HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (3) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) atomenergia (1) autógyártók (2) autóipar (2) autókölcsönzés (1) autómegosztás (3) autómentes nap (4) autótesztelés (3) autózás (3) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (5) busz (2) Busz (7) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (3) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízel (2) dízelbotrány (3) dugódíj (5) dugók (3) egészség (8) égetés (3) éghajlatváltozás (23) éghajlatvédelem (22) elektromosautó (3) elektromos autó (4) emisszió (4) energia (12) energiagazdálkodás (3) építészet (4) épületek felújítása (6) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (1) európai unió (1) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (7) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) Franciaország (1) furgon (3) füstköd (2) fűtés (5) fuvarozás (2) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (2) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (5) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (11) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (3) klíma (9) klímamenekültek (2) klímapolitika (4) klímaterv (1) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (14) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korrupció (1) közautó (4) közlekedés (29) közlekedéstervezés (15) Közösségi kert (1) közterület (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (32) levegőszennyezés (23) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (7) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (4) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (2) PM2.5 (2) Pomáz (1) repülés (1) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (5) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (9) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (3) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (1) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) társadalmi részvétel (2) teherszállítás (5) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (3) tócsa (1) tömegközlekedés (16) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (2) ultrafinom por (3) uniós támogatások (1) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (7) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (1) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villamos energia (1) villanyautó (6) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (1) zajszennyezés (2) zöldfelület (11) zöldövezet (2) zöldterület (10) zöld város (4) Címkefelhő

Lemaradunk a tiszta fűtés forradalmáról

2019.05.22. 10:01 Levegő Munkacsoport

A környezetvédelemért (is) felelős Agrárminisztérium adatai szerint az apró részecskék (PM2,5) által okozott légszennyezettség 85 százaléka a háztartási tüzelésből származik1. Ez a szennyező anyag Magyarországon évente mintegy 12.800 ember idő előtti halálát okozza, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. A részecskeszennyezettség szintje Magyarországon európai összehasonlításban is kimagasló, csak Bulgária, Észak-Olaszország, Csehország és Lengyelország egyes régiói vetélkednek velünk ebben a kétes dicsőséggel járó versenyben. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy néhány év múlva egyedül maradhatunk a szomorú helyzetben.

 blog_futes_20190520.png

LEVEGŐT! Tüntetés Krakkóban (Kép: CEE Bankwatch Network)

A Levegő Munkacsoport is meghívást kapott egy néhány héttel ezelőtt rendezett varsói kerekasztal-beszélgetésre, amely a szilárd tüzelőanyagokkal való fűtés visszaszorításának lehetőségeiről szólt. A rendezvényt a ClientEarth (Ügyfél a Föld) nevű nemzetközi környezetjogi szervezet lengyel irodája szervezte, a résztvevők pedig a problémával leginkább sújtott kelet-közép-európai országok civil aktivistái és szakértői közül kerültek ki. A beszélgetés tapasztalatai – magyar szemmel nézve – meglehetősen elszomorítóak voltak, többször kínos feszengést váltottak ki. Míg mi egyhelyben toporgunk, sőt bizonyos szempontból visszafelé lépkedünk, addig a hazánkkal politikai-gazdasági szempontból egy lapon említett országok érdemi és fajsúlyos intézkedéseket tesznek a jelenleg legjelentősebb környezet-egészségügyi probléma megoldása érdekében.

Krakkóban például teljesen betiltották a szilárd tüzelést. Idén szeptembertől a lakosok már nem fűthetnek fával, szénnel, lignittel (a szemétről nem is szólva), mindenkinek át kell állnia az összehasonlíthatatlanul kisebb légszennyezést okozó megújuló-, gáz-, elektromos vagy távfűtésre. A tiltást természetesen nem csak önmagában, a törvény szigorával élve vezették be, hanem a felkészülési időszakban komoly összegeket (átszámolva mintegy 300 milliárd forintot) áldoznak a rászorulók fűtési rendszereinek kicserélésére, energiahatékonysági beruházásokra (hiszen a legtisztább fűtés a kevesebb fűtés) és a szemléletformálásra.

