HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (2) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (4) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) Andrássy út (1) atomenergia (1) autógyártók (3) autóipar (3) autókölcsönzés (1) autómegosztás (4) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (11) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (7) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (9) égetés (3) éghajlatváltozás (35) éghajlatvédelem (33) elektromosautó (4) elektromos autó (8) emisszió (7) energia (19) energiagazdálkodás (6) építészet (4) épületek felújítása (8) épületfelújítás (7) eső (1) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (3) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (7) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) forgalomcsillapítás (2) Franciaország (3) furgon (4) füstköd (4) fűtés (9) fuvarozás (3) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (2) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (3) hulladék (2) hulladékégetés (2) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (19) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (4) klíma (16) klímamenekültek (2) klímapolitika (6) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (5) közlekedés (35) közlekedéstervezés (20) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) lakás (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (46) levegőszennyezés (29) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (5) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (10) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (3) PM2.5 (3) Pomáz (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (12) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (14) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) tárolók (1) társadalmi részvétel (8) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (2) ultrafinom por (5) uniós támogatások (1) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (9) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (3) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (12) zöldövezet (3) zöldterület (12) zöld város (4) Címkefelhő

Elektrifikáció – a dekarbonizáció érdekében

2019.10.02. 09:44 Levegő Munkacsoport

A villamos energia az egyik legdrágább energiafajta. A dekarbonizáció érdekében mégis erre az energiára kell átállni. Ennek az az oka, hogy megújuló technológiával villamos energiát lehet a legkönnyebben előállítani. A fotovoltaikus, szeles és vízenergiás termelők ugyanis közvetlenül villamos energiát állítanak elő.

20190824blog1.png

A kép forrása: https://www.esi-africa.com/industry-sectors/future-energy/off-grid-on-power-how-minigrids-enable-electrification/

Műszaki szempontból a legkönnyebb a végfogyasztók átállítása. A villamos áram nem csak a már most is árammal működtetett berendezések (motorok, világítás, elektronikai eszközök stb.), de bármilyen más energetikai szolgáltatás ellátására is képes. Ma a legtöbb energiát az alacsony hőmérsékletű fűtések (épületek fűtése, használati melegvíz előállítás, szárítás, növényházak temperálása stb.) igénylik, amit jellemzően fosszilis tüzelőanyag, elsősorban földgáz elégetésével biztosítunk. Hőtermelésre lehet villanyt is használni, de ún. ellenállás fűtés alkalmazásakor (1 kWh villany = 1 kWh hő) a villamos alternatíva meglehetősen drága. Ha viszont lehetőség van hőszivattyú alkalmazására (1 kWh villany = 3-5 kWh hő), az energiaköltség már versenyképes. A fogyasztók villamos energiára történő átállításánál egyes, hagyományosan szénre vagy gázra alapozott ipari technológiánál merülhetnek fel nehézségek, illetve magas költségek. Szükséges lehet például a megújuló villanyból elektrolízissel hidrogént előállítani és ezt a hidrogént használni földgáz helyett.

20190824blog2.png

 A kép forrása: https://wattsupwiththat.files.wordpress.com/2014/08/solar-and-wind-energy.jpg

Sokkal nagyobb kihívást jelent a hálózatok alkalmassá tétele az időjárásfüggő termelés befogadására. A „hálózat” szoros értelmezés szerint a villamos energia szállítását és elosztását végző infrastruktúrát jelenti. Tágabb értelmezés szerint a fogyasztói mérő túloldalán lévő teljes rendszert is beleértjük, ami gondoskodik a változó fogyasztói igények kielégítéséről, a kisebb és nagyobb termelők integrációjáról, az egész rendszer stabilitásáról. Az időjárásfüggő termelők, a termelő-fogyasztók, az energiaközösségek és általában az ún. megosztott termelők megjelenése miatt újra kell gondolni a villamos hálózatok funkcióját és működési modelljét.* Ez a folyamat az USÁ-ban már évek óta tart, és a vezérlő elv az ügyfelek érdekeinek maximális kiszolgálása, még akkor is, ha az ügyfél saját termelésével éppen csökkenti a szolgáltatók forgalmát. Az EU a „Tiszta energiát minden európainak” kezdeményezéssel piaci alapon gondolja a reformot megvalósítani, jelentős szerepet szánva a torzítatlan piaci áraknak, a technológiák és a piaci szereplők versenyének, bátorítva a legkisebb háztartási termelőket és a különféle energiaközösségeket is.

