HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (3) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (4) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) államháztartás (1) Andrássy út (1) atomenergia (1) autógyártók (4) autóipar (4) autókölcsönzés (1) autómegosztás (4) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (13) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (12) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (10) égetés (3) éghajlatváltozás (37) éghajlatvédelem (36) elektromosautó (5) elektromos autó (9) emisszió (8) energia (19) energiagazdálkodás (6) építészet (4) épületek felújítása (8) épületfelújítás (7) eső (1) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (2) Európai Unió (4) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (7) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (3) Franciaország (3) furgon (4) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (11) fuvarozás (3) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (4) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (21) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (1) klíma (16) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (5) közlekedés (36) közlekedéstervezés (21) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) lakás (1) lakótelepi lakás (1) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (49) levegőszennyezés (29) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (5) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (10) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (3) PM2.5 (3) Pomáz (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (15) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) tárolók (1) társadalmi részvétel (8) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) ultrafinom por (5) uniós támogatások (2) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (10) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (3) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (13) zöldövezet (3) zöldterület (12) zöld város (4) Címkefelhő

Érvényesíthető-e a tiszta levegőhöz való jog Magyarországon?

2021.04.06. 21:21 Levegő Munkacsoport

szmog-budapesten-1024x528.jpg

Az Európai Unió Bírósága Magyarországot elmarasztaló ítélete közjogilag kötelező erővel állapította meg a légszennyezettség csökkentésére vonatkozó uniós jogi kötelezettség megsértését. Pontosan mik azok az uniós jogi kötelezettségek, amelyek megsértése idáig vezetett?

Hogyan illeszkedik a hazai légszennyezés az uniós klímavédelem tervezett menetrendjéhez és mik a kilátások a jövőre nézve? Milyen jogi eszközök állnak az öntudatos állampolgárok rendelkezésére a tiszta levegőhöz való jog érvényesítésére?

Milyen előremutató civil kezdeményezések érdemelnek figyelmet a hazai levegőminőség mérése és javítása érdekében? Végeredményben az ítélet fel fogja-e gyorsítani, és ha igen, milyen mértékben a légszennyezés csökkentésére irányuló hazai intézkedéseket?

putnok-1024x577_1.jpg

Putnok látképe. Fotó: Farkas Gergely/Wikimédia

Magyarország szégyenpadon – jogerős ítélet mondja ki az uniós környezeti levegő minőségével kapcsolatos szabályok megsértését

Szakvizsgázott magyar jogászként, illetve az Európai Unió Bíróságának volt jogász-nyelvész gyakornokaként az Európai Bíróság hazánkat elmarasztaló ítélete azért is keltette fel szakmai érdeklődésemet, mert az Unió legfelsőbb jogi fóruma mondta ki Magyarország mint tagállam jogsértését, amelynek jogi következményei mellett a mindennapjainkra kiható hatása van, hiszen az ügy a belélegzett levegőben található, egészségroncsoló szennyezésekre vonatkozik.

Az ítélet kimondja, hogy Magyarország nem teljesítette egyrészt azt a kötelezettségét, hogy a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket a teljes területén tiszteletben tartsák, másrészt hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen.

Magyarország alperesi helyzetére tekintettel jelen eljárás hivatalos nyelve a magyar volt, erre tekintettel is az ítélet teljes szövege magyarul elérhető a Bíróság honlapján.

Az Unió joga minden tagállamra kötelező, és az Unió legrégebbi hivatalos intézménye, az Európai Unió Bírósága hivatott annak biztosítására, hogy ez adott esetben kikényszeríthető kötelezettség legyen. Ez a bíróság jogvédelmet biztosít minden uniós, így magyar állampolgár számára, jó tudni tehát, hogy bármely peres ügyünkben hivatkozhatunk akár közvetlenül is az uniós jogra, és az eljáró magyar bíró fordul ilyenkor közvetlenül az Unió bíróságához az előzetes döntéshozatali eljárás során.

