HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (5) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (3) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (13) BKK bérlet (1) BKV (12) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (17) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (17) dugók (6) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (43) éghajlatvédelem (41) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek (1) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (5) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (8) Fák védelme (10) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gumiburkolat (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) játszóterek (1) jegy és bérlet (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (8) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (4) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (55) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) műfű (1) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) örök vegyi anyagok (1) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (16) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) PFAS (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (4) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) termőföld (1) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (21) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (1) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (8) üzemanyagadó (7) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) viteldíj (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (16) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

Gyermekeink egészségét veszélyezteti a műfű és a gumiburkolat

2024.03.24. 18:48 Levegő Munkacsoport

mufu_n.jpg

Az utóbbi 20 évben Európa-szerte, így Magyarországon is elterjedtté váltak a műfüves, illetve gumiburkolatú felületek a sportpályákon, futókörökön, játszótereken, sőt bölcsődék, óvodák, iskolák udvarán is. Ugyanakkor egyre több kutatás bizonyítja ezeknek az anyagoknak a komoly környezeti és egészségi kockázatait.

A szabadtéren alkalmazott gumigranulátum-felületek általában elhasznált autógumik felaprításával készülnek. Hatalmas mennyiségekről van szó: például egyetlen futballpálya lefedéséhez 22 ezer autógumi granulátuma szükséges. Ezekben a gumiabroncsokban rengeteg olyan vegyszer található, amelyek bizonyítottan károsak az egészségre. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) szerint a játszótereken és sportpályákon használt gumigranulátumok és gumiból készült talajburkolatok policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH-okat, amelyek közül számos rákkeltő), fémeket és ftalátokat tartalmaznak, továbbá illékony szerves vegyületeket és kevéssé illékony szerves szénhidrogéneket is kibocsáthatnak. A PAH-ok belégzéssel, közvetlen érintkezéssel vagy – különösen a gyerekek esetében – lenyeléssel kerülhetnek a szervezetbe.

Több országban is felvetették szakértők ezeket a problémákat, amelyek így komoly sajtóvisszhangot is kaptak. Ezek hatására az ECHA saját felmérést indított a rák megnövekedett kockázatával kapcsolatban a gumiborítású, illetve műfüves sportpályákon játszó gyermekek és hivatásos játékosok, valamint a pályákat kivitelező és karbantartó munkavállalók körében. A 2017-ben közzétett megállapításai szerint a gumigranulátumoknak való kitettség csak nagyon kis mértékben ad okot aggodalomra, mivel PAH- és nehézfémtartalmuk jóval alacsonyabb az előírt határértékeknél. Azonban a jelentés önmaga is okot ennek megkérdőjelezésére, hiszen kijelenti:

Az ECHA azt javasolja, hogy a műfüves pályán játszó játékosok tartsák be az alapvető higiéniai intézkedéseket az újrahasznosított gumigranulátumot tartalmazó műfüvön folytatott játék után. Például mossák meg a kezüket a pályán folytatott játékot követően, valamint étkezés előtt, gyorsan tisztítsák ki a vágásokat vagy horzsolásokat, kinn vegyék le a cipőt, illetve stoplit, a sporteszközöket és a szennyezett mezt, hogy megakadályozzák a gumiőrlemény bevitelét a házba, és a játékosok ne nyeljék le a szájukba véletlenül bekerült gumiőrleményt.

Kutatások azt is bizonyítják, hogy egészségesebbek azok a gyermekek, akik természetes talajjal fedett területeken töltik az idejüket, mint azok, akik mesterséges felületen.

A gumigranulátum nemcsak az emberi szervezetre, hanem a környezetre is káros. A gumiból kioldódó nehézfémek és egyéb szennyezők felhalmozódhatnak a gumiburkolattal takart talaj alatt, és onnan könnyen továbbjuthatnak a tágabb környezetbe. 2017-ben egy holland környezetvédelmi civil szervezet, a Recycling Netwerk Benelux panaszt nyújtott be a gumigranulátumból kioldódó nehézfémek miatt, melyek a pályákat körülvevő talajba kerülve ártanak a környezetnek. A holland Országos Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet kutatásának eredménye alapján 2019-ben per indult az egyik műfüves sportpálya üzemeltetője, a Sportaal ellen. A bírósági döntés szerint az üzemeltető felelős volt a gumigranulátum miatti talajszennyezésért.