20190824blog3.png

 A kép forrása: https://www.behance.net/gallery/27741365/Smart-Energy-Grid

A piaci modellben az elektrifikáció mikroökonómiai racionalitását a megújuló energiák folyamatos árcsökkenése, valamint a fosszilis energiák támogatásának megszüntetése, illetve a fosszilis energiák árában megjelenő környezetvédelmi adók biztosíthatják.

A fogyasztói társadalmak alapelve szerint a fogyasztók minden körülmények között hiánytalan szolgáltatásban kell részesüljenek. Ezen elv alapján a környezetvédelmi, illetve klímavédelmi érdekek és a fogyasztási igények közötti konfliktusokat a fogyasztók korlátozása helyett technológiai megoldásokkal kell kezelni. Ez az elv azonban nem tartható fenn a végtelenségig. A technológia biztosan nem lesz képes 7 vagy 8, esetleg 10 milliárd ember villamosenergia-igényét fenntartható módon kielégíteni. Minden megújuló technológiának is van környezeti terhe, többek között nyersanyag-igénye, területfoglalása és hulladéka.

20190824blog4.png

A kép forrása: http://www.eu-about.eu/index.php/en/expertise/energy-subcat/189-smart-grid-deployment-can-help-achieving-eu-climate-goals

Végül a hazai viszonyokról. A magyar energiapolitika a lakossági szektorban nem támogatja a piaci megoldásokat és általában nem bátorítja a villamos rendszer szereplőit önálló kezdeményezésekre. Központilag meghatározott, rezsicsökkentett árak vannak, melyek nem tükrözik a nagykereskedelmi piac fejleményeit. A hálózati cégek beruházásainak jóváhagyása a több évtizedes gyakorlat szerint történik, az esetleges fejlesztésekről is központi döntés határoz csakúgy, mint a fogyasztói körben a pályázati források felhasználásáról. Nincs valós szabadpiaci befektetési aktivitás, pedig az EU más országai az energiaátmenet, benne az elektrifikáció finanszírozásában elsősorban a magántőkére építenek. Képes lesz-e Magyarország a villamos rendszer elkerülhetetlen átalakítására, ha kizárólag az állam által ellenőrzött forrásokra lehet számítani, miközben biztosítani kell a „rezsipolitikai előnyöket”? 

Lontay Zoltán
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja

*A hagyományos villamos rendszerekben nagy, központi erőművek állítják elő az energiát, melyet a szállító és elosztó hálózatok juttatnak el a fogyasztókhoz. A fogyasztók passzívak, csak vételeznek, és a hálózatokban mindig ugyanabban az irányban áramlik az energia. Újabban a fogyasztók (egyedi fogyasztók vagy közösségek) maguk is termelnek energiát, például napelemekkel. Így a hálózatokban megváltozhatnak az áramlási irányok, a feszültségek és más villamos paraméterek és mindezt a hálózat üzemeltetőjének kell kiegyensúlyoznia. Ha a fogyasztók energiaigényük egy részét maguk termelik meg, és csak a különbséget vásárolják meg a hálózat segítségével (ez az ún. szaldó elszámolás), akkor a hálózat üzemeltetőjének kevesebb kWh alapú rendszerhasználati díjat fizetnek, ami felveti a hálózatfenntartási költségek finanszírozásának kérdését.

 

32 komment

Címkék: éghajlatváltozás klíma energia megújulók klímapolitika energiagazdálkodás éghajlatvédelem szén-dioxid épületek felújítása klímaterv

A bejegyzés trackback címe:

https://levegomunkacsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr8115022894

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nemecsekerno_007 2019.10.03. 13:15:21

Kiszámolná valaki a következőt?

1. Mo-on a benzinek autók 30%-át lecseréljük elektromosra

2. az éves benzinfogyasztásból ki lehet számolni, hogy ez hány kW energiának felel meg

3. ehhez mennyi áramtermelő kapacitást kellene kiépíteni?

4. ez milyen arányban van pl. Paks 2 kapacitásával?

