HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (2) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) atomenergia (1) autógyártók (2) autóipar (2) autókölcsönzés (1) autómegosztás (3) autómentes nap (4) autótesztelés (3) autózás (3) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (1) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (10) BKK bérlet (1) BKV (10) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (5) Busz (7) busz (1) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (3) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízel (1) dízelbotrány (3) dugódíj (4) dugók (3) egészség (5) égetés (3) éghajlatváltozás (20) éghajlatvédelem (18) elektromosautó (3) elektromos autó (4) emisszió (1) energia (11) energiagazdálkodás (3) építészet (4) épületek felújítása (6) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (1) európai unió (1) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (7) Fák védelme (10) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) Franciaország (1) furgon (3) füstköd (2) fűtés (4) fuvarozás (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (1) halálozás (3) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (4) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (9) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (1) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (2) klíma (7) klímamenekültek (2) klímapolitika (2) klímaterv (1) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (2) környezetvédelem (12) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korrupció (1) közautó (4) közlekedés (27) közlekedéstervezés (13) Közösségi kert (1) közterület (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (29) levegőszennyezés (18) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (7) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (4) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (2) PM2.5 (2) Pomáz (1) repülés (1) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (5) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (7) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (3) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogirtás (3) szúnyogírtás (2) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (1) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) társadalmi részvétel (2) teherszállítás (3) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (2) tócsa (1) tömegközlekedés (14) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (2) ultrafinom por (3) uniós támogatások (1) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (6) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (1) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villamos energia (1) villanyautó (6) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (1) zajszennyezés (2) zöldfelület (10) zöldövezet (2) zöldterület (10) zöld város (4) Címkefelhő

Mi közünk az éghajlatváltozáshoz?

2019.01.18. 16:37 Levegő Munkacsoport

E kicsi, Kárpátokkal övezett országban is tapasztaljuk, és minden bizonnyal fokozottan is tapasztalni fogjuk az éghajlatváltozás következményeit. Akárhogy is, de az emberiség minden tagja egyazon bolygón osztozik, még ha meglehetősen egyenlőtlen is ez az elosztás.

eghajlatblog1.pngFotó: Szegő Judit

A Föld jelenlegi helyzetét talán egy kötöttpályás jármű írja le legjobban, amely száguldva tart a szakadék felé. Egyre több ember számára válik egyértelművé a helyzet, sokan azonban nem hiszik el, amit látnak, vagy nem érdekük tenni ellene. Köztük van a száguldó monstrum vezetője. Időről időre hátra is küldi a jegyvizsgálót, hogy megnyugtassa az utasokat, és ő valóban mindenkit biztosít róla, azon vannak, hogy nemtől, származástól, vallási hovatartozástól függetlenül, mindenki azonos kényelemben utazzon…

Tudósok, környezetvédők, humanisták próbálják mindenki számára világossá tenni, hogy a közelgő katasztrófa egyéni szinten is érezteti a hatását, és nem lehet azt tovább hárítani, valamint a vele járó felelősséget sem. A legújabb kutatások szerint már csak 12 évünk van arra, hogy száguldó járművet annyira lelassítsuk, hogy elkerüljük a teljes katasztrófát.

Magyarország számára a globális éghajlatváltozás főleg időjárási szélsőségeket tartogat; cunamik, tengerszint-emelkedés közvetlenül nem veszélyezteti országunkat. A hőmérséklet emelkedésére, a csapadék mennyiségének csökkenésére és szeszélyes előfordulására, az ökológiai rendszerek sérülésére, a melegebb vidékekről jövő kórokozók megjelenésére azonban fel kell készülnünk.

Konkrét lépések, melyekkel nem vágjuk magunk alatt a fát: egyebek mellett az autó és a repülő helyett környezetkímélőbb közlekedési módokat kell használnunk, jóval kevesebb húst kell fogyasztanunk, minél inkább helyi termékeket kell vásárolnunk, kerülnünk kell az eldobó csomagolást, a túlfogyasztást, energiahatékonyabbá kell tennünk az épületeinket.

Az elkövetkező hetekben az éghajlatváltozás öt olyan tényezőjéről fogunk írni, amelyek mind közvetlenül veszélyeztetik egészségünket: a hőmérsékletről, a levegőminőségről, a pszichikai hatásokról, vízrendszerekről és ökológiai rendszerekről.