Felmerül a kérdés: mi kellett ehhez a forradalmi változáshoz a hagyományosan szénre épülő vidéken? Két dolog. Egyrészt központi politikai akarat. Másrészt lakossági nyomás. A lengyel parlament 2016-ban úgy döntött, hogy a környezetvédelmi törvény módosításával lehetővé teszi, hogy az egyes városok és régiók bevezessék a tilalmat, ezzel a törvényhozók elhárították a jogi akadályokat, egyben szimbolikusan is kifejezték egyetértésüket. Ezután Malopolska régió parlamentje és Krakkó önkormányzata már simán be tudta vezetni a szilárd tüzelés tilalmát.

Félő, hogy Magyarországon ez nem lenne ilyen egyszerű, bátor tettek helyett mifelénk általában a vélt politikai következmények miatti aggódás és a gazdasági érdekek téves értékelése jellemzi a döntéshozókat. Persze be kell, hogy valljuk, általában a markáns lakossági nyomás is hiányzik. Krakkónak 750.000 lakosa van, a kampány kezdetekor a gyermeke egészségéért aggódó néhány szülő Facebook-csoportot hozott létre, aminek hamarosan 17.000 tagja lett, és hasonló számú lakos írt alá online petíciót. Rendszeresek voltak a több ezres tüntetések a „széntilalomért”, a társadalmi egyeztetés során pedig 95 százalékos támogatottságot ért el az intézkedés terve.

A jó példa persze ragadós, legalábbis arrafelé. Egyre több város, illetve régió tervez hasonló tilalmat Lengyelországban, ami tényleg óriási változásokat vetít előre. Magyarországgal ellentétben Csehországban már most is létezik szabályozás a háztartásokban elégethető szilárd tüzelőanyagok minőségi követelményeiről, a kritikus légszennyezettségi zónákban pedig folyik a levegőminőségi tervek átdolgozása, kiegészítése új, hatékony intézkedésekkel. Szlovákiában, a legrosszabb helyzetben lévő pozsonyi régióban alacsony kibocsátású zónát hoznak létre, ahová csak a legkevésbé szennyező járművek mehetnek majd be. Bulgáriában szintén tervezik a tüzelőanyagok minőségi követelményeinek jogszabályba foglalását, és más érdemi lépéseket is.

Eközben Magyarországon „tűzközeli” vállalkozók sorra nyitják (vagy tervezik nyitni) a kisebb-nagyobb lignit- és barnaszén-bányákat, az önkormányzatok pedig piacot teremtenek nekik azzal, hogy a szociális tűzifa-program helyett szociális tüzelőanyag-programra átkeresztelt segély keretében már ezeket a sokkal szennyezőbb szénfajtákat adják a rászorulóknak. Az sem csoda ezek után, hogy az illetékes minisztérium által már 5 éve előkészített szabályozás a háztartási tüzelőanyagok minőségéről (egyszerűsített nevén: lignit-tilalom) sorozatosan megbukik a tárcaközi egyeztetéseken.

A hasonló gazdasági helyzetben lévő többi ország tettei tükrében még inkább hamisnak látszanak az ilyenkor szajkózott ellenérvek, miszerint a lakosságnak szüksége van az olcsó tüzelőanyagra, a gazdaságnak pedig a bányák jelentette növekedésre. Úgy látszik, hogy a határainktól nem messze már rájöttek, hogy az olcsóbb tüzelőanyagon spórolt pénzt az érintettek (és mások is) többszörösen kifizetik a szennyezett levegő miatti betegségek ellen vásárolt gyógyszerek árában, a kimaradó munkaidejük révén és az életminőségük kevésbé forintosítható romlásában. Az állam pedig a bányákból származó bevételeinek többszörösét fizeti a környezetvédelmi és egészségügyi károk enyhítésére, a csökkenő vonzerejű vidékek felzárkóztatására.

Nehéz ilyenkor megmagyarázni a külföldi kollégáknak a miérteket. Miért nem lehet a lakosságot felrázni? Miért nem lehet a döntéshozókat meggyőzni? Miért csak rövid távú gazdasági érdekek érvényesülnek nálunk? Miért tekintjük a környezetvédelmet pénzkidobásnak vagy értelmiségi körök luxushobbijának?

Olyan jó lenne néha büszkén sorolni hazánk eredményeit.

Dr. B. G.
környezetvédelmi szakjogász

 

1Természetesen a nagy forgalmú helyeken, utak mellett, vagyis a lakott területek jelentős részén a közlekedési kibocsátás is jelentős.

