HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (3) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (4) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) államháztartás (1) allergia (1) Andrássy út (1) atomenergia (1) autógyártók (4) autóipar (4) autókölcsönzés (1) autómegosztás (4) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (13) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (12) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (10) égetés (3) éghajlatváltozás (37) éghajlatvédelem (36) elektromosautó (5) elektromos autó (9) emisszió (8) energia (19) energiagazdálkodás (6) építészet (4) épületek felújítása (8) épületfelújítás (7) eső (1) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (4) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (7) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (3) Franciaország (3) furgon (4) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (11) fuvarozás (3) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (4) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (21) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (1) klíma (16) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (5) közlekedés (36) közlekedéstervezés (21) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) lakás (1) lakótelepi lakás (1) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (50) levegőszennyezés (29) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (5) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (10) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (3) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (15) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (8) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) ultrafinom por (5) uniós támogatások (2) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (10) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (3) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (13) zöldövezet (3) zöldterület (12) zöld város (4) Címkefelhő

Csak mérhető célok és környezetvédelmi szempontok mentén szabad elosztani a rengeteg EU-s pénzt

2021.02.27. 11:53 Levegő Munkacsoport

Az uniós költségvetés nyolc nettó kedvezményezett országának civil szervezetei egy nemzetközi projekt keretében konkrét javaslatokat készítettek arra vonatkozóan, milyen feltételeket tartalmazzon hazájuk Partnerségi Megállapodása (PM), valamint Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve (HAT). Ez a két, jogilag kötelező dokumentum határozza meg ugyanis, hogy milyen módon használhatja fel az adott tagország az uniós támogatásokat. A projekt keretében a Levegő Munkacsoport és a CEEweb a Biológiai Sokféleségért több mint 100 oldalnyi javaslatcsomagot állított össze a magyar kormány részére, elsősorban a környezetvédelmi, éghajlatvédelmi és általános fenntarthatósági szempontokra összpontosítva.

Magyarország 2027-ig az Európai Unió költségvetéséből és Helyreállítási Alapjából összesen 42,5 milliárd euró támogatásra és mintegy 9 milliárd euró hitelre számíthat (mindez együtt a 2019-es hazai GDP közel 40 százalékának felel meg). Hazánk egy főre vetítve a legtöbb uniós támogatásban részesül a kohéziós alapokból. Minthogy az EU-s közpénzek felhasználásának módja alapvetően meghatározza Magyarország fejlődési pályáját a következő évtizedekre, alapvetően fontos olyan PM és HAT elfogadása, amely jól meghatározott, objektív, mérhető és számonkérhető követelményeket tartalmaz az EU – Magyarország által is jóváhagyott – céljainak elérése érdekében.

Ahhoz, hogy az előrehaladás mérhető legyen, nélkülözhetetlen, hogy a PM és a HAT megfelelő indikátorokat tartalmazzon, konkrét, számszerű éves célértékekkel a legfrissebb adatokra és kutatási eredményekre támaszkodva.

Olyan jog- és intézményrendszer kialakítása szükséges, amely biztosítja, hogy a támogatások átlátható módon, korrupciómentesen és a kitűzött célok mentén a lehető leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra. Ennek érdekében egyebek mellett a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell, hogy az uniós pénzek elosztásáért és felhasználásuk ellenőrzéséért felelős szervek egymástól és a központi kormányzati befolyástól is függetlenek legyenek. A médiaszabályozás tegye lehetővé a széles körű társadalmi párbeszédet, a különböző álláspontok számára valódi vitalehetőséget. Elengedhetetlen a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogi és pénzügyi korlátainak felszámolása is.

Megengedhetetlen az uniós források olyan szétosztása a vállalatok között, amely súlyosan és nem kívánatos módon torzítja a piacot.

A magyar gazdaság versenyképességét nem a vállalatoknak történő pénzosztással, hanem azzal javíthatjuk leginkább, ha – a jog- és intézményrendszer megfelelő átalakítása mellett – az emberi erőforrásokat gyarapítjuk az oktatásba, az egészségügybe, a kultúrába, valamint az egészséges környezet megteremtésébe történő befektetésekkel.

Fontos azonban megjegyezni, hogy még ha helyes célokra használja is fel Magyarország az uniós pénzeket, az ilyen pénzköltések önmagukban nem érik el céljukat, ha a hazai költségvetés és adórendszer e célok ellenében hat. Ezért mielőbb fel kell mérni és fel kell számolni a környezetvédelmi és egyéb szempontból káros támogatásokat. Sem uniós, sem hazai forrásból nem támogathatók olyan tevékenységek, amelyek súlyosan károsítják a környezetünket.

Érvényt kell szerezni az Alkotmánybíróság azon határozatának, amely szerint a környezet- és természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintje nem csökkenthető. Tehát megsemmisítendők az elmúlt években hozott azon jogszabályok is, amelyek ellentmondanak ezen alkotmánybírósági határozatnak.

Szó szerint létfontosságú a környezetvédelemmel foglalkozó hatóságok megerősítése.

Az elmúlt két évtizedben lezajlott megszorítások és folyamatos intézményi átszervezések oly mértékben gyengítették meg ezeket a hatóságokat, hogy alapvető feladataikat sem tudják ellátni, és ez a helyzet veszélyezteti a környezeti szempontok érvényesítését, ami kihatással van az emberek egészségére és jóllétére is.