Kezdjük mindjárt a hőmérséklettel.

A hőmérséklet

A globális éghajlatváltozás legismertebb jelensége a hőmérséklet emelkedése. Ennek egészségügyi hatásairól már rengeteg tanulmány, írás áll rendelkezésre, sőt tapasztaljuk a saját bőrünkön is: ha egy forró nyári időszakban az éjszakai lehűlés nem elegendő, akkor nem tudjuk magunkat kellően kipihenni, vagy akár meg is betegedhetünk.

A meteorológiai kutatások sajnos arra engednek következtetni, hogy Magyarországon a kánikula egyébként is nehezen elviselhető napjai még extrémebb hőmérsékleti magasságokba törnek majd. Amennyiben a globális hőmérséklet emelkedése meghaladja a 2 Celsius fokot, a Magyarországon tapasztalható nyári maximum hőmérséklet akár 6-7 Celsius fokkal is emelkedhet. Amint erről már beszámoltunk, ez derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat által szervezett konferencián (44. Meteorológiai Tudományos Napok). Ennek egészségügyi hatásai szinte beláthatatlanok. Például ilyenkor Magyarországon a napi halálozás országos átlagban már eddig is körülbelül 15 százalékkal emelkedett meg, és ez az érték fog tovább növekedni.

A hőmérséklet-emelkedés visszásságai közé tartozik egyrészt az ellene való védekezés hatása, mivel ez a legtöbb esetben (például a légkondicionáló berendezés használata) tovább fokozza a fölmelegedést, másrészt a következmények és az ellenük való védekezés lehetőségei nem egyenlően oszlanak el az emberi társadalmakban. Az anyagi helyzeten és a földrajzi elhelyezkedésen is sok múlik.

Az egészségünkre tehát nem csak az átlagos, de a maximális és a minimális hőmérséklet emelkedése is hatással van. A maximális hőmérséklet emelkedése okozza a hőstresszt, ami megjelenik az enyhébb hőkimerültség valamelyik változatában vagy a súlyos hőguta formájában. A hőség okozta betegségek mögött a szervezet hőmérséklet-szabályozó, alkalmazkodó képességének kimerülése áll. Az enyhébb hőstresszek fáradékonyságot, fejfájást, szédülést, kábaságot, ájulást okoznak. A kiszáradás miatt besűrűsödik a vér, ami egyebek mellett növeli a trombózisképződés veszélyét és a vércukorszintet. Súlyosabb esetben károsodnak egyes szervek, és halál is bekövetkezhet. Az északi féltekén végigvonuló tavalyi hőhullám százszámra szedte áldozatait. A legnagyobb veszélynek a keringési betegségben szenvedők, a gyermekek és az idősek vannak kitéve.

A hőstressz elleni védekezés kézenfekvő módszere a hűtött térben tartózkodás és a hidratáció (a folyadékpótlás). Sajnos a hűtött térben tartózkodás lehetősége nem mindenki számára adatik meg. A társadalmi egyenlőtlenség itt is jelentkezik: a szegényeknek nem futja légkondicionálóra, őket a hőség fokozottabban sújtja. Különös veszélynek vannak kitéve a szabadban dolgozók, akik időnkénti pihenőkben és valamilyen egyéni védőfelszerelésben bízhatnak. A magasabb technológiai fejlettségű országokban virágzik például a hűtőmellények piaca. Ezek a víz elpárologtatása, jég vagy más fázisváltó anyag megolvadása, ventilátor működtetése, esetleg a mellénnyel összekötött hűtőgép üzeme révén fejtik ki hatásukat. A „fejlett” országok – melyek elsődlegesen felelősek az éghajlatváltozásért és emberek millióinak nyomoráért – a kutyáikra is gondolnak.

eghajlatblog04.pngA kép forrása: https://www.google.com/search?q=cooling+vest&ie=utf-8&oe=utf-8&client=firefox-b

A hőhullámok különösen veszélyesek tudnak lenni a városokban. A beton-, tégla- és aszfaltépítmények elnyelik a nappali hőt és visszasugározzák éjszaka. A sűrűn lakott városok hőtermelői emelik az amúgy is magas levegőhőmérsékletet, és hozzájárulnak a városi hősziget néven ismert jelenség kialakulásához.