8 komment

Címkék: légszennyezés fűtés levegőszennyezés

Mi közünk az éghajlatváltozáshoz? A mentális egészségünkre is hat!

2019.05.15. 07:33 Levegő Munkacsoport

A mentális egészségi állapot érzelmi, pszichés és szociális (társas) jól-létünket jelenti. Befolyásol a gondolkozásban, érzéseinkben, cselekedeteinkben, abban, hogy miként kezeljük a ránk nehezedő nyomást, a másokhoz való viszonyunkat, így a döntéseinket is meghatározza. A mentális egészségben bekövetkező változásoknak lehet biológiai oka, okozhatja egy életesemény, trauma, szerepet játszanak öröklött hajlamok és nem utolsósorban a környezet állapota is.

970502_blog.png

A mentális betegségek aránya és az emberek életére, munkaképességére gyakorolt hatása évek óta folyamatosan növekszik, bár a kimutatott növekedés egy része a diagnosztika fejlődésével magyarázható. A mentális betegségeken belül növekvő csoportot alkotnak az éghajlatváltozással összefüggésbe hozható betegségek. Számos kutatás során fény derült olyan összefüggésekre, mint az öngyilkosságok számának növekedése az USA és Mexikó területén akár 1 Celsius fokos tartós hőmérséklet-emelkedés esetén. Egy másik kutatás hasonló következtetésre jutott Indiában a mezőgazdasági dolgozók körében, ahol 60.000 öngyilkosságot hoztak összefüggésbe az éghajlatváltozással az elmúlt három évtized során. A rendkívüli időjárás okozta tragédiák, a családtagok elvesztése vagy megbetegedése, a megélhetési körülmények ellehetetlenülése, az élhető jövőbe vetett hit elvesztése mind pszichikai zavarokat okozhat. Mindennél sokkal kevésbé kézenfekvő a globális klímaváltozás még közvetlenül meg sem tapasztalt hatására kialakuló szorongás, melyre újabban az ökológiai szorongás néven is utalnak a szakemberek.

Magyarországon is egyre inkább beférkőzik a köztudatba az éghajlatváltozás és az élővilág sokféleségének csökkenése. A szárazság miatt csökken a terméshozam, romlik a vízellátás, nő az erdőtüzek kockázata, megjelennek az eddig csak hírből ismert betegségek (mint például a nyugat-nílusi láz) – a magyar lakosság is egyre érzékenyebb ezekre a hírekre, könnyen megijed, vagy állandósult félelemben él, de a rögeszmék kialakulása sem ritka.

A mentális problémákra egyrészt orvosi segítség jelentheti a megoldást, másrészt a valós veszélyhelyzetre adott megfelelő válasz az egyén szintjén, ami egyebek mellett lehet az éghajlatváltozás elleni fellépés, csatlakozás a közös értékrendet képviselő közösségekhez, ahol együtt lehet tenni a kedvező változásért. Ez a hozzáállás már kutatási témaként is megjelent, és végeredményében az éghajlatváltozás egyetlen pozitív hatásaként mutatkozik meg az emberek mentális egészségét tekintve. Másrészt sok kutatás bizonyítja a természet közelségének előnyös, megnyugtató hatását az emberi pszichére. Ezért ajánlott minél több időt tölteni a természetben, erdőben, tóparton, természetes életközösségekben. Szintén fontos folyamatosan tájékozódni a változó éghajlathoz való alkalmazkodás lehetőségeiről.

Még fontosabb azonban, hogy az ember azt a környezetet is gyógyító hatásúvá teheti, melyben él. Minél több fa és más növény van egy lakókörnyezetben, annál kevesebb az esélye a mentális megbetegedések kialakulásának. Ráadásul az egészséges növényzettel övezett lakóépületek értékesebbek is, levegőjük, klímájuk az év minden időszakában egészségesebb, tisztább, páradúsabb, a túlzott napsütéstől is védettebb.

Szegő Judit
a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektfelelőse

Olvasd el anyagainkat a fákról és a favédelemről:
https://www.levego.hu/hirek/2016/12/ombudsmani-javaslat-a-fak-hatekonyabb-vedelmere/ 

https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/minden-egyes-faert-megharcoltunk/ 

https://www.levego.hu/hirek/2015/12/fakat-a-parkoloba/ 

https://www.levego.hu/hirek/2015/02/a-koztunk-elo-fak-fokozott-vedelmet-erdemelnek/ 

https://www.levego.hu/hirek/2016/06/a-civilek-folytatjak-a-kuzdelmet-budapest-faiert/ 

https://www.levego.hu/hirek/2016/09/osszefognak-a-civilek-a-fakert/ 

https://www.levego.hu/site/assets/files/2032/novenyzet_szerepe_0.pdf

Szólj hozzá!