Jelen ügy azonban nem ilyen, magánjogi, hanem tagállamokat és intézményeket érintő, közjogi jellegű kötelezettségszegési eljárás. Az uniós jog kikényszerítésének másik formája, amikor „a Szerződések Őre” az Európai Bizottság „veszi észre” valamely uniós jogszabály megsértését, amelynek jogállami módon történő kikényszerítése az Unió Bíróságán keresztül történik erre vonatkozó peres eljárás útján. Az Európai Bizottság beperelte Magyarországot, és az Unió Bírósága a felperesnek adott igazat, az alperes érveit elutasította.

smog-3125312_1920-1024x600_2.jpg

Pixabay/JerzyGorecki

A konkrét jogsértés nemcsak abban áll fenn, hogy a 2005 és 2017 közötti időszakban a számos légszennyező anyag közül a PM10 részecskékre vonatkozó, uniós jogszabályok által meghatározott napi határértékeket igen nagy rendszerességgel túllépték meghatározott zónákban, hanem abban is, hogy Magyarország nem tette meg a szükséges intézkedéseket a légszennyezettség csökkentésére. De mik is az Unió levegőminőségre vonatkozó jogszabályai, amelyeket Magyarország megsértett?

A levegőminőségre vonatkozó főbb uniós joganyag áttekintése

Még 2018-ban fogalmaztam egy rövid áttekintést a levegőszennyezés egészségkárosító hatásairól, valamint a vonatkozó uniós szabályozásról, amely több évtizedes múltra tekint vissza és három pilléren nyugszik. Az első pillér a levegőben található szennyezést szabályozza, függetlenül annak Magyarországon belüli vagy határon túli forrásától: a környezeti levegő minőségére vonatkozó irányelv, amely egyebek mellett kötelező határértéket határoz meg a főbb szennyező anyagok, így a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és a nitrogén-oxidok, a szálló por, az ólom, a benzol és a szénmonoxid tekintetében.

Ez pragmatikusan korlátozza a levegőszennyezés mértékét és ez alapján egy bizonyos ponton túli szennyezés jogsértésnek számít – pontosan ezt a jogsértést követte el Magyarország a szóban forgó ítélet szerint.

A második pillér a nemzeti kibocsátások csökkentésére vonatkozó irányelv (NEC-irányelv) amely szabályozza a finom részecskék (PM2,5), a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok, (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), valamint az ammónia (NH3) kibocsátását, illetve azok csökkentését írja elő. Ez viszonylag új szabályozás, elfogadásakor aktívan kampányoltam magam is az elfogadott kompromisszumnál sokkal ambiciózusabb egészségvédelmi szabályok kiharcolása érdekében – mérsékelt sikerrel. A harmadik pillér szektorális szabályokat tartalmaz speciális forrásokra (ipari kibocsátás, munkagépekre, illetve gépjárművekre vonatkozó szabályozás, bojlerek, festékek stb.).

A Magyarországi légszennyezés szabályozása és hatása az egészségünkre

Magyarország is átültette a magyar jogba a jogsértés alapjául szolgáló irányelvet.  A légszennyezési leltárak mellett a PM10-re vonatkozó hivatalos adatok mellett az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) készíti a leltárt[U1]  a 2 évvel korábbi időszakra vonatkozóan.

Az uniós jogszabályok alapján egy évben legfeljebb 35 napon lehet magasabb a PM10-koncentráció az egészségügyi határértéknél (napi átlag 50 µg/m3). Magyarország egyes részein szinte minden évben előfordul, hogy 70–90 napon keresztül meghaladják ezt a mérőállomásokon mért adatok.

Hazánkban évente mintegy 13.000 ember idő előtti halála köthető a rossz levegőminőséghez, nem beszélve az évi közel egymillió megbetegedésről és a sok százmilliárdra rúgó gazdasági károkról. Egy friss jelentés szerint az egészségkárosodás miatti rövidebb életkilátás és rosszabb életminőség évente több mint 600.000 forintjába kerül egy magyarországi átlagos városi lakosnak.

fustolo_lakohaz_kemeny-768x10243.jpg

A légszennyező anyagok magyarországi kibocsátási leltárában nem számolnak az illegális lakossági égetésekből származó kibocsátásokkal, az éghajlat- és levegőminőségi terveket így ezek figyelembevétele nélkül alkotják. Mivel ezek az égetések széles körben elterjedtek, a valós helyzet bemutatásakor ezeket is számításba kell venni. Az ítéletben megjelölt légszennyezés csökkentésére konkrét intézkedésekre lenne szükség.

Ilyen kivitelezhető és hatékony intézkedésre példa az avarégetés tiltására vonatkozó magyar szabályozás, amelyet magam is nyomon követtem és üdvözöltem a közelmúltban, ami azonban további viták kereszttüzében áll.