A természetes talajokkal szemben a gumifelületek a tűző napon akár 80 Celsius-fokra is felmelegedhetnek, ami a káros anyagok fokozott kibocsátásával is járhat. A Levegő Munkacsoport mérte az illékony szerves anyagok koncentrációját egy napsütéses nyári napon egy gyerekfocipályától 20 méterre egy nyílt füves területen, majd a pálya fölött: az utóbbinál szignifikánsan nagyobb volt az illékony szerves vegyületek koncentrációja. Továbbá a forró felület miatt a gyerekek égési sérüléseket is szenvedhetnek, ami sajnos már elő is fordult.

A gumival vagy műfűvel borított felszínek a mikroműanyagok szétszóródásával is veszélyeztetik az emberi egészséget és a környezetet. A mikroműanyagok, illetve a bennük lévő egyes vegyületek súlyos betegségeket idézhetnek elő. Így például nagy valószínűséggel felelősek a gyulladásos bélbetegségek és a vastagbélrák növekvő előfordulásáért, valamint a spermiumok számának drasztikus csökkenéséért is. Általánossá vált jelenlétük a méhlepényben is, ahol a belőlük kioldódó egyes vegyületek a magzatba kerülve felnőttkorban okozhatnak végzetes betegségeket.

Számos kutatás szerint a mikroműanyagok már iszonyú mennyiségben kimutathatók a tavakban, folyókban, óceánokban is. A Greenpeace Magyarország megrendelésére készült vizsgálatok szerint a Duna vize és a budapesti csapvíz is mikroműanyagokkal szennyezett. (Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy most már ne igyunk csapvizet, hiszen hússzor annyi mikroműanyagot juttat a szervezetébe, aki csapvíz helyett kizárólag műanyag palackból iszik.)

Kevésbé ismert, hogy a talajok mikroműanyag-szennyezettsége fajlagosan akár 4-23-szor is nagyobb lehet, mint az óceánoké, ami súlyos következményekkel járhat a növénytermesztésre, az állatvilágra és mindannyiunk egészségére. A talajt fedő műanyag borítás megöli az alatta lévő élővilág nagy részét, a talaj befülled, bepenészedik, pedig a talaj a Földön élő fajok közel 60 százalékának ad otthont, nagy mennyiségű vizet tárol, az óceánok után a második legfontosabb szén-dioxid-elnyelő és nagymértékben befolyásolja a mikroklímát.

A kutatások azt is megállapították, hogy a mikroműanyagok a levegőben is elterjedtek – így még településektől távoli vidékekre, például az Antarktiszra is eljutnak. A környezetbe kerülve a mikroműanyagok felhalmozódnak az állatokban, beleértve a halakat és a kagylókat is, valamint az ezeket elfogyasztó emberekben.

Az ECHA adatai szerint az EU-ban a sportpályákat, játszótereket borító gumigranulátumból évente 16 ezer tonna mikroműanyag kerül a környezetbe.

2020-ban az ECHA illetékes bizottsága azt javasolta, hogy az EU-ban tiltsák be a műanyag gumigranulátumok alkalmazását a sportpályákon, és ennek nyomán 2023-ban az Európai Bizottság 2023-ban bizonyos korlátozásokat vezetett be, azonban ezek csak nyolc év elteltével lépnek életbe.

Tehát megalapozottan lehet kijelenteni, hogy a lehető legnagyobb mértékben kerülni kell a talaj letakarását műanyagokkal, az iskolák, óvodák, bölcsődék udvarát pedig semmiképp sem szabad gumifelülettel, műfűvel borítani. Ezt azért is érdemes megtenni, mert ha még nem is számolnánk az egészségügyi kockázatokkal, hosszabb távon akkor sem kerül kevesebbe a műfű, mint a természetes gyep.

Mindenekelőtt pedig széles körű felvilágosításra van szükség. Azt, hogy mekkora a tudatlanság ezen a téren, az is bizonyítja, hogy idén a téli szünetben a Természet(!)tudományi Múzeum műkorcsolyapályával igyekezett megörvendeztetni a gyermekeket és szüleiket. Az – egyébként korcsolyázásra teljesen alkalmatlan – műanyag felületből szétszóródtak az apró műanyagszemcsék; a szemmel is látható darabokat a szülők hasztalan próbálták eltávolítani a pálya melletti szőnyegre is rálépő gyermekek zoknijából.