Címkék: egészség éghajlatváltozás klíma halálozás éghajlatvédelem szén-dioxid

A halálos fenyegetésektől a rendkívüli közkedveltségig: egy közlekedési alpolgármester története

2019.04.30. 06:44 Levegő Munkacsoport

Miután 2012-ben megválasztották a belgiumi Gent alpolgármesterének, és ő lett a város közlekedésének és közterületeinek felelőse, Filip Watteeuw gyökeres átalakításokról döntött. A nehézségekről és a bámulatra méltó eredményekről az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség éves konferenciáján tartott előadást.

20190429_blog.png

slim op weg=okosan az úton

A 260 000 lakosú város belső területeit Watteeuw hét övezetre osztotta. A legbelső övezetbe gépkocsik nem hajthatnak be. A többi esetében pedig a gépkocsik nem mehetnek át közvetlenül az egyik övezetből a másikba, hanem csak a külső körúton keresztül. (Ez alól kivételt jelentenek a tömegközlekedési és közszolgáltató járművek, valamint a taxik és az erre engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók.)

20190429_blog2.png

A genti belváros hét övezete. Az övezetek közötti határokat gépkocsik nem léphetik át.

A parkolást megszigorították, a díjakat emelték; minél közelebb parkol egy autó a városközponthoz, annál többet kell fizetnie. A belső területeken naponta legfeljebb kétszer 20 percig lehet parkolni közterületen (a helyi lakosok kivételével), a szabályt megszegők komoly bírságra számíthatnak.

20190429_blog3.png

A fejlesztéseknek köszönhetően sokkal biztonságosabbá vált a kerékpárok használata

A közterületeket újraosztották oly módon, hogy gyalogosoknak és a kerékpárosoknak a korábbinál jóval több hely jutott. Fejlesztették a tömegközlekedést. A legbelső városrészben elektromos minibuszokat állítottak forgalomba, amiken ingyen lehet utazni.

20190429_blog4.png

Mini villanybusz a belvárosban

Százezer euró (kb. 30 millió forint) ráfordítással kommunikációs kampányt folytatnak annak érdekében, hogy a közautót (autómegosztást) használók száma a 2017. évi 6 000-ről 2020-ra 20 000-re emelkedjen. Az áruszállítás terén ösztönözték a környezetkímélő módok, így különösen a teherkerékpárok és -triciklik, valamint a villanytargoncák használatát.

20190429_blog5.png

Áruszállítás Gentben

Az eredmények önmagukért beszélnek. A személygépkocsi-közlekedés 2012 és 2018 között 29 százalékkal csökkent, a kerékpáros közlekedés 60 százalékkal, a tömegközlekedési utazások 56 százalékkal növekedtek. Az autótulajdonlás 14 százalékkal esett vissza. (A konferenciát követő városnéző túrán a helyi idegenvezető elmondta: az intézkedések hatására ő is eladta a kocsiját.)

20190429_blog6.png

Az utazások megoszlása Gentben közlekedési módok szerint 2012-ben és 2018-ban

Filip Watteeuw elmondta azt is, hogy a tervei kezdetben heves ellenállásba ütköztek. Sok tiltakozó levelet kapott, sőt többször halálosan is megfenyegették, ami miatt egy ideig rendőri védelem alatt állt. Az intézkedések bevezetését követően egy újságíró megkérte, kísérje el őt kerékpáron, így mutassa meg az eredményeket. Az útjuk során Watteeuw-t lépten nyomon megállították a járókelők, hogy megköszönjék, amit tett, és egyetlen ember sem ment hozzá kifogásolni a közlekedés átszervezését.

