A Levegő Munkacsoport és az Erzsébetvárosi Önkormányzat megbízásából a Medián 2021 decemberében online felmérést végzett az Erzsébetvárosban lakók, dolgozók és/vagy rendszeresen Erzsébetvárosba járók közlekedési szokásairól és a saját autó használatát helyettesítő, Nyugat-Európában széles körben alkalmazott gyakorlatok elfogadottságáról. A kérdőívet összesen 726 erzsébetvárosi kötődésű személy töltötte ki, akik közül 477-en laknak Erzsébetvárosban, 89-en járnak ide dolgozni, 160-an pedig rendszeresen látogatják a kerületünket. Az itt lakók közül 365-en állandó, 52-en ideiglenes lakcímen vannak bejelentkezve, 60-an pedig bejelentkezés nélkül élnek Erzsébetvárosban (feltehetően albérletben). A válaszolók között felülreprezentáltak voltak a diplomával rendelkezők, az átlagosnál jómódúbbak és a fiatalabbak.
Először nézzük a legfontosabb vagy legérdekesebb közlekedési szokásokat. Némileg talán meglepő módon az erzsébetvárosiak leggyakoribb közlekedési módja a gyaloglás, és itt nem a legközelebbi buszmegállóhoz vagy boltba történő sétára kell gondolni, mert a felmérésben csak az 500 méternél hosszabb gyaloglásra kérdeztünk rá. A válaszok alapján az erzsébetvárosiak 55%-a mindennap gyalogol, 90%-uk pedig legalább hetente. BKV-t 35%, autót 21%, kerékpárt 13%, rollert 1% használ naponta. Hasonló arányok figyelhetők meg amúgy az Erzsébetvárosba dolgozni vagy egyéb okból járók esetében is, bár a dolgozni járók között több a napi kerékpárhasználó (19%), az egyéb okból ide járók között jóval kevesebb a napi autóhasználó (10%).
Nagyobb különbségek vannak ugyanakkor a különböző erzsébetvárosi korosztályok között. Az alábbi ábra azok arányát mutatja, akik legalább heti rendszerességgel használják valamelyik közlekedési módot. A közösségi közlekedést intenzívebben használják a fiatalok és a 65 év felettiek, míg a középkorúak gyakrabban használják az autót. Érdekesség, hogy az 51-65 év közöttiek közel 30%-a legalább hetente kerékpározik, nem sokkal maradva el a fiatalabb csoportok hasonló mutatóitól. Rollert az 50 év felettiek alig, de a fiatalabbak is csak alacsony arányban (7-8%) használnak legalább heti rendszerességgel.
Jelentős különbség mutatkozik a nők és férfiak kerékpárhasználati szokásaiban. Míg a férfiak 41%-a kerékpározik legalább hetente, és 17%-a jár kerékpárral munkába vagy oktatási intézménybe, a nők esetében 21% és 10% tesz hasonlóképpen.
A következő ábra a munkába járás módját mutatja attól függően, hogy ki hol lakik és dolgozik. Érdekesség, hogy autóhasználat tekintetében alig van különbség a három csoport között, miközben azt lehetne hinni, hogy a kerületen belül jóval alacsonyabb az autóhasználat mértéke. Ezt a jelenséget a KSH 2011-es népszámlálási adatai is megerősítik az V., VI. és VII. kerület tekintetében: míg a kerületek között az autóval munkába járók aránya 3% és 9% között változik, a kerületeken belül mindhárom esetben 12%. Ennek a fő oka az lehet, hogy míg a kerületen belül maradva ingyenes marad a parkolás, a szomszédos kerületekben már legtöbbször fizetni kell érte. Azaz az egész kerületre érvényes parkolási engedélyek – amelyek az V.-VIII. kerületeken kívül csak a lakóhely környékére érvényesek – jelentősen növelik a kerületen belüli autóforgalmat.
A legtöbben (a válaszadók négytizede) akkor kerékpároznának gyakrabban, ha több kerékpársáv lenne Budapest belső részén, vagy több forgalomcsillapított utca lenne. Érdekes módon a 30 km/h-s sebességhatár jóval kevesebb (27%) embert ösztönözne több kerékpározásra, pedig az alacsonyabb sebességhatár számos kutatás szerint nagymértékben csökkenti a balesetek kockázatát.
Az alábbi ábra azon erzsébetvárosiak arányát mutatja, akik 4-es vagy 5-ös fontosságúnak gondolnak különböző lehetséges közlekedési intézkedéseket. Amint látható, jelentős különbségek vannak a parkolási engedéllyel rendelkezők és nem rendelkezők között, ami azért fontos, mert a parkolási engedéllyel rendelkezők valós arányuknál (kb. 30-35%) jóval nagyobb arányban (53%) töltötték ki a kérdőívet. Ezért valószínű, hogy a teljes lakosságban egy intézkedést fontosnak tartók aránya közelebb van az engedéllyel nem rendelkezők körében tapasztalt arányhoz.
