Az Európai Unió Bírósága november 19-én az egész kontinens szempontjából fontos ítéletet hozott: egy konkrét ügyben elmarasztalta az Egyesült Királyságot a légszennyezettséggel kapcsolatos előírások megsértése miatt.
Az Európai Unió minden tagállam számára kötelező előírása szerint azokon a területeken, ahol a légszennyezettség tartósan meghaladja a határértékeket, légszennyezés-csökkentő intézkedéseket kell végrehajtani a környezet és az emberi egészség védelme érdekében. A szabályozás úgy fogalmaz, hogy az intézkedéseket a „lehető leghamarabb” kell végrehajtani. Az Egyesült Királyság egyik érintett területének hivatalos intézkedési terve azonban a nitrogén-dioxid szennyezettséget csak az irányelvben előírt határidő után 20 évvel, 2030-ra tervezi határérték alá szorítani. A ClientEarth nevű nemzetközi jogvédő szervezet nem értett egyet ezzel az értelmezéssel, és ezért pert indított. Először a brit igazságszolgáltatás útját járták végig az értelmezési kérdéssel, és végül a szigetország legfelsőbb bírósága kimondta, hogy az intézkedési terv tágan meghatározott teljesítési határidői nem férnek bele a „lehető leghamarabb” fogalmába.
A környezetvédők értelmezését végül a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság is helyesnek találta, az ítélet megerősítette, hogy a légszennyezést csökkentő intézkedéseket azonnal, halogatás nélkül kell elfogadni és végrehajtani azokon a helyeken, ahol a határértékek túllépése tapasztalható. A döntés kétség kívül óriási jelentőséggel bír, az Európai Unió mind a 28 tagállamának bíróságain iránymutató értelmezés született.
Az ítélet különös hangsúlyt kap azokban az országokban, amelyek ellen az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást folytat a határértékek betartásának elmulasztása miatt. Magyarország is ebbe a körbe tartozik, ráadásul a hazánk elleni eljárás már abban a fázisban van, ahol azon múlik, hogy megindul-e a feltehetően súlyos anyagi következményekkel végződő bírósági eljárás, hogy a még 2011-ben elfogadott légszennyezés-csökkentő intézkedéseket milyen hatékonysággal és – a mostani döntés értelmében – milyen gyorsan hajtjuk végre. Immár jogi szempontból is elkerülhetetlennek látszik tehát az intézkedések végrehajtásának felgyorsítása, elsősorban a közlekedési és a lakossági tüzelésből eredő légszennyezés csökkentése érdekében.
Az Európai Bíróság döntésének másik, a környezetvédelem szempontjából hátrányos hatása lehet, hogy az előző Európai Bizottság által előkészített és a levegőminőség javítása felé vezető lassú lépésnek tekinthető levegőtisztasági szabálycsomagot visszavonják. Az új, Jean-Claude Juncker vezette Bizottság már a mostani ítélet előtt bejelentette, hogy elképzelhető a teljes levegőtisztasági csomag törlése a napirendről.
Az Európai Bíróság szigorú jogértelmezése és egyes tagállamoknak a határértékek betarthatóságára vonatkozó aggályai még inkább arra sarkallhatják a Bizottságot, hogy inkább a szabályok lazításán és ne azok szigorításán dolgozzanak. Reménykedünk benne, hogy a pillanatnyi, tünékeny vagy félreértett gazdasági és politikai érdekek végül nem vakítják el a döntéshozókat, hiszen hosszú távon a szigorú légszennyezési szabályok és azok betartatása komoly versenyelőnyhöz is vezet.