Lukács András

39 komment

Címkék: közlekedés tömegközlekedés zöldfelület levegőszennyezés közlekedéstervezés Gent

Alibizés és harc a szennyezés jogáért

2019.04.18. 08:30 Levegő Munkacsoport

img_0195.jpg

Nyolc éve hozta meg a kormány az 1330/2011. (X. 12.) határozatot a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról. Jó oka volt rá, hiszen már akkor folyamatban volt az Európai Bizottság (EB) kötelességszegési eljárása Magyarország ellen. Jól számított a kormány, az EB még évekig nem fordult az Európai Bírósághoz a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK irányelvben foglaltak rendszeres megszegése miatt. Nem is nagyon törte magát azért, hogy érdemi intézkedések történjenek a levegőszennyezés ellen. Jutott ugyan a költségvetésből pár tíz millió forint az említett intézkedési programra, amiből indultak kampányok, történtek kutatások, létrejött a http://pm10.kormany.hu és a http://www.futsokosankampany.hu honlap, de érdemi intézkedésre már nem tellett. Így aztán az Európai Bizottság más tagállamokkal együtt tavaly Magyarországot is az Európai Bíróság elé citálta a PM10 magas koncentrációja miatt.

Jutott viszont pénz ügyvédre, aki a Lengyelország által az Európai Parlament és az Európai Tanács ellen indított perben képviselte a felperes mellett beavatkozó Magyarországot. A per célja az volt, hogy a bíróság semmisítse meg az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló 2016/2284 EK irányelvet, vagy ha nem is az egészet, de legalább néhány pontját, így enyhítve Lengyelország 2020-tól kezdődően érvényes légszennyezés-csökkentési kötelezettségeit. 2019. március 13-án ez a per másodfokon is elbukott.

Pedig Lengyelország érvei változatosak voltak. Hivatkozott az irányelv előkészítésének hiányosságaira, arra, hogy a teljesítés túlzott erőfeszítéseket követelne tőlük, és hogy a mezőgazdaságban az ammóniakibocsátás csökkentése gazdasági nehézségeket okoz. Még azt is felhozták, hogy a levegőszennyezés jelentős része Ukrajnából érkezik Lengyelországba, amire a lengyel kormánynak nincs befolyása. Egyik érv sem bizonyult megalapozottnak, így aztán csak-csak az irányelvben foglaltak szerint kell csökkenteniük a levegőszennyezést, és persze mi sem húzhatjuk ki magunkat a kötelezettség alól.

Lengyelország érvei közül a „külföldről érkezik” rendre előkerül Magyarországon is, akár az ország levegőjének, akár Budapestének a minőségéről van szó. Akik ezzel érvelnek a tétlenség ellen, azok elegánsan eltekintenek attól a ténytől, hogy a külföldi és a hazai szennyezés összeadódik. Tehát ha csökkentjük a hazai kibocsátást, mindenképpen tisztább lesz a levegő, és kevesebb a megbetegedés is, függetlenül attól, hogy mit fúj ide a szél. Annál is inkább, mert minél közelebb van a szennyezés forrása, annál nagyobb a koncentrációja, és így annál veszélyesebb az emberek egészségére. Az autók kipufogógáza károsabb a forgalmas út mentén sétálóra, mint arra, aki 100 méterrel arrébb egy gyalogos utcában mendegél, és a kéményből áradó füst is ártalmasabb a szomszédokra, mint azokra, akik a település másik oldalán laknak.

vamá

Fotó: Horváth Zsolt

1 komment

Címkék: közlekedés egészség környezetvédelem légszennyezés emisszió tiszta levegő levegőszennyezés károsanyag-kibocsátás környezeti állapot

Megakadályozható a szándékos légszennyezés az utakon

2019.04.11. 07:01 Levegő Munkacsoport

Nemrég jelent meg az Europol (az Európai Unió bűnüldöző ügynöksége) honlapján egy közlemény a Spanyolországban távérzékeléssel lefülelt olyan teherautókról, amelyekben kiiktatták az egészségkárosító nitrogénoxidok kibocsátását megszüntető rendszert.

2019_04_08_blog.jpg

2 komment

ULEZ rulez!

2019.04.01. 08:02 Levegő Munkacsoport

Fizess, vagy ne szennyezz az autóddal – Londonban!

 

blog20190328_00.jpegÁprilis nyolcadikától akinek a dízelautója rosszabb, mint Euro 6-os, az csak külön jó pénzért – tizenkét és fél fontért (4500 forint) – hajthat be vele London rendkívül alacsony kibocsátási zónájába. Fizethetnek a benzines autóval behajtók is, ha az nincs legalább Euro 4-es. Az új övezet (Ultra Low Emission Zone, ULEZ) egyelőre egybeesik az eddigi behajtási díjas területtel, ahogy az a Transport for London (TfL) térképén látható.