Billy Hill 2019.10.03. 13:40:46

@nemecsekerno_007: Majd importálunk! (Kivéve, ha a többi ország rendszere is megszorul, mert akkor nem ad nekünk senki, kell magukra.)

nemecsekerno_007 2019.10.03. 13:44:27

@Billy Hill: Ez az oka, hogy miért kérdeztem.

De nekem számok kellenének, nem vagyok jó matekos ezért kértem meg valakit...

Szalay Miklós 2019.10.03. 13:48:07

Egy tömör általános összefoglaló a globális problémákról, a felmelegedésről:

egyvilag.hu/temakep/078.shtml

Billy Hill 2019.10.03. 13:49:41

@nemecsekerno_007: Azt hittem, hogy csak költői a kérdésed, és várod a fikamatyikat, akik majd elmondják, hogy "Napenergia!" meg "Szélenergia!" meg "Tárolás!" illetve "Import!". Mindjárt jönnek, várd csak ki. :-)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.10.03. 13:49:48

"Az EU a „Tiszta energiát minden európainak” kezdeményezéssel piaci alapon gondolja a reformot megvalósítani, jelentős szerepet szánva a torzítatlan piaci áraknak, a technológiák és a piaci szereplők versenyének"

Aha, biztos a versenysemlegesség jegyében támogatják pl. Németországban agyon a napelemet és a szélenergiát, amiért is ott a második legdrágább az elektromos áram Európában.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2019.10.03. 13:50:21

@nemecsekerno_007: Ezt már eccer kiszámoltuk. Az elektromos autók lófütty. A teljes üzemanyag fogyasztás 882 millió liter negyedéves szinten. 20 százalékos hatásfokkal alakul mozgási energiává, vagyis éves szinten ez kb. 16 GWh. Negyed, ötöd Paks.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2019.10.03. 13:51:42

@Szalay Miklós: qrvára unalmas vagy ezzel az állandó reklámozásával a szarjaidnak.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2019.10.03. 13:55:15

@Kovacs Nocraft Jozsefne: És ha a német nap és szél energia ipar túltermel, akkor a csehek és a lengyelek megőrülnek a hálózatszabályozásukkal.

schankox 2019.10.03. 13:59:18

@nemecsekerno_007:
Egy villanyautó fogyasztása kb. 15-20 kWh 100 kilométerre (www.villanylap.hu/hirek/4969-a-villanyautok-is-tobbet-fogyasztanak-a-szabvanyosnal).
A magyarországi átlagos futásteljesítmény kb. 17.000 km évente. Ezzel számolva 20x17.000/100=3.400 kWh (kb. egy nagyobb háztartás évi fogyasztásának felel meg).
Paks2 tervezett teljesítménye 2.400 MW (azaz 2.400.000 kW), egy évben 8.760 óra van. Feltételezve, hogy folyamatosan jár, az éves megtermelt energia: 2.400.000 kW x 8.760 óra = 21.024.000.000 kWh
Ezt elosztva az átlagautó átlagfogyasztásával:
21.024.000.000 / 3.400 = 6.183.529 db autó

Egy évvel ezelőtt Magyaroszágon kb. 3,6 millió kocsi volt (www.portfolio.hu/uzlet/20180919/soha-ennyi-auto-nem-volt-a-magyar-utakon-de-ilyen-oreg-se-298152)

]{udarauszkasz 2019.10.03. 15:38:30

Ez elektromos autok, ill.a hoszivattyuk elterjedese kovetkezteben feltehetoen emelkedni fog az energia ara.
Akar a tobbszorosere is, viszont a villamos muvek jelenleg meg mindig ott tart, hogy a regi, mukodesi elvukbol adodoan oda-vissza mero orakat lecserelte "okos" villanyorakra, amelyeket szinten le kell csereltetni, ha vegul megiscsak egy visszataplalo invertert akarok csatlakoztatni a rendszerbe. Ja, es csak nehany, altaluk jovahagyott, meregdraga invertertipust lehet csatlakoztatni, olyan nincs, hogy most radugok egy szinkronizalt invertert, a halozatra, mert akkor meg a vegen tobb embernek eszebe jutna sajat aramot termelni:D A napelemek, szelgeneratorok ara mar eleg alacsony ahhoz, hogy hosszutavon megerje, de sokakat a tobbszazezer ftos inverter ara elriaszt az egesztol.