A fenti cikk a G7 Ekonomi rovatában jelent meg 2024. március 17-én. A cikk leadása után ismertette a The Guardian című lap egy vizsgálat eredeményét, amely szerint a műfűvön sportoló gyerekek bőrén jelentősen megnövekszik a PFAS vegyületek mennyisége. A PFAS-ok, vagyis a perfluor- és polifluor-tartalmú alkilok az ember által előállított vegyi anyagok, melyek idővel felgyülemlenek az élőlények szervezetében és a környezetben, és ott rendkívül hosszú ideig megmaradnak. Ezért „örök vegyi anyagokként” is emlegetik ezeket. Tüdőkárosodást, pajzsmirigy-megbetegedést, túlsúlyt, termékenységi problémákat és rákot okozhatnak.

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

tt találhatók a szerző további fotói arról, hogy a magyarországi településeken széles körben elterjedtek a kültéri gumifelületek, műfűborítások, valamint arról, hogy ezzel szemben Berlinben a játszótereket, iskola- és óvodaudvarokat, futópályákat homok, illetve kavicsos-földes réteg borítja.

komment

Címkék: játszóterek műfű PFAS gumiburkolat örök vegyi anyagok

Az „olcsó” tömegközlekedés átka

2024.02.29. 13:19 Levegő Munkacsoport

A BKK-val összevont vármegye- és országbérlet sem fogja az autósokat vonatra és buszra átülteni” című G7 cikkben leírtaknál a valós helyzet még rosszabb is lehet: a túlzottan alacsony árú, illetve ingyenes tömegközlekedés esetenként még ronthat a környezet, illetve a lakosság egészségi állapotán.

img_7104.JPG
Fotó: Lukács András

 

A 2022-es energiaválság nyomán megszaporodtak a javaslatok a tömegközlekedési viteldíjak csökkentésére, például a Nemzetközi Energiaügynökség is ezt ajánlotta az olajfogyasztás mérséklése érdekében. Tették ezt annak ellenére, hogy már számos tanulmány elemezte az eddigi gyakorlati tapasztalatokat, és ezek a tapasztalatok általában nem bizonyultak kedvezőnek. Azon felül, hogy minden esetben az állami, illetve önkormányzati költségvetés (vagyis az összes adófizető) állta az intézkedés számláját, további komoly problémák is felmerültek. Az egyik átfogó tanulmány alapján ismertetek itt röviden észt, belga és holland tapasztalatokat. 

Tallinnban 2013-ban tették ingyenessé a tömegközlekedést, aminek hatására szignifikánsan megnőtt az utasok száma. Azonban elsősorban

nem az autósok ültek át a buszokra és villamosokra 

hanem a gyalogosok és kerékpárosok, továbbá a korábban is tömegközlekedést használók utaznak még többet. Ráadásul a tömegközlekedési szolgáltatások minősége is romlott, mert a járművek zsúfoltabbá váltak. Ez utóbbi problémát a járatok sűrítésével meg lehetett volna oldani, erre azonban nem volt forrás. 

A közel 80 ezer lakosú belgiumi Hasseltben az ingyenes tömegközlekedés bevezetésének eredményeképpen szintén nőtt az utasainak száma, azonban csak 16 százalékuk váltott arra autóról, 12 százalékuk a kerékpározásról, 9 százalékuk a gyaloglásról, 63 százalékot pedig azok tettek ki, akik korábban is busszal utaztak, de most még többet használták a tömegközlekedést.  

Hollandiában az ingyenes diákjegy, az „OV-Studentenkaart” bevezetése 11 százalékról 21 százalékra növelte a diákok tömegközlekedés-használatát. Azonban 52 százalékuk kerékpárról a váltott át, és csak 34 százalékuk a személygépkocsiról, ami lehet, hogy környezetvédelmi szempontból esetleg előnyös, de egészségügyi szempontból összességében rosszabb lehet, hiszen Európában a mozgásszegény életmód számos megbetegedést és évi 600 ezer idő előtti halálozást okoz.