Így feltételezhető, hogy az Erzsébetvárosban lakók mintegy hattizede tartja fontosnak vagy nagyon fontosnak, hogy a parkolók egy része helyén fák legyenek, illetve, hogy legyen több sétálóutca, és mintegy héttizedük gondolja fontosnak, hogy legyenek utcaszakaszok, ahol csak a lakosság parkolhat. Ugyanakkor csak körülbelül a lakosság harmada tarja fontosnak, hogy több egyirányú utca legyen megnyitva a szembe menő kerékpárforgalomnak.
Az átlagos erzsébetvárosi évi 12 ezer km-t tesz meg autójával, ami jelentősen elmarad az országos 16 ezer km-es átlagtól. Ez persze nem meglepő, hiszen a nagyvárosok belső részein minden közel van, és nagyon sok út könnyen kiváltható egyéb közlekedési móddal. A saját autót használók 9%-a évi 3 ezer km-nél kevesebbet, 35%-a évi 6 ezer km-nél kevesebbet utazik autójával. Az életkor előrehaladtával egyre csökken az autóhasználat, a 65 év felettiek közel fele évi 6 ezer km-nél kevesebbet utazik
Az Erzsébetvárosban lakó autós válaszadók 17%-a használ céges autót (is), amelyek közül kb. 75%-nak van parkolási engedélye. Nem meglepő módon a céges autókat jóval intenzívebben használják, minden negyedik évente több mint évi 25 ezer km-t fut.
A saját autót használók válaszai azt mutatják, hogy az autóhasználók jelentősen alábecsülik az autóhasználatuk teljes költségét, beleértve az autó értékcsökkenését, biztosítását, szervízelését, üzemanyag-fogyasztását stb. A Greengo számításai szerint egy átlagos, 12-15 éves autó mérsékelt (4 ezer km/év) használatának teljes költsége kb. havi 60 ezer Ft, de minden spórolási lehetőséget kihasználva (legolcsóbb autó, Casco és gumicsere nélkül, évi 2 ezer km-t vezetve) sem nagyon lehet megúszni az autóhasználatot havi 25 ezer Ft alatt (totalcar kalkulátor). Ennek ellenére az évi 3 ezer km-nél kevesebbet utazók több mint fele, és a 3-6 ezer km-t, valamint a 6-10 ezer km-t utazók 20-24%-a azt állítja, hogy havi 15 ezer Ft-nál kevesebbet fordít az autóhasználatára; ez az összeg azonban vélhetően az üzemanyagköltségen túl csak minimális autókarbantartási és fenntartási költséget tartalmaz.
A teljes költséget figyelembe véve sokaknak jobban megérné a közösségi autóhasználat. De mégis kiknek? A Greengo számításai szerint egy átlagos autó esetén kb. évi 7500 km-nyi használat alatt már jobban megéri a közösségi autóhasználat. Kicsit lejjebb adva az igényeket pedig talán olyan 5-6 ezer km között lehet a határ. Vagyis a saját autóval rendelkező erzsébetvárosiak kb. harmada pénzügyileg jobban járna, ha inkább közösségi autót használna. Sőt, akár még többen is, ha figyelembe vesszük, hogy a kutatások alapján a saját autóról közösségi autóra váltók jellemzően ritkábban használnak autót, mivel jobban érzékelik az autóhasználat magasabb költségeit.
Persze a költség mellett más szempontok is szerepet játszanak abban, hogy ki milyen módon elégíti ki az autóhasználatát. A felmérés alapján pl. kevesebb válaszolót (66%) tart vissza a közösségi autóhasználat magasnak tekintett költsége, mint az a nehézség, hogy a nyaralás során esetleg bonyolult lehet autót bérelni – ez ugyanis a megkérdezettek 72%-át zavarja. Azt, hogy a közösségi autót mások is használják, az autóhasználók 41%-át tartja problémának. Emellett többen azt írták, hogy ők a kutyával történő utazás korlátozása miatt nem használnak közösségi autót.
Bár a közösségi autók már hat éve jelen vannak Budapest belső részének utcáin, a saját autóval rendelkezők 15%-a még nem hallott róluk. Ugyanakkor a közösségi autóhasználat népszerűségére utal, hogy a válaszadók 16%-a használ közösségi autót. A kor előrehaladtával fokozatosan csökken a használók aránya: míg 35 év alatt a válaszolók negyede használ közösségi autót, 65 év felett senki sem, amiben az is szerepet játszhat, hogy a 65 év felettiek közel fele nem is ismeri ezt a szolgáltatást. Itt mindazonáltal meg kell említeni, hogy a közösségi autót használók bizonyosan felülreprezentáltak voltak a kitöltők között, ugyanis a közösségiautó-szolgáltatók tájékoztatása alapján Erzsébetvárosban 10% alatt lehet a közösségi autót használók aránya. A közösségi autóhasználók között több a férfi (69%), és a diplomás (82%), mint a teljes lakosság körében. A közösségi autót a legtöbben szórakozásra (pl. színházba, moziba járásra) (47%), bevásárlásra (31%), család/barátok látogatására (29%) és a repülőtérre való eljutásra (28%) használják. A közösségi autóhasználóknak csak 20%-a használja legalább hetente a közösségi autót és 45%-uk ritkábban használja, mint havonta.