Vissza a jövőbe: kitekintés 2030-ra az Európai Unió klímavédelmi céljai fényében

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020-as jelentése szerint bár Magyarországon 2009-2018 között mérsékelten, kevesebb, mint 10 százalékkal csökkent a PM2.5 miatt idő előtti halálozás, ez elmarad a 20-30 százalékos európai átlagos csökkenéstől. Az Európai Unió idén januári, friss Tiszta levegő vonatkozású kitekintése 2030-ra optimizmusra adhatna okot: a 2000-res évhez képest a főbb szennyező anyagok 10-70 százalék között csökkentek, és amennyiben a tagállamok a fent említett második pillérben, a NEC irányelven önként vállalt kötelezettségeiket teljesítik, az ott kitűzött célok elérhetőek 2030-ra. Ez az optimizmus azonban csak látszólagos.

Egyrészt jelentős különbségek vannak az egyes tagállamok helyzete között, másrészt pont a jelen ítélet az ékes példa, hogy a vállalás még nem jelenti a légszennyezettség automatikus csökkentését. Illúzió azt hinni, hogy nincs szükség több erőfeszítésre a koronavírus által felgyorsított klímavédelmi vállalások, különösen az Európai Zöld megállapodás, illetve a 2030-ra vállalt 55 százalékos üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó vállalás tükrében.

A legtöbb szennyező forrás csökkentése egyszerre szolgál klíma- és egészségvédelmi célokat, a nulla kibocsátású energiatermelés, közlekedés így hajt kettős hasznot a fenntartható fejlődés számára.

A tudomány válasza a légszennyezés növekvő kockázatára

Nincs biztonságos mértékű légszennyezés, annak minden mennyisége káros az egészségre – a dohányzáshoz hasonlóan. A tudomány ezen szigorú ítélete más megvilágításba helyezi a határértékek kérdését is. Bár az ítélet az EU-s politikai alku eredményeképp megállapított határértékeit vette alapul, amelyek szerint 2018-ban az EU lakosságának 4 százalékát érintette a PM10- határérték túllépése, ha azonban Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott, csak az egészségügyi hatásokra figyelemmel lévő határértékeket nézzük, ez az arány egyből 70 százalék(!). És mindehhez hozzátehetjük, hogy ezeket a WHO-s szigorú határértékeket 2005-ben határozták meg, azóta pedig a tudomány forradalmi előrelépést tett a levegőszennyezéshez köthető egészségkárosodás meghatározása terén.

Tekintettel arra, hogy ezen irányelvek frissítése 2021 tavaszán várható, lényeges szigorítást prognosztizálva bőven van még tennivaló a szennyezés csökkentése terén 2030-ig!

A törvény nem véd meg, ha nem véded meg magad!

Milyen jogi eszközök állnak az öntudatos állampolgárok számára a tiszta levegőhöz valójogunk gyakorlati érvényesítéséért? A válaszhoz először az Aarhusi egyezményt kell említenünk. A környezetvédelem és a demokrácia szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű egyezmény nemcsak a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférését, hanem a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételét szabályozza. Eszerint a környezetre vonatkozó döntésekről a nyilvánosságot tájékoztatni kell a hatósági tervezett intézkedésekről, és biztosítani kell a közigazgatási, bírósági jogvédelemhez való jogot. Lássunk erre három nyugat-európai példát!

Németországban 39 városban van per folyamatban annak érdekében, hogy a szennyező autók elleni hatósági fellépést jogilag kikényszerítsék a katasztrofális légszennyezettségi helyzet orvoslására.

Brüsszel is azon európai városok sorába illeszkedett, ahol a légszennyezés-mérő állomások kihelyezése során a legszennyezőbb, de reprezentatív helyek helyett a kevésbé szennyező helyekre kitett mérőállomások adatait vették alapul. A 2016-ban indult peres eljárás az Európai Unió bíróságát is megjárta, és a legfrissebb, nem jogerős ítélet szerint a hatóságoknak a valós szennyezési adatokat kell figyelembe venniük, és intézkedéseket kell hozniuk a levegő minőségének javítása érdekében.