eghajlatblog03.pngA kép forrása: TIME, https://www.magzter.com/articles/12427/291965/5b51884e998a3

Megfigyelték, hogy az átlagos hőmérséklet emelkedésén belül lényeges az éjszakai minimum hőmérséklet emelkedése. Ha nincs megfelelő éjszakai lehűlés, akkor egyrészt a nappal átforrósodott épületek, utcák nem tudnak legalább kis mértékben lehűlni, másrészt az éjszakai magas hőmérsékletnek kitett emberek nem tudják kipihenni magukat, előáll a hőkimerültség.

Az éghajlatváltozás okozta általános melegedésbe beletartoznak szélsőséges téli időjárási események is, valamint az, hogy eltűnnek az „igazi telek”, és ez lehetővé teszi különféle kórokozók áttelelését, és mentális stresszt is okoz.

Mit lehet tenni a városi lakosság hőstresszel összefüggő megbetegedései ellen, illetve azok elkerülésére?

A városvezetés és az önkormányzatok kezében megvan a lehetőség a városi ivókutak, szökőkutak kialakítására, megjavítására, ezek a levegőt is hűtik a párolgást hívva segítségül, és az emberek pillanatnyi kiszáradását is segítenek megakadályozni. Szükséges a zöld, fás területek kialakítása és a meglévők megfelelő gondozása a városokban, melyek árnyékot adnak, párologtatnak, szén-dioxidot nyelnek el, a levegőszennyezés egy részét felfogják és a lakosok pszichéjére is jó hatással vannak. Fontos intézkedés még a jó és elérhető előrejelzési rendszer kialakítása, mely főleg a hőstresszre legérzékenyebbeket (csecsemőt gondozók, idősek, szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők) éri el. Jó hatással bír még a városi kertészetek, úgynevezett közösségi kertek kialakítása, ezek a zöldterületekhez hasonlóan – egyéb előnyeik mellett – a párolgással csökkentik a forró napokon a léghőmérséklet túlzott felemelkedését. Rendkívül fontos a levegőszennyezés csökkentése, mivel a szennyezett levegő megsokszorozza hőség káros hatását. 

Lontay Zoltán és Szegő Judit
Levegő Munkacsoport

1 komment

Alakul a közúti széndioxid-kibocsátás korlátozása

2019.01.04. 10:15 Levegő Munkacsoport

Évtizedek óta küzdenek a környezetvédő civil szervezetek a közúti közlekedés által kibocsátott üvegházhatású gázok csökkentéséért. Részben nekik is köszönhető, hogy az Európai Unió hamarosan szigorú szabályozást fogad el a témában.

Két fontos ágon folynak tárgyalások az Európai Unió testületei között az új közúti gépjárművek széndioxid-kibocsátásának korlátozásáról 2025-től. Az egyik ág a személygépkocsik és a könnyű teherautók (furgonok), a másik a nehéz tehergépkocsik kibocsátása. A személyautók és a kisteherautók esetében az EU-t elnöklő osztrák kormánynak decemberben sikerült elfogadtatnia egy szabályozást az Európai Parlament és a tagállamok tárgyalódelegációival. A nehéz tehergépkocsik formálódó kibocsátás-szabályozásáról pedig az Európai Tanács alakította ki közös álláspontját. A végleges változat tető alá hozatala már a most kezdődő román elnökség feladata lesz.