A közösségi autóhasználat elősegítése céljából Nyugat-Európában sok helyen jelölnek ki olyan parkolóhelyeket, ahol kizárólag a közösségi autók állhatnak meg. A válaszok alapján az erzsébetvárosiak többsége is egyetért az ilyen parkolók kijelölésével. A érdemben válaszolók közül csak 29% utasította el az ilyen parkolók kialakítását, a válaszolók kétharmada szerint legalább 200 parkolónként lehetnének ilyen helyek Erzsébetvárosban – ez mintegy 35 közösségi autó parkolót jelent. Leginkább a 35 év alattiak támogatják az ilyen parkolók létesítését, de minden korcsoportban többségben vannak azok, akik szerint legalább 500 parkolóhelyenként lehetnének ilyen parkolók.
A felmérés rákérdezett arra is, hogy a lakosok milyen értékű, közösségi autóhasználatra vagy belföldi közösségi tömegközlekedésre fordítható kedvezmény esetén mondanának le a saját autó használatáról. A válaszok alapján az Erzsébetvárosban állandó lakcímmel rendelkező autós lakosok mintegy negyede lemondana saját autó használatáról, ha évi legalább 100 ezer Ft értékű kedvezményt kapna egyéb közlekedési szolgáltatásra – azaz annyit, amennyit egy parkolási engedéllyel rendelkező lakos kap ma Erzsébetvárosban. Ennél kisebb értékű kedvezmény esetén csak az autósoknak körülbelül tizede mondana le az autójáról. Ez a hajlandóság leginkább a 35 évnél fiatalabbakra jellemző, akik közül körülbelül minden második mondana le az autójáról valamilyen kedvezmény fejében.
Végül a kérdőív rákérdezett az átlagosnál jobban szennyező autókkal kapcsolatos két elképzelésre is. Az első elképzelés szerint az ilyen autók 2023-tól ne kapjanak parkolási kedvezményt, a második szerint az ilyen autók tulajdonosai kapjanak egyszeri anyagi támogatást (például 200 ezer Ft értékben), ha rászorulók és kevésbé szennyező autóra cserélik az autójukat, vagy lemondanak az autójukról. A válaszok alapján az első felvetés esetében eléggé megoszlik a lakosság véleménye. Nagyjából négytized mind az elképzelést támogatók, mind az elutasítók aránya (körülbelül 20% nem foglalt állást egyértelműen a kérdésben). Mindazonáltal ha figyelembe vesszük, hogy a parkolási engedéllyel nem rendelkezők jóval nagyobb arányban támogatják az elképzelést (58% vs 24%), mint a parkolási engedéllyel rendelkezők (31% vs 50%), és hogy a felnőtt lakosság kétharmada nem rendelkezik parkolási engedéllyel, akkor feltételezhető, hogy mintegy a lakosság fele támogató, és a harmada ellenző.
A második kérdés esetében – azaz, hogy az önkormányzat támogassa-e a rászorulókat a szennyező autójuk lecserélésében vagy az arról való lemondásban – a válaszolók 52%-a volt támogató és 31%-uk ellenző, és ezt az elképzelést is jóval nagyobb arányban támogatják a parkolási engedéllyel nem rendelkezők (61% vs 23%), mint az elképzelést hasonló arányban támogató és ellenző autósok (43% vs 38%).
Összességében elmondható, hogy Erzsébetvárosban jelentős többségben vannak azok, akik kevesebb autót és több fát, kerékpársávot, forgalomcsillapított vagy sétálóutcát szeretnének látni a kerületben. Egy ilyen kerület előfeltétele, hogy kevesebb erzsébetvárosinak legyen saját autója. Egy ilyen változás elérésének egyik bevett eszköze a közösségi autóhasználat, mert egy közösségi autó a kutatások szerint 5-10 saját autót tud kiváltani. Ezért Nyugat-Európában már számos helyen közösségi autók részére fenntartott parkolókkal segítik a lakosok közösségiautó-használatát. A felmérés alapján az erzsébetvárosiak többsége is egyetért azzal, hogy Erzsébetvárosban legyen legalább 30-40 ilyen parkoló. Másik lehetőség, hogy a saját autót nem használók is kapjanak hasonló értékű kedvezményeket közösségiautó-használathoz vagy közösségi közlekedéshez, mint amennyit az autóhasználók kapnak az ingyenes parkolási engedély révén. A felmérés szerint ez esetben az autósok negyede mondana le a saját autójáról, és így rengeteg terület szabadulna fel fák, szélesebb járdák és sétálóutcák számára.
A felmérés alapján azt is támogatná a többség, hogy szennyező autók a jövőben ne kapjanak parkolási támogatást, illetve hogy az ilyen autóval rendelkező rászoruló autósok kapjanak támogatást a szennyező autójuk lecserélésére vagy arra, hogy lemondjanak a saját autó használatáról.
Tóth Csaba
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja
