HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (3) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (4) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) államháztartás (1) allergia (1) Andrássy út (1) atomenergia (1) autógyártók (4) autóipar (4) autókölcsönzés (1) autómegosztás (4) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (13) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (12) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (10) égetés (3) éghajlatváltozás (37) éghajlatvédelem (36) elektromosautó (5) elektromos autó (9) emisszió (8) energia (19) energiagazdálkodás (6) építészet (4) épületek felújítása (8) épületfelújítás (7) eső (1) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (4) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (7) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (3) Franciaország (3) furgon (4) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (11) fuvarozás (3) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (4) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (21) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (1) klíma (16) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (5) közlekedés (36) közlekedéstervezés (21) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) lakás (1) lakótelepi lakás (1) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (50) levegőszennyezés (29) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (5) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (10) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (3) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (15) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (8) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) ultrafinom por (5) uniós támogatások (2) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (10) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (3) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (13) zöldövezet (3) zöldterület (12) zöld város (4) Címkefelhő

Jó-e az éghajlatnak a tölthető hibrid autó?

2021.04.09. 07:21 Levegő Munkacsoport

Már több mint egy éve annak, hogy a sajtó megszellőztette: a kormány dolgozik az erős dízelmotorral gyártott hibrid személygépkocsik kizárásán a zöldrendszámos körből. Ősszel pedig az volt a hír, hogy a Fővárosi Önkormányzat megvonhatja a tölthető hibridek ingyen parkolási jogát. Vannak mérések, melyek szerint a használatban a hibridek általában inkább robbanómotorosként bocsátanak ki széndioxidot, semmint villanyautóként.

20210408blog2.png

Ha a tulajdonosa tudja éjszaka tölteni, és nem utazik vele sokat, ügyelve arra, hogy a robbanómotor csak ritkán induljon be, akkor jó az éghajlatnak a tölthető hibrid autó, a PHEV. Máskor nem annyira. Az pedig, ahogyan beleszámít a széndioxid-kibocsátása az autógyárak által eladott autók éves átlagfogyasztásába, biztosan nem jó a klímának. Legalábbis ezt valószínűsíti az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) megbízásából végzett vizsgálatsorozat. A mérésekben három népszerű PHEV modell egy-egy példányának a széndioxid-kibocsátását vizsgálták használat közben. A megtett utakat, gyorsításokat, sebességválasztásokat az uniós levegőszennyezési vizsgálati eljárást követve választották ki. A kutatók jelentős eltérést tapasztaltak a különféle üzemmódok – csak villanyhajtás, csak robbanómotoros hajtás, vegyes hajtás, vegyes hajtás és közben az akkumulátor töltése – alatti kibocsátások között. Vagyis van a próbapadon mért széndioxid-kibocsátás, és van a valóság, ahogy azt már megszoktuk az autóiparban a benzines és dízelhajtású gépkocsiknál is. Az Európai Bizottság kutatóintézete méréssorozatából és egy másikból egymástól függetlenül az is kiderült, mennyire függ a vezetési stílustól a kibocsátás, ami sokszor jócskán túllépte használat közben a típusbizonyítványbeli hivatalos értéket.

Egy használat közbeni mérések eredményeit tartalmazó adatbázis, az EQUA fenntartóit bízta meg a T&E egy BMW X5, egy Volvo XC60 és egy Mitsubishi Outlander vizsgálatával. Az autók levegőszennyezése mindig határértéken belülinek bizonyult a mérések során, e tekintetben tehát a PHEV jó választás. Az is vonzó, hogy a BMW X5 hivatalos tisztán villanyhajtású hatótávolsága 81 kilométerrel 2019-ben a legjobb volt a PHEV kínálatban.

Ezek a modellek hosszabb utazásra is alkalmas, de kis kibocsátású autóként a legjobb választások között vannak elkönyvelve. Csakhogy a mérések azt mutatják, hogy használat közben már viszonylag rövid út megtétele után túllépik a hivatalos széndioxid-kibocsátási átlagértéket. Amit magyarázható azzal, hogy az Európában gyártott hibrid autókban a villanymotor teljesítménye többnyire kisebb, mint a robbanómotoré, átlagosan 43 százaléka, de sok modellnél alig 10 százaléka. Vagyis a hibrid autók nagy része inkább egy hagyományos gépkocsi -villany segédmotorral, mint egy villanyhajtású autó. Előrejelzések szerint 2025-ig nem is várható lényeges javulás ezen a téren.

20210408blog1.png                 Üzemmódok szerinti széndioxid-kibocsátások

 

Egyéb gondok is akadtak. 

 

Az autókkal négyszer tettek meg egy olyan utat, amilyet a kipufogógáz levegőszennyezésének a mérésekor szimulálnak a típusbevizsgálás során. A villanyhajtású használat teljesen feltöltött akkumulátorral indul, és amikor az kifogy, az autó választja meg a hajtási módot az út további részén. A robbanómotoros sima, illetve töltéssel kombinált használat üres akkumulátorral indul. A grafikonon is látszik, hogy amikor tölt is és az autót is hajtja a robbanómotor, a széndioxid-kibocsátás az egekbe szökik, a BMW X5-nél akár tizenkétszerese is lehet a hivatalos kibocsátási értéknek.