]{udarauszkasz 2019.10.03. 15:42:39

"Így a hálózatokban megváltozhatnak az áramlási irányok,"
Nem feltetlenul. Ha van egy olyan rendszerem, ami csak a pillanatnyi fogyasztasomnak egy reszet latja el, akkor a villanyora nem fog latni mast, csak annyit, hogy nem fogy annyi villany, mint korabban. Ha tultermel a rendszerem, az mar mas, esetleg felporgeti a villanyorat ugy, hogy tobbet fizetek, mint elotte:)

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.10.03. 16:04:22

No és a szélkerék meg társai előállítása során mennyi co2 termelődik..?

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.10.03. 16:10:56

@schankox: Vagyis akkor az elektromos autózás széleskörű elterjedését el lehet felejteni?

]{udarauszkasz 2019.10.03. 16:32:03

@Veszéjben a lyogállamiság !: Nem feltetlenul. Decentralizalt aramtermeles reven a halozat nem terhelodik tul. Van egy napelemes, szelkerekes cuccod, amivel megtermeled magadnak a villanyt, amivel autozol, futesz, vilagitasz, netezel, hutod a kajadat, klimazol.

]{udarauszkasz 2019.10.03. 16:53:33

@Veszéjben a lyogállamiság !: Az auto akksijaban. Esetleg meg szuperkondenzatorokban. Igaz, ezeknek eleg nagyoknak kell lennie, hogy orakon at aramot szolgaltassanak, de a padlason van eleg hely:)
Viszont cserebe millioszor feltolthetoek, es nagy aramon kisuthetoek.

nemecsekerno_007 2019.10.03. 17:07:10

@schankox: Akkor Paks2 kapacitásának a fele menne el az autózásra... ha jól értem...

schankox 2019.10.03. 17:20:56

@nemecsekerno_007: Ha könnyen megjegyezhető számot akarsz, akkor kb. igen, így érdemes megjegyezni.
Nem árt megjegyezni azt sem, hogy itt eddig _energiáról_ beszéltünk, tehát kb. azt feltételezzük, hogy az autósok egész nap egyenletesen elosztva töltenek. Sokkal nagyobb a baj, ha sokan egyszerre akarnak tölteni majd (ilyenkor _teljesítményről_ beszélünk). Ilyenkor a teljesítménynek kellene elegendőnek lenni. Ha minden autó elektromos lenne és egyszerre kezdene mindenki tölteni egy igencsak alap otthoni konnektorból (ami alsó hangon 2 kW), az gond lenne: 2 kW x 3,6 millió kocsi = 7.200 MW (ugye Paks2 2.400 MW teljesítményű). Nyilván egy gondolatkísérlet volt az előbbi, de érdemes ezt is szem előtt tartani.

Netuddki. 2019.10.03. 17:26:55

WTF?

A villanyenergia drága, de azért jó alacsony hatékonysággal pazaroljuk el elektrolízisre.

Billy Hill 2019.10.03. 17:52:21

@]{udarauszkasz: "És hogy tárolod?" - "Az autó akksijában. Esetleg még szuperkondenzátorokban." Hónapokon átívelően is? Mert a téli napsütés nem lesz elég. Valószínűleg mindenenfélére szükség lesz (megújulók, atom, vészhelyzetekre gáz), csak a szenet lenne jó feledni lassan...

]{udarauszkasz 2019.10.03. 18:12:03

@Billy Hill: Ezert batorkodtam hozzairni a szelet is.
Nalunk pl. az ev 250 napjan fuj a szel. Becsben 300 nap. Egy jofajta akarcsak 1000 Wattos szelgenerator szinte folyamatosan termeli az aramot. Azonkivul a cserelheto akksikkal megoldhato lenne a toltes akkor is, amikor a kocsival epp masfele furikazom, vagy a parkoloban all. Apropo parkolo: Az auto tetejen levo napelemtablakbol egy par kilometert igy is ki lehet nyerni, esetleg egy 50-100 Wattos szelkerekkel a teton allo helyzetben meg tobbet is. Persze ehhez olyan tarsadalmi valtozasok is kellenenek, ahol mondjuk egyesek nem tekintenek a sajat szabadon ellophato predanak mindent, ami nincs lecsavarozva...

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.10.03. 21:31:05

@]{udarauszkasz: Fúj persze,de milyen sebességgel? Télen pedig hetek le tud állmi a légmozgás,ami egy zárt felhőzettel azt eredményezi,hogy nem sokra megyünk a szélkerekekkel meg a napelemekkel.Az aksis tárolás meg iszonyat drága jelenleg..