Az európai törvényhozásban akkor lesz rendelet az Európai Bizottság előterjesztéséből, ha az Európai Parlamentnek és a tagállami kormányok testületének, az Európai Tanácsnak sikerül kompromisszumra jutnia egy szövegváltozatról. A közúti közlekedés okozta széndioxid-kibocsátás és egyéb levegőszennyezések korlátozását célozó rendeletekről hagyományosan nehezen születik döntés, mert míg a Parlamentnek az évi mintegy 400 000 európai polgár halálát okozó levegőszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a fontos, addig a tagállami kormányok egy részének – köztük a sajnos a magyar kormánynak is – az autógyártók rövid távú profitja. Azt már csak nagyon kevesen vitatják, hogy az éghajlati katasztrófa elkerüléséhez szükséges 1,5ºC átlaghőmérséklet-emelkedési korláton belül maradáshoz nullára kell csökkenteni a század közepéig a közlekedési széndioxid-kibocsátást. A változás ütemében viszont már komoly véleményeltérések vannak. Leginkább az autógyártók szeretnék minél kisebb költséggel – a lehető legnagyobb profittal – megoldani a dolgot. Elfogadták, hogy a robbanómotor a múzeumba kerül, ezért már nem nagyon akarnak költeni a fejlesztésére, a széndioxid-kibocsátásának csökkentésére, viszont jó sokat el akarnak még belőle adni. Az éghajlati katasztrófa hatásaitól félők viszont arra is odafigyelnek, hogy az átlaghőmérséklet emelkedésének a megállításához az üvegházhatású gázok koncentrációjának csökkennie is kell a levegőben. Más szóval arra van szükség, hogy a kibocsátás csökkenése minél erőteljesebb legyen, hogy aztán legyen ideje a természetnek elegendő szenet kivonnia a levegőből.

Végül azt a kompromisszumot tudta mindkét fél elfogadni, hogy egy autógyártó által eladott személygépkocsik és könnyű tehergépkocsik átlagos széndioxid-kibocsátásának 2025-től 15 százalékkal, 2030-tól pedig 37,5 százalékkal kell kisebbnek lennie a 2021. évi szintnél. A 2030-tól előírt kibocsátáscsökkentés végül majdnem eléri az Európai Parlamentben megszavazott 40 százalékot. Amit még nem tudunk, mert nem látunk a jövőbe, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy 2030 után már egyáltalán ne lehessen robbanómotoros gépkocsit vásárolni az Európai Unióban. Tekintve ugyanis, hogy a forgalomban előfordulnak 20 éves járművek is, ez kellene ahhoz, hogy 2050-ben nulla legyen a közlekedés széndioxid-kibocsátása. Szerencsére az eladott gépkocsik kibocsátását nemcsak az előírások, hanem a piac is alakítja. Ott pedig sok esetben már ma sem a hajlandóság, hanem az ár akadályozza meg a vásárlókat abban, hogy a villanyhajtás mellett döntsenek.

Ami a nehéz tehergépkocsik kibocsátásának a korlátozását illeti, ott a román kormányon a sor, hogy még az uniós választások előtt tető alá hozzon egy megállapodást az Európai Tanács és az Európai Parlament között. A tagállamok miniszterei által decemberben elfogadott álláspont a 2019-es kibocsátási szint legfeljebb 85 százaléka (15 százalékos csökkentés) 2025-től és legfeljebb 70 százaléka (30 százalékos csökkentés) 2030-tól. A 2019-es kibocsátási szint alatt a 2019. július elseje és 2020. június 30-a közötti eladott új nehéz tehergépkocsikra a VECTO szimulációs eszközzel kiszámított széndioxid-kibocsátást kell érteni. Novemberben az Európai Parlament 2025-tól 20 és 2030-tól 35 százalékos csökkentésről határozott. Ezek között az értékek között kell a román elnökség alatt kialakítani a közös álláspontot, tudva, hogy az autógyártók profitját az szolgálja a legjobban, ha semmilyen megállapodás nem jön létre. Miközben a teherautógyártók jóval kevesebben vannak, mint az áruszállítók és -szállíttatók, akiknél viszont az üzemanyag-fogyasztás csökkenése költségmegtakarítást eredményez.

Cikkünket az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) anyagai alapján készítettük.

vamá

Képünkön: A brandenburgi kapu előtt lefényképezett 25 tonnás Mercedes-Benz eActros villanyteherautó már árut szállít a berlini Edeka üzletekbe.
A kép forrása: https://media.daimler.com/marsMediaSite/en/instance/ko/eActros.xhtml?oid=33451231

33 komment

Talán még nem késő, hogy túléljük!

