HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (3) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) államháztartás (1) allergia (1) Andrássy út (1) atomenergia (1) autógyártók (4) autóipar (4) autókölcsönzés (1) autómegosztás (4) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (13) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (14) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (39) éghajlatvédelem (38) elektromosautó (6) elektromos autó (9) emisszió (8) energia (19) energiagazdálkodás (6) építészet (4) épületek felújítása (8) épületfelújítás (7) eső (2) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (2) Európai Unió (4) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (7) Fák védelme (11) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (3) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (11) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (4) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (1) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (24) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (1) klíma (17) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (5) közlekedés (37) közlekedéstervezés (23) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (53) levegőszennyezés (30) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (11) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) roncsautók (4) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogirtás (3) szúnyogírtás (2) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (8) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) ultrafinom por (5) uniós támogatások (2) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (12) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (4) üzemanyagadó (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (15) zöldövezet (3) zöldterület (13) zöld város (4) Címkefelhő

Kérdések a kormány éghajlatvédelmi politikájáról

2020.11.20. 20:08 Levegő Munkacsoport

Többszöri meghívás ellenére a kormány egyetlen képviselője sem vett részt a Levegő Munkacsoport „Nemzeti Energia- és Klímatervek 2021–2030 – A megvalósítás útján” című,  az Európai Bizottság LIFE programja által támogatott  nemzetközi távkonferenciáján. Ez annál is inkább sajnálatos, mert a kormány az elmúlt időszakban számos olyan nyilatkozatot tett az éghajlatvédelem témájában, amelyek további magyarázatot igényelnek.

puskas_arena_04-1024x682.jpg

A magyar kormány 2019 decemberében kijelentette, hogy egyetért az EU akkori klímavédelmi céljaival, „de reálisan megvalósítható tervekre van szükség, hogy ne a szegények fizessenek, hanem a nagy szennyező országok és cégek.”

Vajon a kormány szerint nem fizetnek-e már ma is a szegények amiatt, hogy az éghajlatváltozás következtében világszerte és Magyarországon is romlanak az életkörülményeik, ami egyebek mellett a megbetegedések és halálozások növekvő számában, valamint az egyre nagyobb anyagi károkban jelentkezik?

Miért nem sorolja a kormány Magyarországot a nagy szennyező országok közé, miközben az egy főre jutó széndioxid-kibocsátásunk meghaladja a világátlagot? A kormány szerint nem kell-e minden országnak részt vennie a kibocsátáscsökkentésben? A magyar kormány nem tartja magára nézve kötelezőnek a Párizsi Megállapodást, valamint az EU vonatkozó jogszabályait?

Miként oldható meg, hogy a nagy szennyező cégek úgy fizessenek, hogy azt ne hárítsák át a lakosságra? Ha például környezetvédelmi adót vetnek ki egy olyan jelentős éghajlatkárosító tevékenységre, mint a hústermelés, akkor hogyan érik el, hogy az ne jelentkezzen a húsárakban?

Azt is kijelentette a kormány, hogy „nem emelkedhetnek az élelmiszer- és az energiaárak” az éghajlatvédelmi intézkedések következtében.

A kormányhoz nem jutottak-e el azok az adatok, amelyek azt mutatják, hogy az élelmiszerárak a világ sok országában, így Magyarországon már eddig is emelkedtek az éghajlati válság okozta mezőgazdasági károk következtében? Nem ismeri-e Szíria esetét, ahol a több évig tartó szárazság miatt a korábban virágzó mezőgazdasági területek 60 százaléka sivataggá változott, megugrottak az élelmiszerárak, és mindez hozzájárult a polgárháború kirobbanásához? Mi a kormány álláspontja az országgyűlés által ellenszavazat nélkül elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának és Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiának azon megállapításáról, hogy a mezőgazdaság az éghajlatváltozás veszélyeinek leginkább kitett ágazat, és ez azzal járhat, hogy az élelmiszer-előállítás költségei rohamosan növekednek?

Ahelyett, hogy az energiaárakat igyekezne a kormány mesterségesen alacsonyan tartani, nem lenne-e sokkal észszerűbb jelentősen felgyorsítani az energiahatékonyság javítását szolgáló beruházásokat, mindenekelőtt az épületek korszerűsítését?

Nem ezzel lehetne leginkább és ráadásul tartósan csökkenteni a háztartások energiakiadásait? Miért fordítja jelenlegi súlyos helyzetben a kormány a közpénzeket soha meg nem térülő beruházásokra, mint például az újabb autópályák, szállodák, stadionok építésének támogatása, MotoGP-pálya létesítése, a Városliget beépítése, a Budai Vár kormányzati negyeddé alakítása, miközben az épületeink energiahatékonysága messze a legrosszabbak közé tartozik az EU-ban? Miért lehetetleníti el a kormány a lakóépületek széles körű felújítását azzal is, hogy a presztízsberuházásaival elszívja attól a szűkösen rendelkezésre álló építőipari szakember-állományt?

Szintén kijelentette a kormány, hogy a hazai éghajlatvédelmi intézkedéseknek feltétele, hogy nem csökkenhetnek az uniós támogatások. Amint Orbán Viktor miniszterelnök mondta: „A [klíma]céllal egyetértünk, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk.” Vajon a éghajlatváltozás elkerüli Magyarországot? Nekünk nem elemi érdekünk a kormány szerint, hogy ne következzék be a klímakatasztrófa? Vajon nem kell-e már most minden tőlünk telhetőt megtenni az alkalmazkodásért az immár elkerülhetetlen éghajlatváltozáshoz függetlenül attól, hogy mennyi uniós támogatást kapunk? Vajon nem rontja-e az ország versenyképességét, ha a világtendenciával ellentétben nem állunk át egy korszerűbb, környezetkímélőbb gazdasági rendszerre még akkor is, ha erre nem kapnánk uniós pénzeket?

A szeptember 21-i országértékelő cikkében a miniszterelnök ezt írta: „Az sem meglepő, hogy a V4-ek politikájában a versenyképesség javítása áll a középpontban, akkor is, ha Brüsszel éppen az ellenkező irányba akar haladni. Abszurditásig emelt klímacélok…” (A kormányfő nyilvánvalóan az Európai Parlament azon döntésére utalt, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátását 60 százalékkal kell csökkenteni 2030-ig.) Mi a kormánynak az álláspontja azokról a mértékadó tudományos elemzésekről, amelyek szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása mindenképp csökkenni fog 60 százalékkal legkésőbb a 2030-as években – a kérdés „csupán” az, hogy ez tervezetten, a lehető legkisebb veszteséggel történik meg, vagy pedig katasztrófával, a mezőgazdasági termelés összeomlásával, a szélsőséges időjárás okozta károk drasztikus növekedésével, óriási területek lakhatatlanná válásával és a mindezek következményeként kezelhetetlenné váló társadalmi konfliktusokkal?

Várjuk a kormány válaszait.

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

A cikk a távkonferencián elhangzott bevezető előadás szerkesztett változata. Eredetileg a thevip.hu oldalon jelent meg.
(Borítókép: Puskás Aréna. Fotó: Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt./Wikipédia)

1 komment

Címkék: éghajlatváltozás éghajlatvédelem szén-dioxid

süti beállítások módosítása