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.10.03. 21:40:06

@]{udarauszkasz:

"Esetleg meg szuperkondenzatorokban. Igaz, ezeknek eleg nagyoknak kell lennie, hogy orakon at aramot szolgaltassanak"

Nem nehéz, számold már ki, hány F-nyi szuperkondenzátor kellene ahhoz, hogy eltárolj mondjuk 3kWh vill. energiát - ez legyen egy családi ház igen szerényen becsült napi fogyasztása. Rád bízom, milyen feszültségen.

Aztán azt is számold ki, hány F kellene az évszakon átnyúló tároláshoz, vagyis a nyári fölösleg eltárolásához télire.

nemecsekerno_007 2019.10.05. 14:19:13

@schankox: Jaja. Csak volt egy sejtésem, hogy nagyobb kapacitás kell ha X mennyiségű elektromos autót ki akarunk szolgálni...
Nem oly egyszerű ez a dolog, hogy az elektromos autózás önmagában megoldaná :)

Lontay Zoltán 2019.10.06. 10:51:17

Kedves Kommentelők!
A bejegyzés kapcsán kibontakozott, többségében színvonalas vita mutatja, hogy az energetika, benne a hazai energetika területén számos kihívással kell szembenézzünk. Bár vannak a megoldás irányába mutató javaslatok, sajnos nem igaz, hogy látnánk „a megoldást”. Ha abból indulunk ki, hogy a) tudomásul kell venni, hogy a közlekedési igények exponenciálisan növekedni fognak, b) az igényeket maradéktalanul ki kell elégíteni és c) a technológia adhatja a megoldást, akkor tévúton járunk. A fenntartható fejlődés alaptörvénye szerint zárt rendszerben (mint a Föld) növekvő folyamatok nem tarthatók fenn. Azon lehet gondolkodni, hogy a közlekedési teljesítmény, benne az e-autózás exponenciális növekedését mi fogja megállítani. Valószínűleg a gyártáshoz szükséges valamelyik alapanyag (lítium, kobalt, ritka földfémek stb.) kimerülése. Addig, amíg a jelenlegihez hasonló körülmények között élünk, nem hinném, hogy az energia vagy villamos kapacitás hiánya lenne a stratégiai korlátozó tényező. Ha van pénz, lehet kapacitást és hálózatot építeni és fenn lehet tartani a rendszer egyensúlyát. Az igazi kérdés az, hogy meg lehet-e csinálni ezt úgy, hogy közben nem tesszük tönkre a klímát és az élőhelyünket. Egy biztos: az igények mérséklése ésszerűbb életvitellel minden felmerülő probléma megoldásában segít. Napirendre kell tűzni a "szabadság = nem korlátozott közlekedési igény" tétel újragondolását.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.10.06. 11:27:29

@Lontay Zoltán:

"A fenntartható fejlődés alaptörvénye szerint zárt rendszerben (mint a Föld) növekvő folyamatok nem tarthatók fenn."

Én nem ismerek ilyen "alaptörvényt", ami persze betudható lehet az én hiányos ismereteimnek is. Az viszont biztos, hogy a Föld nem tekinthető zárt rendszernek.

"az e-autózás exponenciális növekedését mi fogja megállítani."

A piac telítődése. :)

"Valószínűleg a gyártáshoz szükséges valamelyik alapanyag (lítium, kobalt, ritka földfémek stb.) kimerülése."

Ez soha nem lesz gond, mert kidolgoznak majd másféle technológiát. Az ipar most nagyon ráállt a lítoumos akkukra, de ha fogytán lesz a lítium, majd lesz más megoldás. Szerintem amúgy is az üzemanyagcelláké a jövő, nem az akkumulátoroké, az akkuk csak kiegészítőként lesznek az autókban, mert az üzemanyagcellák nem tudnak hirtelen nagy teljesítményt leadni pl. egy hirtelen gyorsításkor.

"tudomásul kell venni, hogy a közlekedési igények exponenciálisan növekedni fognak"

Nem fognak exponenciálisan növekedni. Persze tudom, sokan hibásan használják az exponenciális szót, de mi azért maradjunk a szó valódi jelentésénél. :)

"az igényeket maradéktalanul ki kell elégíteni"

Csak a fizetőképes kereslet erejéig.