A levegőminőséget rövid távon mindenekelőtt a tömegesen elterjedt illegális lakossági égetések határozott felszámolásával és a lignit háztartási célokra történő értékesítésének betiltásával, továbbá a rászorulók fűtési támogatásával kell javítani.

Évente legalább 130 ezer lakás teljes energetikai felújítására van szükség, különös tekintettel a szegényebb háztartásokra. Az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis a magyar lakosság 26 százalékának otthona alkalmatlan arra, hogy megfelelő komfortérzetet nyújtson a nyári hőhullámok idején, és ez a helyzet a hőségnapok számának és súlyosságának várható növekedésével egyre rosszabb lesz. A lakosság közel 20 százalékának otthona pedig nem nyújt elegendő meleget a téli időszakban. Továbbá a meglévő magyarországi épületállomány 99 százaléka nem felel meg az EU 2021-ben életbe lépő – új épületekre vonatkozó – energetikai előírásainak.

A közlekedésben a forrásokat elsősorban a vasútra, közösségi közlekedésre, valamint a kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek javítására célszerű fordítani, és nem szabad újabb jelentős útépítéseket megkezdeni. További cél, hogy a közlekedésben is mielőbb érvényesüljön „a szennyező fizet elv”, hiszen az Európai Bizottság adatai szerint Magyarországon a közúti közlekedés résztvevői mindössze egyharmadát fizetik meg az általuk okozott költségeknek.

A körforgásos gazdaság elveinek megfelelően el kell érni, hogy a hulladéktermelés szintje a lehető legkisebbre csökkenjen, és a gazdaságban használt termékek és alapanyagok értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrizzék. Így az élettartamuk végét elért termékekben lévő erőforrások bent maradnak a gazdaságban, az ismételt felhasználás révén további értéket teremtve.

Fontos előrelépést jelentene hazánk természeti értékeinek hatékony megőrzésében a természetvédelmi területek arányának jelenlegi 9,13 százalékról 12 százalékra emelése a természetvédelmi intézmények megerősítével együtt, valamint a természetes élőhelyek feldarabolódásának megakadályozása. Olyan széleskörű, környezeti és ökológiai szempontokon és az egyes ágazatok közti együttműködésen alapuló természethelyreállítási programok szükségesek, melyek a biológiai sokféleség megőrzésén túl az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, illetve az életminőség és a helyi megélhetési lehetőségek javításához is hozzájárulhatnak. A beruházások egyszeri költségének biztosításán túl a fenntartás támogatásának kialakítása is elengedhetetlen, mert az elért eredmények csak így adnak valódi és hosszú távú hozzájárulást a környezeti célok megvalósításához.

A vízgazdálkodás terén itt az ideje, hogy hazánk magas politkai szinten is elköteleződjön a paradigmaváltást jelentő integrált, minden releváns ágazati és társadalmi szereplőt bevonó szemlélete mellett.

A természetmegőrzés számára is kölcsönös előnyöket jelentő megoldások, mint az árterek szélesítése, a víz rendszeres ártérre szállítása, a folyóágak megnyitása, az ártéri gazdálkodás hagyományos formáinak felélesztése egyben a klímaváltozás szélsőséges vízjárásaihoz való alkalmazkodás eszközei is.

A mezőgazdaság ma Európában a biológiai sokféleség elvesztésének egyik fő motorja, ez alól Magyarország sem kivétel. A Közös Agrárpolitika (KAP) olyan ösztönzőrendszert teremtett, melyben az intenzív művelés és a környezetkárosító gyakorlatok kifizetődők. A területalapú támogatások fokozzák a birtokkoncentárciót, a kis és közepes gazdaságok eltűnését. Ezért

mind ökológiai, mind a vidék megtartó erejének növelése szempontjából létfontosságú, hogy hazánk csak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmazó gazdákat támogassa.

Fokozottan ösztönözni kell minden olyan gyakorlatot (például a biogazdálkodás arányának növelésével, a rövid ellátási láncok kialakításával), amely kölcsönös haszonnal jár a helyi gazdasági fejlődés, a regionális és helyi agro-biodiverzitás, a klímavédelem, a társadalmi befogadás és foglalkoztatási lehetőségek szempontjából is. Nagyobb arányt kell biztosítani a valós környezeti haszonnal járó természetvédelmi célprogramoknak, valamint a környezeti szempontú előírásoknak szervesen be kell épülniük a horizontális programokba is.

Minden korosztály esetében fejleszteni kell a fenntarthatósággal és az ökológiai rendszerek működésével kapcsolatos környezeti műveltséget. Jelentős forrásokat szükséges fordítani az oktatás fejlesztésére és a szemléletformálásra, és ezen belül különösen a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos felvilágosításra, mivel a megfelelő képzettség és gondolkodásmód elengedhetetlen a környezeti válság okozta problémák megfelelő kezeléséhez.

Lukács András
Levegő Munkacsoport

Domaniczky Orsolya
CEEweb a Biológiai Sokféleségért

A cikk eredetileg a portfolio.hu-n jelent meg.

Címkék: költségvetés államháztartás Európai Unió uniós támogatások

süti beállítások módosítása