Kiszivárgott, hogy a kormány ismét borsot törne a budapestiek orra alá. Betömné villanyautókkal a buszsávokat, különösen azokat, ahol az M3 metró felújítása alatt pótlóbuszok járnak majd. Egyrészt elrendelné a buszsávok megnyitását a villanyautók előtt, másrészt aki fel tud mutatni mondjuk 7-10 millió forint önrészt, annak adna még pár milliót, ha villanyautót vásárol.
Ha volna szakpolitika, akkor lennének hatásvizsgálatok, elemzések arról, hogy Magyarország mit nyerhet és mit veszíthet rövid és középtávon azon, hogy öt-tíz éven belül a villanyautók lesznek a piacvezetők a világ személygépkocsik piacán. Elemzés nélkül is nyilvánvaló például, hogy ha teljesülnek a tervek, és Franciaországban hirtelen két millió, Németországban egymillió villanyautó zúdul az utakra, akkor közel ugyanennyi robbanómotoros, többségében dízelautó jelenik meg az unió keleti tagállamainak, köztük Magyarországnak a használt autós piacán. Vagyis átgondolt intézkedések nélkül a villanyautóforradalom eredményeképpen rövid távon Magyarország levegője nemhogy tisztulna, de tovább büdösödhet.
Ahogy tehát most kinéz, rövid távon a villanyautó jó buli lesz a gazdagoknak és a villanyautó importőröknek, bukta mindenki másnak:
- A Magyarországon prémiumkategóriás autót gyártók – Audi, Mercedes – vevőket, munkásaik állást veszíthetnek.
- Lelassulhat Budapesten a buszközlekedés – százezrek tölthetnek több időt a munkába járással, mint eddig.
- A villanyautó ártámogatására költött pénz még inkább hiányozni fog ezer más helyről (oktatás, egészségügy, vasút stb.).
- Miután elszámolási rendszer egyelőre a Holdban, a villanytöltő-állomások üzemeltetői ingyen kell, hogy adják a villanyt azoknak, akik amúgy mellényzsebből meg tudnák azt fizetni.
Pedig még csak fel sem kellene találni a villanyautós szakpolitikát, akár készen át is vehetnénk egyet, például azt, ami Észtországban bevált. Előbb üzleti tervet készítettek, aztán felállítottak egy országos fizetős töltőhálózatot, és vettek 700 villanyautót a szociális gondozóknak. Olyan embereknek, akik sokat utaznak, sokat használják a gépkocsit, és így a töltőket is. Vagyis létrehoztak egy infrastruktúrát, amely fogadni, ellátni képes a villanyautókat, és gondoskodtak arról, hogy hogy már az első pillanattól legyen, aki sokat használja. Nem véletlen, hogy Észtországban (45 339 négyzetkilométer, 1,316 millió lakos) 1101 teljes mértékben elektromos autó volt regisztrálva 2015 augusztusában, míg Magyarországon (93 030 négyzetkilométer, 10 millió lakos) 480 zöld rendszámot adtak ki idén márciusig, ráadásul ezek túlnyomó többsége nem is villanyautó, hanem hibrid.
1. ábra: A villany-töltőállomások számának alakulása Észtországban (Forrás: www.eafo.eu/)
2. ábra: A villany-töltőállomások számának alakulása Magyarországon (Forrás: www.eafo.eu/)
Lehet, hogy az ötlet beválik, és előkelő helyre kerülünk az európai villanyautó-statisztikában, de ha a buszsávokban megjelenő sok ezer villanyautó ellehetetleníti a tömegközlekedést, az nem a villanyautózás sikere lesz, hanem a hozzánemértés parádés bizonyítéka.
vamá