2018.12.18. 11:51 Levegő Munkacsoport

December 2-án kezdetét vette Katowicében (Lengyelország) az Egyesült Nemzetek 24. Éghajlatváltozási Konferenciája (UNFCCC), az úgynevezett COP24, melyen közel 200 állam képviselteti magát. A konferencia előtt nem sokkal a Meteorológiai Világszervezet (is) világossá tette, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos tennivalók sürgőbbek, mint azt korábban hittük; még annál is szigorúbb intézkedések kellenek, mint amiket a Párizsi Klímaegyezmény keretei között az államok aláírtak 2015-ben.

img_1482_1.jpg

57 komment

Címkék: éghajlatváltozás klíma energia éghajlatvédelem szén-dioxid

Macron tanulhatott volna Ghánától

2018.12.13. 08:01 Levegő Munkacsoport

accra.jpg

Környezetvédelmi és nemzetgazdasági szempontból is ésszerű volt a francia kormány döntése, hogy megemelik az üzemanyagok adóját. A kivitelezés módja viszont iskolapéldája annak, hogyan nem szabad ezt megtenni.

Sokan és sokszor sürgették – többek között az Európai Bizottság és az OECD –, hogy az európai országok (is) emeljék az üzemanyagok adóit, mivel ezáltal csökken a fogyasztásuk és a környezetszennyezés, továbbá kevesebbet kell költeniük az olajimportra, több pénzük marad az ország fontos feladataira.

9 komment

A tudósok akár börtönbe mennek, hogy változást érjenek el

2018.12.07. 07:04 Levegő Munkacsoport

Brit tudósok tollából sok mindent olvastunk már, tudományos és áltudományos cikkek sora valóságos mémmé változtatta őket. Egy friss hírben viszont más színben tűnnek fel, mert egy csoportjuk elhatározta, hogy előáll, és még a rabságot is vállalja, ha a kormányt csak ezzel a módszerrel tudják cselekvésre bírni az éghajlatváltozási válsággal kapcsolatban.

Akármilyen meglepő lehet, hogy kutatók politikai szerepvállalásra adják a fejüket – főleg Nagy-Britanniában –, mégis közel 100 tudós és követőik vállalják az ellenállással járó következményeket, mert úgy látják:

Eljött az idő, ne várjunk, amíg túl késő. Nincs vesztenivalónk.”

image.png

30 komment

Címkék: éghajlatváltozás éghajlatvédelem

Autógyártók: nekünk profit most, mindenkinek klímakatasztrófa később

2018.10.30. 07:36 Levegő Munkacsoport

 

profitmost.png

Ahhoz, hogy a globális hőmérsékletemelkedés ne menjen másfél Celsius fok fölé, számos egyéb intézkedés mellett a lehető leggyorsabban át kell állítani a közlekedést a robbanómotorról a villanymotoros járművekre. Az még kérdés, hogy nulla kibocsátású járművek zömmel milyen formában jutnak hozzá mozgás közben 20 év múlva az energiához, de az biztos, hogy nem benzin, gázolaj vagy földgáz elégetésével. Valahogy máshogy. De a lehető leghamarabb ki kell gördülnie a gyárkapun az utolsó sorozatban legyártott robbanómotoros gépkocsinak. Ha mondjuk azt akarjuk elérni, hogy 2050-ben már csak elvétve járjon az utakon robbanómotoros gépkocsi, akkor – tekintve, hogy egy húsz éves jármű is használható lehet még – 2030-35-re el kellene jönnie ennek a pillanatnak. Szaporodnak is a bejelentések, hogy egy-egy országban mikortól lesz eladhatatlan az új robbanómotoros személyautó, és a váltás évét 2030-ban vagy 2035-ben adják meg. (Ebben az írásban nem foglalkozunk a teherszállítás átállításával, de az biztos, hogy ott is szükség van ösztönzésre.)

70 komment

Címkék: autógyártók szén-dioxid üzemanyag-fogyasztás

Felhívás sok autómentes napra!

2018.10.19. 16:57 Levegő Munkacsoport

Champs Elysées piétons © Comité des Champs Elysées

Amint előző blogbejegyzésünkben kifejtettük, lezárni egy városi utat egy rendezvény kedvéért hétköznapi jelenség, manapság havonta megtörténik. A budapesti autómentes nap mostanra egy olyan rendezvénnyé szürkült, ahol a Nemzeti Vágta hagyományőrző bódésora és a Nemzetközi Streetfood Fesztivál közé szorulva a város polgárai egyetlen alternatív közlekedési módot tudnak élesben tesztelni: a tömegben könyöklést.

