Csonka László, a múlt század húszas éveiben határozta el, hogy gyógyszállót építtet Magyarország legmagasabb pontján, a Kékestetőn. Fenyőerdőt is telepített hozzá. *
Az intézményt 1949-ben, miután Csonka Lászlóék helyrehozták, eltüntették róla a háborús nyomokat, államosították. Manapság többek között a közlekedési eredetű levegőszennyezés asztmás, tüdőtágulásos áldozatai szellőztethetik benne a tüdejüket, ha kapnak beutalót, és ha beleférnek a keretbe. Sajnos az épület aggasztóan pusztul. Legutóbb az erkélyek fölötti vakolatot verték le, mert hullott, már csak a csupasz betont látja, aki kint ülve föltekint. Néhány éve még animátor gondoskodott arról, hogy az ide beutaltak sokat járják az erdőt, és kevesebbet gubbasszanak a szobában. Ma már a rehabilitáción itt lévőknek maguknak kell megszervezniük a kirándulásokat. Siralmas az ellátás is. A fenyőerdő is fogy, sorra vágják ki a fákat, miközben sok-sok éve láthatóan egyetlen újat sem ültettek.
Most azonban azáltal, hogy a teherautók több mint 6000 kilométeres hálózaton útdíjat fizetnek, mégpedig annál többet, minél jobban szennyezik a levegőt, a Kékestetői Szanatórium visszanyerhetné régi fényét, és központjává válhatna a közlekedési levegőszennyezés okozta betegségben szenvedők szervezett, jó minőségű és elfogadható árú rehabilitálásának. Kézbe vehetné a dolgot például az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete.
A Szanatóriumot továbbra is az egészségügy üzemeltetné, és továbbra is megkapná ugyanazt a pénzt a fogadott betegek után, amit minden más rehabilitációs intézmény is megkap. De az állam évről évre átadná az útdíjbevétel egy töredékét az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének, akik abból kipótolnák a Szanatórium forrásait úgy, hogy ott XXI. századi körülmények legyenek, és a kapacitása teljes kihasználásával fogadhassanak betegeket. Az erdő gondozására, a fahiányok pótlására is jutna belőle. A pénz jó elköltését garantálhatja a Kékestetői Szanatóriummal megkötött szigorú szolgáltatási szerződés, valamint a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, mint az útdíjat fizetők képviselője általi folyamatos felügyelet és ellenőrzés.
* (Javítás! Tévedtem, sajnos összekevertem a forrásokat. Csonka László mérnök édesapja Csonka Ferenc, Csonka János testvére volt, tehát a porlasztónak nincs közvetlen kapcsolata a kékestetői szanatóriummal. - A szerző.)
Vargha Márton