Németországban 2022 három nyári hónapjában az ország összes helyi és regionális tömegközlekedését havi 9 eurós bérlet megfizetésével lehetett használni. Ennek eredményeként a városokban  2-3 százalékkal csökkent az autóforgalom, amit egyéb intézkedésekkel (például a parkolási díjak emelésével) bizonyára sokkal költséghatékonyabban el lehetett volna érni.  Bár jelentősen megugrott a tömegközlekedési eszközök használata, ez túlzsúfoltsághoz és sok esetben a vonatok késéséhez vezetett. Mivel gyakran járok Berlinbe és sokszor kirándultunk vonaton kerékpárral a főváros környékére, ezt saját magam is megtapasztalhattam. 2022 nyarán már az odaúton is csak üggyel-bajjal fértünk fel az elővárosi vonatra, visszafelé pedig csak harmadik vonatra tudtuk felzsúfolni magunkat. Ilyen a korábbi években soha nem esett meg velünk.

Tehát az ingyenes vagy nagyon alacsony árú tömegközlekedés gyakran indokolatlan túlkereslethez és így a közpénzek pazarló felhasználásához, valamint a környezet állapotának, illetve a lakosság egészségének romlásához vezet. Természetesen mindez nem jelenti azt sem, hogy a tömegközlekedési viteldíjakat jelentősen emelni kellene. A Levegő Munkacsoport annak idején megvizsgálta a BKV jegy- és bérletárai emelésének hatásait, kimutatva, hogy miközben 1990 és 2005 között a BKV-bérlet ára 70 százalékkal emelkedett, a vállalat bevételei viszont mindössze 7 százalékkal nőttek (vagyis számottevően csökkent az utasok száma, illetve nőtt a bliccelőké). Tehát nem szabad a ló egyik oldalára se esni, hanem igyekezni kell megtalálni az ár optimális szintjét.

Az autóforgalom visszaszorításának pedig a leghatékonyabb eszköze az lenne, ha

az autózás költségeit teljes egészében a használóik fizetnék meg.

A magyar kormány adatai szerint ugyanis – a környezeti károk és egyéb veszteségek költségeit is beleszámolva – az autózás hazánkban évente a GDP 6 százalékának megfelelő (vagyis mintegy 5000 milliárd forint) támogatásban részesül. Ilyen helyzetben teljesen reménytelen az autósok tömegeit rávenni arra, hogy környezetkímélőbb közlekedési módokra váltsanak. Arra pedig már a Levegő Munkacsoport részletes, számításokkal alátámasztott javaslatot tett, hogy miként lehetne az autózás valódi költségeit beépíteni az áraiba – mégpedig úgy, hogy azt a széles közvélemény is támogassa.

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke
A cikk eredetileg a G7 EKONOMI rovatában jelent meg.

komment

Címkék: tömegközlekedés viteldíj BKV BKK jegy és bérlet

Autópálya vagy park: miként döntöttek a valenciaiak

2024.02.06. 20:48 Levegő Munkacsoport

Bár a várost átszelő folyó áradása a világ számos helyén ismert probléma, különböző települések más-más megoldásokkal próbálnak védekezni ellene. Míg a hollandiai Nijmegenben a helyi ártér megnagyobbítására, addig Szentendrén a mobil gátra esett a választás. A spanyolországi Valencia azonban egy ezeknél radikálisabb megoldásra szánta el magát az 1957-es, közel száz életet követelő áradás után. Az ország vezetése úgy döntött, hogy a Turia folyó medrét elterelik, hogy az a város mellett haladjon el.

blog20240206.jpg

A Jardi del Turia egy szakasza, benne a régi folyót átívelő egyik híddal
(A kép forrása: Iberflora)

  

komment

Címkék: autópálya zöldterület Valencia

Miként épüljön meg a budapesti Dubaj?

2024.01.30. 14:20 Levegő Munkacsoport

Sehogy ne épüljön meg a Rákosrendező területére tervezett nagyberuházás, sőt már semmi ne épüljön az országban, ami nem létfontosságú. Minden építkezést, amit csak lehet, haladéktalanul le kell állítani.

ra_kosrendezo.jpg

komment

Címkék: tömegközlekedés beépítés klímapolitika zöldterület Budapest

Lehetett volna sokkal jobb is a magyar REPowerEU terv

2024.01.09. 08:04 Levegő Munkacsoport

Az Európai Bizottság után a Tanács is jóváhagyta Magyarország REPowerEU tervét, amely keretében 2026-ig 2346 milliárd forintot fordítanánk a szén-dioxid-kibocsátás, a primerenergia-felhasználás és az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentésére. Ennek az összegnek a 11 százalékát uniós vissza nem térítendő támogatásból, 63 százalékát uniós hitelből fedeznénk (a fennmaradó hányad hazai önrész). A tervet elemezve, a Levegő Munkacsoport arra következtetésre jutott, hogy lehetett volna sokkal jobbat is készíteni.