"a technológia adhatja a megoldást"

Az emberiség eddigi történelme során MINDIG a műszaki-tudományos fejlődés adta a megoldást. Amikor kimerülőben voltak a vadászat lehetőségei, jött az állattenyésztés. Amikor nem tudtak elég magvat begyűjteni, jött a növénytermesztés. Nem folytatom, MINDIG a műszaki fejlődés hozott megoldást, persze újabb problémákat is felvetve, egy világos.

"az igények mérséklése ésszerűbb életvitellel minden felmerülő probléma megoldásában segít."

Nem hiszem, hogy erre vevők lennének azok az országok (pl. Kína, India), amelyek még csak mostanában kezdenek el úgy igazán fogyasztani.

"Napirendre kell tűzni a "szabadság = nem korlátozott közlekedési igény" tétel újragondolását."

Ne egyszerűsítsd le a problémát csak a közlekedésre, az még a legkevesebb.

Lontay Zoltán 2019.10.06. 19:23:26

Kedves Kovács Nocraft Józsefné!

A Föld nem zárt rendszer elektromágneses és egyéb sugárzások tekintetében, de zárt az ember számára fontos erőforrások – édesvíz, talaj, ásványi anyagok stb. – tekintetében. A gondot az okozza, hogy a megújulásra képes erőforrásokat (élővizek, bizonyos biológiai rendszerek stb.) sokszor nem úgy használjuk, hogy azok megújuljanak, ezért azok degradálódnak, és közben intenzíven támaszkodunk a megújulásra nem képes erőforrásokra. Mindez a rendelkezésünkre álló erőforrások összes mennyiségét csökkenti. Ha a fenntartható fejlődés témakörben kompetens tudósok véleménye érdekelne, lehet pl. Dennis Meadows-szal kezdeni (pl. www.youtube.com/watch?v=b7lmh5XVRW0).

A technológiába vetett hit nagyon elterjedt, pedig a technológia az általa gerjesztett problémák (pl. túlnépesedés, környezetszennyezés) megoldása után kullog – kevés eredménnyel. A fő frontvonal az ember és a környezete között húzódik. Az ember a technológiája segítségével egyre hatékonyabban aknázza ki, pusztítja a természetet. A hatékonyságunk növelésére szolgáló technológiák (kis fogyasztású autók, áramtakarékos izzók stb.) is legfeljebb csak arra jók, hogy egy-egy erőforrás kimerülésének idejét néhány évvel későbbre tolják. Olvasd el pl. a következő cikket: pune365.com/technology-is-the-opium-for-the-short-termers/). Arra pedig, hogy valamilyen alapvető nyersanyagot mással helyettesítsenek, nem láttam még meggyőző példát. Ez egyike azoknak a mítoszoknak, melyeket az emberek azért dédelgetnek, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül folytathassák nem fenntartható életüket.

Hogy mire vevők a feltörekvő országok, idézzük fel a mondást, mely szerint „a természettel nem lehet alkudni”. A természet működik a saját törvényei szerint, és nem érdekli, hogy a kínai, indiai vagy éppen amerikai polgároknak milyen fogyasztási igényei vannak.

Elnézésetek kérem, ha mindez pesszimisztikusnak tűnne, de úgy gondolom, hogy egy színvonalas blog esetében a tisztán látás szükséges.

Lontay Zoltán

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.10.06. 22:28:24

@Lontay Zoltán:

"A Föld [...] zárt az ember számára fontos erőforrások – édesvíz, talaj, ásványi anyagok stb. – tekintetében."

Pár évtizeden belül fontos nyersanyagokat fogunk bányászni az aszteroidákból. A hidroponikus növénytermesztés már ma is létezik, a hozzá szükséges ásványi anyagok korlátlanul rendelkezésre állnak. Az édesvíz meg lokálisan lehet hiánycikk, de globálisan biztos nem - pl. Magyarországon soha nem lesz az.