Ella Roberta [U2] neve ismerős lehet az Egyesült Királyság lakói számára: ő az a kislány, aki 9 éves korában asztmaroham következtében váratlanul és tragikusan fiatalon elhunyt. Amikor azonban az édesanyja összefüggést fedezett fel utólagosan az asztmarohamok és az illegális légszennyezettségi adatok között, nem nyugodott addig, míg az ügyet bíróságra nem vitte. A 2020 decemberi ítélet hivatalosan is kimondta, hogy Ella az első ember a világon, akinek a halotti anyakönyvi kivonatán a légszennyezés is szerepel hivatalos halálokként. Ella példája a számok mögé visz minket és rádöbbent bennünket, hogy egy haláleset is túl sok.

Mit tehetünk mi ma Magyarországon a légszennyezés ellen?

A példák adottak, a jogi eszközök rendelkezésre állnak, és pont a bírósági ítéletre adott civil válaszok mutatják, hogy a zöld civilszervezetek álláspontja szerint bőven lett volna lehetőségünk az elmarasztalás megelőzésére. A civil öntudat nemcsak a légszennyezés csökkentését, hanem annak mérését is elősegítheti. Nem véletlen, hogy Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az olyan “citizen science”, azaz aktív állampolgári alapon működő rendszerek, melyek a levegőminőségre vonatkozó, lakosság által megfizethető áron megvásárolt mérőkészülékek adatait gyűjtik össze, teszik lehetővé a lokális légszennyezettség vizsgálatát, elemzését, és ábrázolják azt térképen.

dsc2908-1024x683_4.jpg

Fotó: Rácmolnár Milán

Magyarországon a Sensor Community nevű német civil szerveződés által világszerte elterjesztett készülékek száma jelentősen nőtt az elmúlt két évben, így jelenleg 180 fölött van a számuk. Több  önkormányzat már be is szerzett ilyen műszereket, mások pedig fontolgatják, hogy ilyen készülékek használatával javítják településükön a levegőminőség-mérés pontosságát. Ez a készülék megmutatja, hogy akár utcáról utcára nagyot változik a légszennyezettség, ahogyan a legforgalmasabb utaktól, illetve ahogy egy szilárd tüzelést alkalmazó háztartástól térben távolodunk.

A jövőben segítség lehet az önkormányzatok és a hatóság számára is az illegális égetések felderítésében, és közvetve azok megszüntetésében. E cikk írója maga is üzemeltet egy ilyen készüléket brüsszeli háza falán.

Végkövetkeztetések – Lesz-e tisztább a levegő Magyarországon ma?

Az Európai Bíróság ítélete önmagában nem eredményez kevesebb kipufogógázt, nem csökkenti az illegális avar- és hulladékégetések számát sem. Az Unió gyakorlatából azt is láthatjuk: az Unió – tetszik, nem tetszik – kompromisszumokra, a vonakodó tagállamok meggyőzésére és nem megbüntetésükre törekszik inkább, és erre költségvetési ösztönzőket is használ. Az EU célja tehát a magyarországi döntéshozók rábírása a légszennyezettség csökkentésére, amelynek költségeit részben fedező forrásokat is biztosít, nem pedig a magyar emberek büntetése. Ha úgy tetszik, az EU a magyar emberek egészsége miatt aggódik, ez motiválja, mert a megsértett uniós joganyagnak ez a célja. De afelől se legyenek kétségeink, hogy a jog, mint végső fegyver is rendelkezésre áll: a Bizottság akár rendszeres bírságot is kérhet, és végső soron kérnie kell Magyarországra. Tekintettel arra, hogy a kevesebb szennyezéssel egyúttal annyi gazdasági, egészségi kiadást takaríthatunk meg, amely messze felülmúlja az intézkedések költségeit, nem is beszélve a klímavédelemről, joggal bízhatunk benne, hogy a bírság összegét a döntéshozók inkább a magyar emberek zsebében hagyják, elsősorban jobb egészség és hosszabb, boldogabb életévek formájában. Meggyőződésem, hogy végső soron a józan ész és a tiszta levegőhöz való jog fog érvényesülni. Mindannyiunk kötelessége ezt elősegíteni!

Dr. Massay-Kosubek Zoltán,
az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) kampányigazgatója

A cikk rövidített változata a Masfelfok.hu oldalon jelent meg.

Borítókép: Szmog Budapest felett. Fotó: Pixabay/josefko48

Címkék: légszennyezés fűtés Európai Bíróság részecskeszennyezés

süti beállítások módosítása