 

Amikor erőteljesebb gyorsításokkal, jól megpakolva vagy autópályán mérték a teljesítményeket, az derült ki, hogy akár a hivatalosnak a negyedére is vissza tud esni a csak villanyhajtással megtett kilométerek aránya. Például a BMW X5 és a Volvo XC60 erőteljesebb gyorsításnál azonnal beindította a robbanómotort. Ezen terhelési tesztekből következik, hogy a mindennapos használatban sokszor adódhat olyan helyzet, amikor a villanymotor kevés és a gépkocsi átkapcsol a széndioxid-kibocsátó üzemmódba.

A T&E számításai szerint ha egyszer beindul a robbanómotor, azt követően a BMW X5 átlagos széndioxid-kibocsátása 11 kilométer, a Volvo XC60-é 23 és a Mitsubishi Outlanderé 19 kilométer megtétele után már túllépi a hivatalos értéket. Ebből az következik, hogy ezek az autók mindössze 61-86 kilométer tudnak megtenni a hirdetett alacsony kibocsátással. 100 kilométernél a fogyasztás már eléri a hivatalos kétszeresét. Miután az akkumulátoruk kicsi, aki használat közben is ki akarja velük érdemelni a zöld rendszámot és villanyhajtással akar haladni, annak gyakran meg kell állnia tölteni. Amit eléggé megnehezít, hogy sok hibrid autó – itt a három közül kettő – nem is tölthető gyorsan. A BMW X5 kiürült 24 kilowattórás akkumulátorát hét óra alatt lehet teljesen föltölteni.

Kérdés, hogy megelégszünk-e akkora utakkal, amelyek megtételekor teljesül a hivatalos alacsony fogyasztás, vagy nem. Ezt a T&E Németországból származó használati adatok elemzésével vizsgálta. Az eredmény az lett, hogy az átlagos kibocsátási érték 50-230 százalékkal múlhatja felül a hivatalos értéket, vagyis annak legalább másfélszerese, de akár több mint háromszorosa is lehet. A T&E becslése az átlagos kibocsátásra a magántulajdonú BMX X5-re 60, Volvo XC/0-re 87, Mitsubishi Outlanderre 64 gramm/kilométer. A cégautók átlagos kibocsátása – köszönhetően a jóval kevesebb tisztán villanyhajtású üzemnek – nagyobb: 137, 125 és 102 gCO2/km. Miközben a hivatalos átlagkibocsátásuk ezeknek az autóknak rendre 41, 55 és 40 gramm kilométerenként. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy nem könnyű úgy használni egy PHEV modellt, hogy hozza a valóságban azt a hivatalos kibocsátási értéket, ami pedig jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az autógyárak belül maradjanak az eladott személygépkocsik átlagos fogyasztási korlátján, a 95 gCO2/km-en.

Különféle kedvezményekre jogosítja a hibridautó használóját az alacsony hivatalos kibocsátás. Magyarországon a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján zöld rendszámot kaphat a villanyhajtásúnak számító, típusbizonyítványa szerint villanyüzemben legalább 25 kilométer hatótávolságú tölthető hibrid (lásd 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet). A zöld rendszámhoz pedig komoly kedvezmények is járnak. Nem kell regisztrációs adót fizetni, a gépkocsival mindenütt ingyen lehet parkolni Budapesten és egyes vidéki városokban és ha a tulajdonos jogi személy, cégautós adókedvezményt is kap.

Jó elgondolásnak látszik, hogy a hibrid autó lakott területen villanyhajtású, azon kívül pedig menjen a robbanómotorral, csak ne szennyezze a városi levegőt. Csakhogy ha az a hibrid autó teljesíti az Euro 6d levegőszennyezési előírást – ez a három autó ilyen –, akkor a levegőszennyezése ha nem is nulla, de igen alacsony robbanómotoros üzemmódban is. A széndioxid-kibocsátás viszont településen belül és kívül mindenütt hozzájárul a klímakasztrófa előidézéséhez. Ezért indokolatlan a tölthető hibrideket azonos kategóriába tenni a tisztán villanyhajtású személygépkocsikkal. Lehetne szigorítani azon, ahogy mérik a hibrid autó hivatalos kibocsátását, lehetne figyelni a használati módot, és egyedileg mérni a fogyasztást, a gyártók lehetővé tehetnék a gyors töltést minden modellen, beépíthetnének nagyobb akkumulátort, de ma már, amikor 200-300-400 kilométer egy villanyautó hatótávolsága, nem biztos, hogy érdemes ezzel foglalkozni. Hasznosabb lenne a hibridet villanyhajtásra is képes robbanómotoros autóként kezelni. Nem adni neki zöld rendszámot, és csak kedvezmény nélkül figyelembe venni a széndioxid-kibocsátását a gyártó éves átlagkibocsátásának számításakor. Ezek a változások mind a gyártók, mind az autóhasználók figyelmét erőteljesebben fordítanák a tisztán villanyhajtású modellek felé, amire amúgy is szükség van, ha 2050-ig ki akarjuk szorítani a forgalomból a fosszilis üzemanyaggal hajtott gépkocsikat.

Vargha Márton
közlekedési témafelelős
Levegő Munkacsoport, a T&E magyarországi tagszervezete

Címkék: elektromosautó hibrid autó

süti beállítások módosítása