"A technológiába vetett hit nagyon elterjedt, pedig a technológia az általa gerjesztett problémák (pl. túlnépesedés, környezetszennyezés) megoldása után kullog"

A túlnépesedés éppen a technológiailag fejletlen országokra jellemző. :) Vedd észre, hogy minél fejlettebb egy ország, annál kisebb a fertilitás. A környezetszennyezésre sem a népesség visszafogása, hanem a technológia fejlődése lesz a megoldás. Lásd pl. az energetikában a széntüzelésű erőművek helyett a gázturbinás, a megújuló ill. az atomerőművek megjelenése. Vagy a fosszilisokon belül az elektrosztatikus pernyeleválasztók vagy a kombinált ciklusú erőművek megjelenése.

"Arra pedig, hogy valamilyen alapvető nyersanyagot mással helyettesítsenek, nem láttam még meggyőző példát."

Kár, pedig sok példa van rá - kérdés persze, mit nevezel alapvető nyersanyagnak. :) Egy elepvető nyersanyag csak addig alapvető, amíg egy új technológia nem teszi szükségtelenné. Egy időben pl. alapvető nyersanyag volt a kaucsuk - most is az? Mennyi minden helyébe léptek a műanyagok és a kompozit anyagok? És ha elfogy a kőolaj - soha nem fog -, akkor csak energia kérdése mesterségesen előállítani őket a vegyipar számára.

"A természet működik a saját törvényei szerint, és nem érdekli, hogy a kínai, indiai vagy éppen amerikai polgároknak milyen fogyasztási igényei vannak."

A kínai vagy indiai polgárt meg a természet nem nagyon érdekli. :( Vagy éppen a brazilt, hogy az esőerdőirtás aktuális pélédájával hozakodjak elő.

Az viszont biztos, hogy jelenleg már nem az európai polgár okozza a legnagyobb környezetterhelést, hanem Kína, India és még pár afrikai ország. A jövőben pedig ez még inkább így lesz. Ezért aztán a népesség visszafogását is ott kellene kezdeni, nem a hovatovább veszélyeztetett státuszba kerülő fehér embernél.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.10.06. 22:34:45

@Lontay Zoltán:

Értem és megértem az aggodalmadat, de a felvetett nagyon is valós problémákra nem a népesség vagy az életszínvonal visszafogása lesz a megoldás, hanem igenis a műszaki fejlődés.

A műszaki fejlődésnek köszönhetjük, hogy nem a fán ugrálunk, hogy van iparunk, mezőgazdaságunk, kultúránk és tudományunk. Hogy 8 milliárd embert el tudunk tartani a korábbiaknál jobb életszínvonalon - mert lehet ugyan rámutatni a sok éhezőre, de ez nem a technológiának, hanem épp annak hiányának köszönhető.

És annak köszönheted azt is, hogy most az interneten keresztül tudunk egymással beszélgetni. :)

Lontay Zoltán 2019.10.07. 10:09:57

Kedves Kovácsné!
Miközben tisztelettel adózok tájékozottságod, érdeklődésed és optimizmusod iránt, engedj meg néhány észrevételt.
A víz talán még a klímaváltozásnál is súlyosabb probléma. Sajnos tele van az internet erről szóló hírekkel, pl. www.theguardian.com/environment/2018/mar/19/water-shortages-could-affect-5bn-people-by-2050-un-report-warns.
Az aszteroidákról történő ásványianyag-beszerzés ugyanolyan mítosz, mint az, hogy ha tönkretettük a Földet, akkor legfeljebb átköltözünk a Marsra. Sajnálom. Ezt a Földet kell megóvjuk.
Igen, a technológia csodálatos dolgokra képes. A technológia az ember képessége arra, hogy számára kedvező dolgokat érjen el a természetben vagy a társadalomban. A kritikus kérdés az, hogy ki birtokolja a technológiát és mire használja fel, milyen céllal. Történelmi tapasztalat szerint a technológiát birtokosai más emberek fölötti uralom megszerzésére (hadi technológia) vagy más emberek pénzének megszerzésére igyekszenek használni, és közben nincsenek tekintettel arra a természetre, melynek „szolgáltatásaitól” mindannyiunk létezése függ. Hiába lesz mesterséges intelligencia, űrtechnika, repülő taxi vagy 5G, ha nem lesz vizünk, élelmünk és lakóhelyünk (amit történetesen elönt az emelkedő tengervíz).
Igen, a népesség számának a korlátozását a nagy termékenységű régiókban kell kezdeni, de ezzel párhuzamosan el kell kezdeni a kis termékenységű de gazdag régiókban a fogyasztás korlátozását.
Lontay Zoltán