafüzeteket, ezek pedig sokszor beszélő viszonyban sincsenek egymással. Tehát szakmailag koordinálatlan maga a munka, és ez az egyik oka annak, hogy rengeteg hibát tartalmaznak ezek a könyvek. Ezek részben olyan szakmai hibák, amelyek miatt a gyerekek nehezen tanulnak belőlük, részben pedig sokszor elemi tévedéseket tartalmaznak. Például az egyik tankönyv első kiadásában a térképeken több tucat alapvető hibát állapítottunk meg (egyebek mellett Visegrádot a Duna másik partjára rajzolták be, mint ahol valójában elhelyezkedik). Számos általunk jelölt hibát (ezt is) később javítottak.

Amivel egyébként a független sajtó a legtöbbet foglalkozik, azok az ideológiai vagy ideológiát is érintő kérdések. A legutóbbi időben például egy földrajzkönyvből lett sajtóügy: miközben zajlik az orosz agresszió Ukrajna ellen, egy olyan karikatúrát tartalmaz egy most használatos 8. osztályos földrajzkönyv, ami azt mutatja, mintha az orosz medve viaskodna az Európai Unióval és az amerikaiakkal, netán emiatt tört volna ki a háború (ezen karikatúra miatt egyébként Ukrajna nagykövetsége is tiltakozott). Ez csak egyetlenegy példa, sok hasonlót tudnék mondani, amelyek azt bizonyítják, hogy az Európai Unió szándékaival nyilvánvalóan ellentétesen igen vitatható minőségű tankönyveket fejlesztettek ki, amelyek – a tantervnek megfelelően – esetenként kötelező pozitív szemléletet tartalmaznak, amelyben a mítoszok fontosabbak lehetnek a történelmi tényeknél, a hipotéziseket tényként kezelik, miközben a tények relativizálódnak. A tankönyvek gyenge minősége a történelem-, irodalom-, földrajzkönyvek mellett más tantárgyakat is érint.

A közoktatásra fordított uniós támogatások felhasználásának tanulsága, hogy amennyiben az EU pénzt ad valamilyen célra, akkor a tartalmi kérdésekben nem szabad kizárólag a nemzeti kormányokra bízni a teendőket, hanem következetesen nyomon kell követni nemcsak azt, hogy a támogatás felhasználása megfelel-e az EU pénzügyi előírásainak, hanem azt is, hogy annak tartalma összeegyeztethető-e az európai alapértékekkel, és az EU semmiképp nem engedhetné meg, hogy az európai adófizetők pénzét ezekkel ellentétes célokra használják. Ez különösen fontos a közoktatás esetében, hiszen annak minősége akár több nemzedék életére is hatással lesz.

Miklósi László
a Történelemtanárok Egyletének elnöke

Fotó: N.N., Levegő Munkacsoport

Címkék: közoktatás uniós támogatások

süti beállítások módosítása