Londonban mindenki tudhatja, hogy Sadiq Khan polgármester elkötelezte magát az évről évre emberek ezreinek halálát okozó levegőszennyezés csökkentése mellett. Bár az intézkedés nem érhet senkit meglepetésként, a bevezetést a TfL széleskörű kampánya előzi meg. Megjelenik a figyelmeztetés a TfL járművein, lapokban, internetes lapokon, elhangzik rádiókban és sokan e-levelet is kapnak róla. 50 millió fontot szánnak a súlyosan szennyező régi autók tulajdonosainak az autójuk lecserélésének támogatására. Külön programot terveznek a kis bevételűek megsegítésére.

1 komment

Címkék: útdíj emisszió dugódíj levegőszennyezés közlekedéstervezés alacsony kibocsátású övezet

Kisfogyasztású dízelkamion vagy villanyos?

2019.03.22. 07:24 Levegő Munkacsoport

Elindult végre a kamionok széndioxid-kibocsátásának korlátozása az Európai Unióban, de csigalassúsággal. Pedig a nehéz tehergépkocsik alapváltozatainak széndioxid-kibocsátása húsz év alatt alig változott. 2025-től változtat ezen először az Európai Unió új irányelve a nehéz tehergépkocsik széndioxid-kibocsátásának korlátozására. Az irányelv környezetvédő szervezetek sok éve zajló küzdelmének is köszönhető.

1860x1050-volvo-concept-truck-newsintro_1.jpg

1 komment

Címkék: éghajlatváltozás fuvarozás teherszállítás klímapolitika levegőszennyezés éghajlatvédelem szén-dioxid

Rossz levegő és hőség: két hatalmas pofon egyszerre

2019.03.06. 07:18 Levegő Munkacsoport

eghajlatblog_20190303.jpg

Az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés felerősíti egymás hatását.

A megváltozó éghajlati rendszerek a légmozgásokra is hatnak, például helyenként lelassítják azt, más esetben hurrikánok jönnek létre miattuk. Légmozgás hiányában adott területen súlyos egészségügyi károkat okozhat a sűrűsödő levegőszennyezettség. Ugyanakkor a légmozgás által a szennyeződés eljuthat akár a Föld olyan pontjaira is, melyeken különösen súlyos hatással lehetnek az éghajlatra – például a sarkvidékek állandóan hóval, jéggel fedett vidékeire. Itt a korom – aminek forrásai elsősorban a szilárd anyagok elégetése és a dízelmotorok -– leülepedik a hótakaró, a jég felszínére, és a napsugárzás visszaverése helyett elnyeli azt, amitől a hó, a jég olvadni kezd (illetve gyorsabban olvad). Ráadásul a fehér felülettel borított területek helyett – a hőt sokkal jobban elnyelő – vízfelszín jön létre, ami miatt felmelegedés még inkább fokozódik.

2 komment

Címkék: dízel egészség környezetvédelem éghajlatváltozás klíma energia emisszió klímapolitika éghajlatvédelem környezeti állapot

Még sokáig elkerülhetetlen elkerülhető balesetek

2019.02.28. 10:09 Levegő Munkacsoport

Öt év múlva új teherautó csak akkor kaphasson típusengedélyt az Unióban, ha jól ki lehet látni a vezetőfülkéjéből. Emellett tette le a voksot az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága (IMCO) februári ülésén. A szabályozásért már évek óta küzdenek a civil szervezetek.

baleset_201490225.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: baleset kerékpár kamion halálozás kerékpározás teherszállítás gyalogos közlekedés

Villanybuszt, villanybuszt, minél többet!

2019.02.25. 10:09 Levegő Munkacsoport

Megegyeztek az Európai Parlament és a tagállamok tárgyalói a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdítását szolgáló irányelv módosításáról. Az irányelv újabb változata kötelezővé teszi majd a helyi tömegközlekedési buszbeszerzésekben a villany- és gázbuszok vásárlását 2025, illetve 2030 után. Már csak a formális szavazásra van szükség az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban.

p1080527.JPG

33 komment

Címkék: busz tömegközlekedés légszennyezés éghajlatvédelem BKV BKK károsanyag-kibocsátás villanybusz