2 komment

Címkék: autómentes nap

Elszalasztott autómentes lehetőség(ek)

2018.10.12. 18:30 Levegő Munkacsoport

dsc_0079.JPG

Családi napot szervezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma szeptember 15-16-án az Andrássy útra. Az esemény tartalmában kapcsolódott kissé a szeptember 16-22. közötti Európai Mobilitási Héthez, mondhatni az európai autómentes nap – szeptember 22. – korábbi évekbeli budapesti figyelemfelhívó rendezvényének volt halvány lenyomata. Ugyanis az utcai kajáldák és sörárusok mellett kísérő eseményként jelen voltak tömegközlekedési vállalkozások és néhány, az egészséges életmódot, a tiszta, zajmentes, élhető környezetet fontosnak tartó szervezet is, köztük a Levegő Munkacsoport.

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés egészség tömegközlekedés környezetvédelem légszennyezés autózás zajszennyezés autómentes nap villanyautó dugók levegőszennyezés roncsautók Budapest BKV BKK károsanyag-kibocsátás Levegő Munkacsoport részecskeszennyezés

Szijjártó bajort mond, de kínait gondol

2018.09.25. 11:22 Levegő Munkacsoport

Bajorországi nyilatkozatában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterünk biztosította vendéglátóit, a dízelbotrányban elhíresült német autógyártókat, hogy Magyarország kormánya kiáll mellettük. Azaz nem támogatjuk azokat a törekvéseket az Európai Unióban, amelyek az emberiség megmentése érdekében erőteljesen csökkentenék az új gépkocsik fogyasztását, hogy minél kevésbé növeljék már a levegő széndioxid-tartalmát a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.

20 komment

Címkék: elektromos autó villanyautó bajor autógyártók

Három éve tört ki a dízelbotrány

2018.09.18. 14:09 Levegő Munkacsoport

Változó intenzitással zajlik az iszapbirkózás az autógyártók és a környezetvédők között azóta, hogy 2015. szeptember 18-án Amerikában hivatalossá vált: a Volkswagen csalt a típusbevizsgálásoknál. A mérgező levegő pedig ugyanúgy szedi áldozatait világszerte, mint három éve.

Arról, hogy mi a helyzet ma az európai utakon, átfogó tanulmányt1 adott ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (European Federation for Transport and Environment, T&E, amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja). A tanulmányból kiderül, hogy nyugodt senki sem lehet, hiszen egyes autógyárak nemcsak a nitrogénoxidokat (NOx) a kipufogógázban semlegesítő részegységgel csaltak, hanem amivel csak lehetett, még olyan, az utasok biztonságát érintő szolgáltatással is, mint a keréknyomás figyelése2. 2016-ban még 29 millióra becsülte az érintett dízelautók számát Európában egy T&E tanulmány (Dieselgate: Who? What? How? 3) Bár a szabályozás szigorítása, az új mérési eljárások, a használat közbeni mérések, az eladott gépkocsik utóellenőrzésének bevezetése lassan halad, és emiatt az új autók továbbra is jóval erősebben mérgezik a levegőt, mint kellene, azért vannak változások. Európai nagyvárosok egymás után jelentik be, hogy a 2020-as években ki fogják tiltani a dízelautókat vagy a belvárosból, vagy akár az egész városból4. Egyre több az olyan városrész is, ahova csak viszonylag új autóval szabad behajtani, a legszennyezőbbekkel már nem. Ilyen alacsony kibocsátási övezeteket a magyarországi városokban is időszerű lenne kijelölni. Kapcsoltak az autóvásárlók is, ami leginkább az új dízelautók iránti kereslet erős visszaesésében mutatkozik meg5. A használt dízelautók piaca pedig több nyugati tagállamban drasztikusan szűkül – ami számunkra jelenthet jót is, rosszat is. Jót jelent akkor, ha annyira visszaesik a viszonylag jó állapotban lévő három-ötéves személygépkocsik ára, hogy az ennél idősebbeket már nem lesz érdemes Magyarországra behozni. Rosszat akkor, ha mégis érdemes lesz.

4 komment

Címkék: dízel dízelbotrány