20210818_5.jpeg

komment

Sebességkorlátozással javítható a városi levegő

2023.12.22. 18:44 Levegő Munkacsoport

A 30 km/órás sebességkorlátozás a településeken nemcsak a halálos és súlyos balesetek számát, hanem a légszennyezést is jelentősen csökkentené. Ez utóbbit bizonyítja egy nemrég nyilvánosságra hozott kutatási eredmény, mely a hagyományos számításokkal ellentétben figyelembe veszi a városi forgalom gyakori elindulás-megállás jellegét.

20220210_130024.jpgFotó: Lukács András, Levegő Munkacsoport

komment

Címkék: légszennyezés sebességkorlátozás 30 km/óra

Eljutnak-e az uniós források Magyarországra?

2023.11.29. 11:23 Levegő Munkacsoport

Esélylatolgatás az országspecifikus ajánlások tükrében

Európai Unió országainak kormányait tömörítő Európai Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján minden évben országspecifikus ajánlásokat fogad el. Ezek az Ajánlások hosszú évekig – elnevezésükhöz híven – inkább csak udvariasan vázoltak fel a tagállamok számára egy kívánatos irányvonalat gazdaság-, költségvetési, foglalkoztatási és szociálpolitikai kihívásaik kezelésére. Mára viszont az uniós szabályozás szerint az Ajánlások végrehajtása elengedhetetlen feltétele lett az EU-támogatások igénybevételének. 

blog_20231107.jpgFotó: Lukács András / Levegő Munkacsoport

komment

Enyhítsük a parkolási problémákat és gazdagodjunk!

2023.10.25. 13:01 Levegő Munkacsoport

parkoas_blog_202310.jpg

Közterülethasználat a józsefvárosi Mária utcában
(A szerző fotója)

 

komment

Címkék: parkolás zöldfelület Józsefváros fák védelme fahiány

A lényegről kellene beszélni akkor is, amikor a közlekedésről beszélünk

2023.10.08. 14:40 Levegő Munkacsoport

A városi közlekedés sem kivétel az alól, hogy szinte mindenki úgy beszél és ír róla, mintha nem történnének napjainkban az emberi történelem során soha nem tapasztalt nagyságrendű, emberi léptékben iszonyúan gyors változások a mindannyiunk létfeltételeit biztosító természetben.

img_6059.JPG

komment

Címkék: közlekedés parkolás dugódíj éghajlatvédelem Budapest

Komoly buktatókat rejtenek az új EU-s szabályok a klímacélokra, ha nem jól hajtják végre őket

2023.09.29. 18:29 Levegő Munkacsoport

A szén-dioxid (CO2) árának emelése nélkülözhetetlen ezen éghajlatkárosító anyag kibocsátásának érdemi csökkentéséhez. Ezért is fontos lépés az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelvének elfogadása, amely többek között létrehozta a közúti közlekedés és az épületek szén-dioxid-piacát (ETS2). Az irányelvben azonban számos buktató rejlik, amelyeket ha nem kezelnek, az ETS2 bevezetése eredményeként növekedhet a CO2-kibocsátás és más környezeti károk is.

co2-kibocsatas-futes-kozlekedes-622983.jpg

Az ETS2 bevezetésével az üzemanyagárak fokozatosan emelkedni fognak. Mivel azonban az üzemanyagárak az EU tagállamaiban jelentősen eltérnek, a magasabb árak a járműtulajdonosokat a jelenleginél is jobban csábíthatják arra, hogy lehetőség szerint azokban a tagállamokban tankoljanak, ahol a legolcsóbb az üzemanyag. Ennél bizonyára még sokkal súlyosabban fogja érinti az üzemanyag-turizmus a nem uniós országokkal határos tagállamokat, mivel ezek nem tartoznak az ETS2 hatálya alá. (A komoly árkülönbség következményeit nemrég fokozottan tapasztalhattuk mi is: az egy évig tartó üzemanyagár-stop során jelentősen megugrott az üzemanyagturizmus, sőt az üzemanyagcsempészet is. Egyes határközeli régiók különösen megszenvedték az emiatt megnövekedett közúti forgalmat.)

komment

Címkék: közlekedés épületek ETS2 kibocsátáskereskedelem

süti beállítások módosítása